Hosszú oldal - Szénhidrát

Szokás szerint én voltam az utolsó a Rózsa utcában, aki beszedte a muskátlikat. A muskátli hőmérséklet szempontjából tág tűrésű növény, de általában nem annyira, mint én gondolom. A levelek egy részét már megcsípte a fagy. Beemeltem a balkonládákat, s miközben letörölgettem a párkányt, egy fekete foltra lettem figyelmes a szemközti pékség ajtaja előtt.

Egy órája értem haza, akkor még biztosan nem lehetett ott, az üzlet még nyitva volt, ki-be jártak a vevők. Először szemeteszsáknak tűnt. Néztem egy darabig, mire megmoccant, és felfogtam, hogy az egy ember. Ott gubbasztott feketén, mozdulatlanul a pékség éjszakai lámpájának halvány fényében. A muskátlik elfagyott levelei jutottak eszembe, meg a könyörtelenül szemerkélő ónos eső, ami a tető alól kilógó lábat áztatta lassan, de annál biztosabban.

Álltam a hűtő előtt, ami tök üres volt. Diétáztam ugyanis, így módszeresen eltávolítottam mindent, ami a csábítás legkisebb lehetőségét is magában rejtette. Sebaj, viszek teát, gondoltam, de rájöttem: nincs otthon cukor. A diéta ugyanis tilt mindenféle szénhidrátot. Mégse állíthatok oda egy csésze ízetlen löttyel, csóváltam a fejem, mire felrémlett, hogy a szekrényben valahol leghátul még rejlik egy doboz instant kakaópor. A diéta a tehéntejet is tiltja, így zabtejet melegítettem, felvettem a kabátomat, és elindultam a pékség elé.

A fekete folt egy idős bácsi volt kötött sapkában, mindenféle takarók és ruhák közül csak az arca látszott ki meg egy ütött-kopott mankó. Ne üljek le, felfázom, mondta csodálkozva, láthatóan nem értve, mit keresek ott. Leültem. Odanyújtottam neki a bögre kakaót. Pillecukrok úsztak rajta, gőzölgött, éreztem, ahogy összefut a nyál a számban. Nem vette el. Ne aggódjon, ez csak kakaó, mondtam, de ő csak ingatta a fejét. Igaz, csak zabtej volt otthon, azzal csináltam, de higgye el, az ízén ez cseppet sem változtat.

A bácsi egyre rázta a fejét: nagyon kedves vagyok, de nem ihatja meg. Először arra gyanakodtam, azt hiszi, valamit belekevertem, ezért felajánlottam, hogy megkóstolom, hadd lássa: semmi baja az italnak. Igyam csak meg, hajtogatta, ő nem teheti. Nem szereti? – kérdeztem, mire torz mosoly jelent meg az arcán. De, nagyon szereti a kakaót. Évek óta nem ivott már, de nagyon szereti. Akkor a zabtejjel van baja? Még sosem ivott zabtejet, de ha én mondom, elhiszi, hogy finom, felelte. Hát akkor igya csak meg, toltam elé a bögrét, jót fog tenni ebben a hidegben. Az édes gőz megcsapta az orrát, nagyot nyelt, ahogy összefutott a nyál a szájában.

Meginná ő, bökte ki végre. Csak sajnos a kakaó egészen biztosan meghajtaná, és akkor meg hova menne a dolgát végezni, amikor olyan lassan mozog a mankójával, hogy a közeli parkig se érne el. Ültem ott, mint akit fejbe vertek. Nálunk nincs lift, motyogtam. Leraktam a bögrét a járdára, és szótlanul bámultuk, ahogy egyre erőtlenebbül gőzölög, a pillecukrok lassan amorf masszává válnak benne, végül pedig teljesen kihűl.

2017.11.14 07:03

Szerintem

Cafeteria extra  Nem látok csodálkoznivalót a Gundel étteremnek az Orbán-menzán alkalmazott, erősen mérsékelt árain. Ez ugyanaz a vállalkozói magatartás, mint amelyik a TAO pénzekből messze jelentőségén felül juttat milliárdokat a Kedves Vezető felcsúti csapatának. Mindkét esetben a vállalkozó valamilyen előnyre számít a szolgálataiért, a Gundelnél pedig tudjuk is, milyen területen: ez a tendereztetett csomagban szereplő állami fogadások, események cateringje. A Miniszterelnöki Hivatal persze ezt másképp is intézhette volna, például - ha nem tették volna tönkre a cafeteria rendszerét - adhatna étkezési támogatást a dolgozóinak, amivel ők a valós menzaárakat mérsékelhetnék. Akkor persze azon lehetne lamentálni, miért is kell egy miniszterelnöki hivatali dolgozónak, vagy épp egy parlamenti képviselőnek – hiszen az Országház menzáján is hasonló árak vannak - jelentős étkezési hozzájárulást adni. De ez morálisan is egy másik történet, a vállalkozó legalább kimarad belőle. Echter István A remény halála? Az illúziók nélküliség, a Fidesz autokrata stílusa és intézkedései már régen elérték az EU ingerküszöbét. A Sargentini-jelentés a bizonyítéka: a ketrecharcos Orbán érezhetően megroggyant. Akkor mégis, miért ez a beletörődő társadalmi hangulat körülöttünk? Igaz, ennek a farizeus politikának és a Brüsszel-ellenes fellépésnek nem a kormány, hanem a magyar nép láthatja kárát, hiszen az EU-nak vannak elvárásai a pénz felhasználását illetően. Ez azonban mégsem a sötétbe vezető alagút, mert minél rosszabb a nyomás alá helyezett hatalomnak, annál szélesebb út nyílik az ellenzéknek. Én nem forradalmat vizionálok egy kormányváltás érdekében, csak érzem: előbb-utóbb csordultig lesz ama bizonyos pohár. A Vár ura és oligarchái százas szeget vernek a demokratikus jogállam koporsójába, és nem akarnak bikaként elvérezni a torreádorok ellenében. Egy olyan országban, ahol a miniszterelnök semmitmondó sajtótájékoztatójára is csak meghívásos alapon jutnak be médiumok, a kommunikáció legalábbis dadog. Olyan hangosan kell kiáltani, hogy ők is megértsék! Dr. Nagy Zoltán Egy szavazat Sok szó esik mostanában a közelgő EP választásokról, de nagyon hungarocentrikusan. Mint laikus, szeretnék tisztán látni. Az Európai Parlament képviselőit az Európai Unió polgárai választják meg, demokratikusan, one man, one vote alapon – gondolom én, de lehet, hogy tévedek. Elképzelhető, hogy a kettős állampolgárságú „külhoni magyarok” két országban is választhatnak EP képviselőt? Különösen furcsának találnám, ha a titkos (pl. szlovákiai) kettős állampolgárok fontosabbak lennének, mint a jogkövető uniós állampolgárok. Tisztában vannak ezzel Brüsszelben? Wiegandt Richárd
2019.01.19 16:00
Frissítve: 2019.01.19 16:00

Soros Tízparancsolata

Az a tény, hogy az Európai Parlament majdnem kétharmados többséggel szavazta meg a jelentést, amely szerint jogállamisághoz kötnék a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakban a támogatások kifizetését, arra mutat rá: hiába veri vissza keményen a külgazdasági és külügyminiszter, a kormányszóvivő, vagy a kormány bármely tagja a magyar kabinetet ért „sorosista támadásokat”, az EU nagy részének elege van ebből a stílusból. A pökhendi, cinikus, lekezelő, bicskanyitogató megnyilatkozások helyett nem ártana ezen elgondolkodni. 
Eddig az uniós pénzek – finoman fogalmazva – sajátos felhasználásával kisbirodalmak épültek. Itthon ezt minden további nélkül meg lehetett tenni, de más országokban szemet szúr, hogy a NER a németek, a franciák és más demokráciák befizetéseiből hozta létre a saját urizáló elitjét. Az EP által elfogadott javaslatból persze nem lesz egyik napról a másikra minden országra érvényes törvény, de az igenek magas aránya után elég valószínű, hogy az Európai Tanácson is átmegy majd. A magyar-lengyel vétó ezúttal kevés lesz. 
Nyilván egyetlen fideszes képviselőtől sem várhatjuk, hogy a nyilvánosság előtt beismerje a lopást. Az azonban sajátos, hogy a csütörtöki döntést még olyan kormánypárti politikusok is Soros ármánykodásának nevezték, akik épp az EP-től veszik fel nem is csekély fizetésüket. Mintha nem volnának tisztában azzal, hogy épül fel az Unió parlamentje, vagy hogy azt pártok tucatjai alkotják, amelyeknek a lehető legcsekélyebb kapcsolatuk sincs az amerikai magyar milliárdossal. 
Két lehetőség van. Vagy hirtelen elbutulás miatt írják a jelentés elfogadását Soros számlájára, vagy simán hazudnak. S mivel kormányunk a kereszténység bástyája, mélyen hívő politikusai pedig az Evangélium szellemisége szerint élnek, marad az első variáció. Az ostobaság persze nem feltétlenül egy államférfi legszerencsésebb tulajdonsága, de ez itthon talán nem is feltétlenül igaz. S hogy a Tízparancsolatban „Ne lopj” is szerepel? Nyilvánvalóan ez is a Soros-terv része.
2019.01.19 09:10
Frissítve: 2019.01.19 09:13