Mindenkiben ott a buszvezető - A BKV bárkit kiküldene, akinek van jogsija

Publikálás dátuma
2017.11.14 06:00
FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Fotó: /
Akkora a sofőrhiány, hogy a BKV már bárkit kiküldene vezetni a cégtől, akinek van jogosítványa. Van, aki szabadságot vesz ki, hogy mellékállásban vezessen.

Szerelőket, mérnököket, irodában dolgozókat is bevetne a BKV, hogy elég járművezető legyen szolgálatban – értesült lapunk. Azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

Értesülésünket megerősítette a BKV, amely hangsúlyozta: a „pótsofőrök” ugyanolyan értékűek, mint a főállásban foglalkoztatottak. „Az úgynevezett besegítői foglalkoztatás a BKV összes ágazatában szinte a vállalattal egyidős, mivel a besegítők rugalmas foglalkoztatása nagyban hozzájárul fő feladatunk, az utasok elszállításnak biztosításhoz. A besegítő járművezetők teljes értékű járművezetők, az összes olyan képesítéssel rendelkeznek, mint a főállású járművezetők.”

A BKV buszos üzletágában 250-300 sofőr hiányzik. Emellett trolibuszvezetőből is kevés van: 270 sofőr mellett több mint 50 besegítő dolgozik, havonta 10 főállású munkavállaló tevékenységét kiváltva – tudtuk meg a közlekedési vállalattól.

A sofőrök pótlásának másik, gyakoribb módja az állomány túlóráztatása, amivel viszont – a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete szerint – a BKV mára túlfeszítette a húrt. Az érdekvédelmi szervezet elnöke, Szabó István elnök azt mondta lapunknak: a sofőröktől annyi túlórát kérnek, hogy azzal megsértik a kollektív szerződés kötelező hétvégi szabadnapok kiadására vonatkozó előírását. "Hab a tortán, hogy van olyan munkavállaló, aki főállásában szabadságon van, s ez alatt mellékállásban járművet vezet” – fogalmazott az érdekvédelmi vezető.

A BKV erre úgy reagált: minden körülmények között törekednek a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés szerinti szabályozások betartásával foglalkoztatni a munkavállalókat. „A járművezetői túlórák mértéke csak és kizárólag a munka törvénykönyve által meghatározott mértéken belül lehet és jelenleg is így van. A túlórák során a járművezetők az őket megillető többlet bért minden körülmények között az adott havi bérükkel együtt megkapják” – közölte a BKV.

Szabó István, aki a megoldást a járművezetők felvételében látja, a krónikus sofőrhiánnyal kapcsolatban felidézte a BKV egyik vezérigazgató-helyettesének egy közelmúltbeli értekezleten elhangzott szavait, miszerint nem kell túlmisztifikálni a járművezetést és a jelentkező munkaerőhiányt. „Úgy látszik, nem jött be a jóslata. Véleményem szerint ezt így sokáig nem lehet csinálni, ezekkel a pótcselekvésekkel fennálló problémát lehetetlen megoldani.” – közölte a szakszervezeti vezető.

Tömegesen távoztak
Tavaly év végén 2100 buszsofőr dolgozott a BKV-nál, úgy, hogy 2016-ban összesen 353 buszvezető mondott fel. Ennél általában kisebb a fluktuáció, a múlt évben azonban a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt az átlagosnál többen mentek nyugdíjba. Ez is közrejátszott abban, hogy a sofőrhiány még égetőbbé vált. Emiatt a BKV minden eddiginél nagyobb lendülettel, többek között a járművek oldalán elhelyezett reklámokon is toborozza a vezetőket. Ma már „B” kategóriás jogosítvánnyal is várják a sofőrök jelentkezését, vállalják az átképzésüket: ahhoz, hogy egy "egyszerű" úrvezető a busz volánja mögé üljön forgalomban, legalább fél éves oktatás szükséges. Információink szerint a BKV toborzó kampánya nem eredményezett átütő sikert, legfeljebb az elvándorlással távozó sofőrök pótlására alkalmas, de a hiány kitöltésére nem.



2017.11.14 06:00

Kétmilliót ajánl egy Baranya megyei polgármester azoknak, akik a faluba költöznek

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település” – mondta Bechli Erzsébet.
Kétmillió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a Kelet-Mecsek lábánál megbúvó Ófalu azokat, akik lakhelyül választanák a 300 fős, zömmel német nemzetiségiek lakta falucskát – írja a Pécsi STOP. A portálnak Bechli Erzsébet polgármester azt mondta:
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település, ezért arra gondoltunk, hogy vissza nem térítendő támogatással és telekkel ösztönöznénk a fiatalokat a letelepedésre”.
Kitért arra is, hogy jelenleg nem sok az üresen álló ház, de több olyan van, ahol csupán egy idős ember él.
„Ófalu egy apró, sváb település, idén januárban 333 fő lakott itt a statisztikák szerint, 94 százalékuk német nemzetiségi. Külföldi részről nagy az érdeklődés a falu ingatlanjai iránt, így azok az átlagosnál magasabb áron keresnek gazdát”
–fogalmazott.
Az önkormányzat honlapján található rendelet szerint a helyi önkormányzati támogatásban azok a községbe beköltözők vagy helyben tartósan letelepedők részesíthetők, akik – házastársak, élettársak vagy gyermeket egyedül nevelő szülők, – munkahellyel, megélhetést biztosító jövedelemmel rendelkeznek, – és nincs lejárt határidejű tartozásuk a helyi önkormányzat felé. A portál azt írja, az egy alkalommal nyújtható, vissza nem térítendő támogatás mehet magántulajdonban álló telken lakóház építésére 2 millió forint összegben, valamint használt lakás vásárlásához szintén 2 millió forint összegben. Harmadik támogatási formaként az önkormányzat a Liszt Ferenc utcában közművesített építési telket biztosít lakóház építéséhez, emellett 200 ezer forintot is ad az ezt választóknak. A rendelet szerint a támogatás összege erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be 10 éve az ófalui önkormányzat javára. Bechli Erzsébet azt mondta, a támogatás kiosztását megelőzi egy felmérés önkormányzati részről azzal kapcsolatban: látnak-e elegendő garanciát arra, hogy a támogatást igénylő be is tartja a szerződésben foglaltakat. 2001-től 2007-ig már futott ez a támogatási rendszer, de nem volt folyamatos, majd egy 10 éves szünet után tavaly indult be ismét – tette hozzá.
2018.09.23 11:11
Frissítve: 2018.09.23 11:11

Bolgár György nem ír többet a 168 órába

Publikálás dátuma
2018.09.23 10:35
„A jelenlegi helyzetben csak valamilyen együttműködés segíthet” Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
„A múlt héten szóltak, hogy akkor többet ne írjak. Hogy pontosan miért, azt nem tudom.”
Bolgár Györgyöt kirúgták a 168 Órától – erősítették meg a hvg.hu-nak több forrásból a DK-közeli Nyugati Fény értesülését.
„A múlt héten szóltak, hogy akkor többet ne írjak. Hogy pontosan miért, azt nem tudom, de valószínűleg most már mindenki igazat mond, én is csak erre tudok gondolni”
– mondta Bolgár.
Az okokról a Nyugati Fény azt írta, a közvetve Köves Slomóhoz, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) köthető Brit Média Kft-nek tulajdona van a 168 Órában és a Klubrádióban, és ők nem örültek annak a Heisler András interjúnak, amelyben a másik zsidó felekezet, a MAZSIHISZ elnöke kritizálta a a Köves-féle EMIH és a kormány közt a Sorsok Háza múzeum működtetéséről létrejött megállapodást. 
Az Index a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva azt írja, ha ez nem is tetszett Köves Slomónak, ennek nincs köze Bolgár rovatának megszűnéséhez: egyrészt, mert erről korábban született döntés, bár erről Bolgár maga csak később értesült, másrészt, mert bosszú esetén kézenfekvőbb lenne a 168 Órában lévő rovat megszüntetése helyett inkább a Klubrádióból eltávolítani Bolgárt – hiszen az is az EMIH érdekkörében van.   Az portál a lap főszerkesztőjét is megkereste, aki azt mondta, „kilenc év után valóban megszűnt Bolgár György rovata a 168 Órában, mert a sorozat ennyi idő után elfáradt”. Tóth Ákos szerint politikai összeesküvést nem kell keresni a történtekben, még ha világos is volt, hogy ez fel fog merülni.
„Szerintem el kéne olvasni a lapot: ennél karakteresebben ellenzéki lap ma nem igazán akad. Bolgár rovatának megszüntetése az én döntésem volt, amit nem kívánok hosszasan kommentálni”
– fogalmazott a főszerkesztő.
Bolgár György nem belső munkatársként, hanem külsős szerzőként vitte a „Hogy mi van?” című rovatot, amely hetente a kormány egy-egy állítását idézte, majd járta körül, hogy az miért hamis. Az Index megkereste Bolgárt azzal kapcsolatban, mivel indokolták a rovat megszűnését. „Én csak annyit tudok, hogy a főszerkesztő egyik napról a másikra, minden előjel nélkül írásban közölte, azt a döntést kényszerült meghozni, hogy a továbbiakban nem tartanak igényt a munkámra. Ez teljesen váratlan volt, mert a kilenc éve futó rovatom ellen a szerkesztőség tagjainak semmi kifogása nem volt, sok helyet nem foglalt el a lapban, volt némi visszhangja, és még két könyv is megjelent az írásokból. Ebből úgy gondolom, a szerkesztőségen belüli okuk nem lehetett a döntésre, azt pedig, hogy kívülről milyen ok lehetséges, nem mondják el. Nekem nincs bizonyítékom semmire, azt pedig, hogy mit sejtek, egyelőre nem tárnám a nyilvánosság elé; mindenki gondoljon, amit akar, nézze meg, kinek lehetett beleszólása” – fejtette ki. Ugyanakkor Bolgár úgy véli, pártpolitikai ok nem lehet a döntés mögött. 
„Amióta a lapnak új tulajdonosa van, nem látszik úgy, hogy megszűnt volna a kormányellenes hangvétel, így ilyen szempontból nem tudom megmagyarázni a döntést; ha pártpolitikai ok állna a háttérben, nyilván azonnal elküldtek volna a tulajdonosváltáskor”
–mondta Bolgár.
Bolgár az Index kérdésére azt mondta, bár nincs rálátása sem a 168 Óra, sem a Klubrádió ügyeire a döntéshozói szinten, de a médiumok tartalmából ítélve nem tartja valószínűnek, hogy a tulajdonos beleszólt volna a napi működésbe. „Eddig így volt, de hogy ez most változott-e, azt nem tudom megmondani” – közölte.
2018.09.23 10:35
Frissítve: 2018.09.23 13:51