Soros György;MTA;Lovász László;menekültválság;

2017-11-14 09:33:00

Menekültválság - Új Marshall-tervet szorgalmaz az akadémia elnöke

Az afrikai és ázsiai népességrobbanásra, a migrációs válságra egyfajta új Marshall-tervvel kell válaszolnia a fejlett világnak – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, akivel Jordániában készített interjút a Magyar Nemzet a Tudományos Világfórumon (WSF). A Széchenyi-nagydíjas matematikus beszélt a „Soros-tervről” is. 

Részlet az interjúból:

–  Soros György ön szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent? Létezik a „Soros-terv”?

– Soros György kifejtett egy tervet arról, szerinte hogyan kellene kezelni a migránskérdést. Más kérdés, hogy bármelyikünk kifejthet egy ilyet. Hogy aztán az ő véleményének a súlyát mennyire erősíti gazdagsága, az más téma. Ugyanakkor nincs tényszerű információnk arról, hogy a véleménye közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolna az EU döntéseire. Azt nem állítom, hogy az unió jól kezeli a migrációs válságot, de azt sem hiszem, hogy azért kezeli rosszul, mert Soros befolyása alatt áll.

– Azért kell félnünk a migrációtól?
– Igen. Ha a fejlett világ nem tesz valamit, akkor az afrikai és ázsiai népességrobbanás olyan feszültséget fog teremteni, amely kezelhetetlen lesz, és akár háborúkhoz is vezethet. Persze nemcsak menekülttáborokat kell létrehozni, hanem jelentős beruházásokkal, egyfajta új Marshall-segéllyel kell segíteni. Azzal együtt, hogy itt gyakran az alapvető dolgokkal, például az írás-olvasás oktatásával kell kezdeni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor nagy baj lesz. Lehet, hogy százezer embert még meg lehet állítani, de tízmilliót már nem.

– Csakhogy közben a kormány kampányának is hála a társadalom szinte hisztérikus állapotba került. Nem kellene a tudománynak is csatasorba állnia az álhírek, áltudomány ellen?

– A migrációval kapcsolatban az MTA is végzett kutatásokat, próbálta például feltárni statisztikailag a migráció összetételét, és rendszeresen ad ki jelentéseket. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez egy történelmi kérdés is, hiszen a történelem során nagyon sok migrációs válság volt, ebből az irányból szintén érdemes lenne megközelíteni a történéseket. Ugyanígy például azt is jó lenne megérteni, hogy lehet, hogy ezer éve az iszlám világ még a tudomány fellegvára volt, ma pedig sokszor úgy tekintünk az iszlám vallásra, mint egy szélsőséges, bezárkózó, a gondolatokat bilincsbe kötő vallásra. Ami az áltudományokat illeti, úgy vélem, hogy érzelmi alapon született véleményeket nem lehet logikai érvekkel ellensúlyozni. Amit mégis tehetünk, hogy bemutatjuk, levezetjük, hogy máshogy is lehet nézni a kérdést. Bár hozzáteszem, ehhez az is kell, hogy ezt a társadalom is elfogadja. Hiszen ha a társadalom kiközösíti a bevándorlókat, akkor jobban járnak, ha nem jönnek, mert akkor csak „gettókat” hozunk létre.

A teljes interjút itt olvashatja!