„Újabb álhírkampány” - Brüsszelből üzentek Orbánnak

Publikálás dátuma
2017.11.14 16:52
FOTÓ: AFP
Fotó: /
Hazugságokkal van tele és antiszemita felhangokat mutat a magyar kormányzat Soros-tervről szóló kampánya, amely a közelmúltbeli európai történelem legsötétebb időszakát idézi - állította Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetője kedden a Twitteren.

Az Orbán-kormány éles bírálójának számító volt belga miniszterelnök arról írt, hogy Magyarországon "újabb álhírkampányt indítottak az úgynevezett Soros-terv ellen", és ezen kampány "antiszemita felhangokat mutat, hazugságokkal van tele, és méltatlan egy demokratikus európai országhoz".

"Itt az ideje, hogy az Európai Néppárt felemelje a hangját Orbán Viktor ellen" - hangsúlyozta a frakcióvezető, rámutatva, hogy ezt Antonio Tajani, az EP ugyancsak néppárti elnöke már megtette, amikor kapcsolatba lépett a magyar uniós nagykövettel a nemzeti konzultáció ügyében.

Az Európai Parlament illetékes szóvivője múlt héten arról tájékoztatott, hogy az EP elnökének kabinetvezetője telefonon fog beszélni a magyar uniós nagykövettel a nemzeti konzultációról, maga Antonio Tajani pedig a pénteki göteborgi EU-csúcson találkozik majd Orbán Viktorral, akivel egyeztethetnek a kérdésről.

Verhofstadt a lengyelországi helyzetre is kitért, leszögezve, hogy amennyiben Varsó nem hagy fel "a jogállamisági elveket és az európai értékeket sértő politikájával", akkor az EU-nak pénzügyi szankciókat kell elrendelnie, de oly módon, hogy azokkal ne a lengyel állampolgárokat büntessék a kormány intézkedései miatt.

A liberálisok frakcióvezetője korábban is cselekvést sürgetett már az Orbán-kormány ellen. Májusban azt mondta Orbánról, hogy Jaroslaw Kaczynskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság pártja elnökével együtt igyekeznek létrehozni illiberális államukat az EU-n belül. Orbán a 2010-es parlamenti választásokon szerzett többségét arra használta fel, hogy újraírja a magyar alkotmányos rendszert a saját érdekének megfelelően - jelentetette ki, hozzátéve: az értékalapú közösségekben, mint amilyen az EU, nincs helyük az olyan kormányok, mint amilyen Magyarországon és Lengyelországban regnál.

Szerző
2017.11.14 16:52

Pintér Sándor finoman Grujevszkire tolja a szivárogtatást

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:30

Fotó: / Vajda József
A belügyminiszter egy lendülettel gyengítette meg a Jobbik akcióját, illetve próbálta tisztázni a bevándorlási hivatalt az információ-kiadás vádja alól.
Hiába jött el Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság Gruevski-ügyben összehívott rendkívüli ülésére: a grémium fideszes alelnöke, Halász János nem szavaztatta meg a napirendet, így a testület nem faggathatta a belügyminisztert az egykori macedón miniszterelnök "befogadásáról".   Az ellenzék csak bolhacirkuszát akarja folytatni, ahhoz pedig a kormánypárti képviselők nem parnerek, indokolta az ülés blokkolását Halász. És egy szuszra elismételte: vannak sokkal fontosabb kérdések a Gruevszki-ügynél, mert az igaz nemzetbiztonsági probléma az, hogy a Balkánról újabb menekülttömeg érkezik a magyar határhoz. (Egyebekben Gruevszkit „a Soros által támogatott „szocialista” kormány üldözi, korábban pedig Sorosék buktatták meg - mantrázta a kötelező összeesküvés-elméleti panelt a bizottság alelnöke.) Az ülés után Halász János elsietett az ülésről, nem állt meg a sajtó kérdéseire. 
A bizottságot azért hívták össze, mivel keddi, zárt ülésén Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Menekültügyi  Hivatal főigazgatója azt mondta: a Gruevski-ügyben még folyamatban van az eljárás. (Ráadásul az ülés előtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium arról írt levelet a bizottságnak, hogy a minisztériumnak és az általa felügyelt Információs Hivatalnak „nincs információja az ügyről”.) Csakhogy a bizottság keddi ülése előtt már a postaládákban volt a kormányszócső Magyar Idők aktuális száma, amelyik azt írta: a bevándorlási hivatal döntést hozott Gruevszkiről, majd délután a lap onlineján részletes cikk tárgyalja, Gruevski mégiscsak megkapta a menekültstátuszt, mivel Gruevski üldözöttnek tekinthető.  Mirkóczki Ádám bejelentette: a bizottság kéri az Alkotmányvédelmi Hivatalt, vizsgálja meg, hogy egy ilyen határozat (amit a hozzá fűződő személyiségi jogok miatt még a bizottság tagjai sem ismerhetnek meg) miképp kerülhetett a Magyar Idők szerkesztőségébe. 
Pintér Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a „híradások” részben téves alapon nyugszanak. A belügyminiszter mutatott az újságíróknak egy anonimizált határozatot, így szemléltetve, hogy a határozatában nem szerepelhettek olyan állítások, amilyenek felbukkantak a Magyar Idők cikkében. (Ugyanakkor Pintér Sándor a sajtónak nem cáfolta, hogy Gruevszki megkapta volna a menekültstátuszt.)  Arra a kérdésre, hogy ez a hír hogyan juthatott el a Magyar Időkhöz Pintér úgy fogalmazott: „a menekültügyi eljárás a törvény a hatóságokat kordában tartja és titoktartásra kötelezi. A menedékjogot kérőt ellenben nem. Ez magyarázat lehet arra, hogy milyen részletek jelennek meg különféle sajtótermékekben.”
2018.11.21 16:30
Frissítve: 2018.11.21 17:55

Felmentették a hajléktalan nőt, aki ott sem lehetett a tárgyalásán

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:15

Fotó: / Tóth Gergő
Akaratától függetlenül hajléktalan, ezért nem lehet büntetni őt a másodfokú ítélet szerint. A felmentés nem elég, a civilek szerint az alaptörvény és a nemzetközi emberi jogi szabályok is sérülnek.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az Utcajogász ügyfelével szemben életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást, adja hírül honlapján az egyesület. A hajléktalan nő - akiről jogerősen mondták ki, nem követett el szabálysértést -, az első hajléktalanságért meghurcolt budapesti. Ő volt az, aki saját perén ott sem lehetett, az elsfokú ítélet előtt videós közvetítéssel hallgatták meg, miközben a szomszéd szobában ült.
A bíróság akkor figyelmeztetésben részesítette, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy szabálysértést követett el. A nő és jogásza ezért a fellebbezés mellett döntöttek. A másodfokú bíróság szerint
nem jól értékelte az elsőfokú bíróság, mikor a nő azt mondta, hogy nem akar utcán élni.
Ilyen szándék mellett - vagyis, hogy a nő tervezi albérletbe vagy ismerőshöz költözését - nem lehet megvalósítani az "életvitelszerű közterületi tartózkodást". Kimondták azt is, hogy objektív tényként
az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet.
Fellebbezésében az Utcajogász amellett érvelt, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt - több másik bírósághoz hasonlóan - forduljon az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék. Ez végül nem történt meg.
Az Utcajogász szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok - így a nő közvetített meghallgatása, az automatikus őrizetbe vétel és a kényszermosdatás - alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Az egyesület ezért több civil szervezettel együtt, a Szabálysértési Munkacsoport részeként további jogi lépéseket is tenne az ügyben, jelenleg ennek lehetőségeit vizsgálják.
2018.11.21 16:15