Az olasz vereség hatása

Publikálás dátuma
2017.11.15 09:00

Fotó: /
Némileg tájékozódhatunk arról a hatásról, amit az olaszok katasztrofális veresége az ántánt polgári sajtójára tett. 

A francia határról ma már jött néhány alaposan elkésett újság, az olasz határon átengedik a kormánylapok cikkeinek távirati kivonatait, az angol lapok is cammognak s így némileg tájékozódhatunk arról a hatásról, amit az olaszok katasztrofális veresége az ántánt polgári sajtójára tett.

Természetes, hogy a kormányok s az imperialisták orgánumai egyhangúlag igyekeznek lebecsülni az esemény horderejét s hangosan kurjongatják a „csak azért is!"-t, „mi kitartunk”-ot, sőt — ami már komikus, éppen az olaszokról lévén szó — a „boche hitszegés"-t is.

A nemzeti lelkesedés fönntartását célzó háborús uszítás mögött ott lovagol az „atra cura", a sötét aggodalom és fölbukkannak a tervek Olaszország tehermentesítésére. Ez a tehermentest tán most nem jöhet az orosz frontról, mint már egyszer megtörtént. A macedón fronton későn jönne. A franciák és angolok igen sok erőt elfecséreltek a nyugati német-fronton, amely — úgy látszik — erősebb, mintsem a tehermentesítést lehetővé tenné. Vigasztalónak marad a francia-angol, sőt amerikai segítség ígérete s a segítő hadak parancsnokságainak kinevezése, ami az ántánt politikai egységének kitűnő demonstrációja lehet, de svájci katonai szakértők szerint, idején legföljebb — olasz-francia határnak, mint erős védővonalnak kiépítésére érkezik el.

Az Olaszországból jövő hírek szerint a kormánylapok a szent egység szükségességéről írnak, de az Avanti! idevágó véleményét s általában a szocialisták magatartásáról szóló híreket nem engedik át.

Annyit tudni mindössze, hogy Carrara, a szocialista, többségű Milánó választott sindico-ja (polgármestere) kiáltványt bocsátott ki, amelyben a munkásokat a honvédelemben való összetartásra hívja föl és elítéli a háborús szabotázst. Erre a kiáltványra éppen Milánóban lehet leginkább a kormánynak szüksége.

Az ilyen apró jelenségek arra vallanak, hogy az olasz szocialisták a történtek után sem vonták vissza a háborúnak szóló hadüzenetüket, bár agitációjuk, amely eddig azzal a jelszóval folyt, hogy „mi nem védőháborút folytattunk, hanem rablóhadjáratot Ausztria ellen” — most természetszerűleg megnehezült.

Népszava 1917. november 15.

Szerző
2017.11.15 09:00

Visszavertük az olaszokat!

Publikálás dátuma
2018.09.21 09:00

Fotó: /
Harctéri jelentés: megélénkültek a harcok a velencei hegyi fronton
OLASZ HARCTÉR. Tegnap újból megélénkültek a harcok a velencei hegyi fronton. A Monte di vol Bellától és a Col del Rossotól északra az olaszoknak sikerült ideiglenesen behatolniuk árkainkba, de a haladéktalanul megindított ellentámadás csakhamar ismét kivetette őket onnan.

Az Asolonrftól nyugatra és a Col del Orsó területén derék ezredeink elkeseredett közelharcban verték vissza az olaszok rohamait. Az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett. San Dono mellett megint meghiúsítottunk egy ellenséges áttörési kísérletet.
NYUGATI HARCTÉR. A császári és királyi csapatoknál nem történt különös harci tevékenység.
ALBÁNIA. Csekély harci tevékenység. A valonai ellenséges röpülőteret röpülőink sikerrel megtámadták.

 Népszava 1918. szeptember 21.
Témák
I. vh
2018.09.21 09:00
Frissítve: 2018.09.21 09:00

Hindenburg a békejavaslatról

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:00

Fotó: /
Hindenburg vezértábornagy a hadrakelt sereghez a következő hadseregparancsot intézte:
A magyar és osztrák kormány valamennyi hadviselő félhez javaslatot intézett a béke helyreállítása céljából, nevezetesen egyelőre nem kötelező megbeszélések folytatására, de a küzdelem ezáltal nem szenvedne félbeszakítást. A béke megbeszélésére való készség nincs ellentétben azzal a szellemmel, amelyben mi a küzdelmet folytatjuk hazánkért.

Már 1916 decemberében fölajánlotta a békét az ellenségnek császárunk, legfőbb hadurunk szövetségesünkkel egyetértőleg. Több ízben bizonyságot tett a német kormány arról, hogy hajlandó békét kötni, a válasz az ellenséges táborból mindig gúny és becsmérlés volt.

Az ellenséges kormányok csak a megsemmisítő háborút ismerik, mi ellenben védelmi háborút folytatunk s ebben a szellemben intézte szövetségesünk a mi beleegyezésünkkel új javaslatát a nem kötelező békemegbeszélésekre, melyek azonban nem szakítanák félbe a küzdelmet. A hadseregnek tehát tovább kell küzdenie.

A német haderő, amely a négy háborús éven át páratlanul verekedett, tovább is védelmezni fogja a házát s be fogja bizonyítani az ellenségnek, hogy legyőzhetetlen. Csak így törhetjük meg az ellenségnek a mi megsemmisítésünkre irányuló akaratát.

Be fogjuk várni és majd akkor meg fogjuk látni, vájjon ellenségeink becsületesen gondolkoznak-e rólunk és készek lesznek-e béketárgyalásokra, vagy pedig olyan békét fognak-e nekünk ajánlani, amely olyan kemény föltételeket hoz nekünk, hogy elfogadásuk egyenlő volna hazánk megsemmisülésével.
Hindenburg, vezértábornagy

 Népszava 1918. szeptember 20.
A magyar és osztrák kormány valamennyi hadviselő félhez javaslatot intézett a béke helyreállítása céljából
Témák
I. vh
2018.09.20 08:00
Frissítve: 2018.09.20 08:00