Szó sem volt kerítésről

A kormány nem küldött Brüsszelbe hivatalos beadványt, Lázár János mégis megdöbbent, hogy elutasították a 135 milliárdos kérést.

Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztos az illetékes magyar tárcavezetőnek írt legfrissebb levelében szót sem ejtett a határkerítésről – így reagáltak lapunknak a levelezést jól ismerő brüsszeli illetékesek Lázár János bejelentésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön szokásos kormányinfóján közölte: Avramopulosz arról értesítette Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az EU nem tartja indokoltnak a kerítést, így azt sem, hogy hozzájáruljanak a határzár felépítésének, működtetésének költségeihez. Lázár nem ismertette, hogy az értesítés milyen formában érkezett a belügyminiszterhez, de a jelek szerint nem az illetékes biztos utolsó levelével. Brüsszeli beszélgetőpartnereink ugyanakkor megerősítették, hogy az Európai Bizottság pénzügyi támogatási szabályai eleve nem teszik lehetővé határkerítések finanszírozását.

Lapunk hétfőn megkérdezte a Brüsszelben tárgyaló Szijjártó Péter külügyminisztertől, hogy a kormány elküldte-e már a határkerítés számláját az EU székhelyére. A miniszter azt válaszolta, hogy a költségtérítés ügyében nem az általa vezetett tárca jár el, de látott egy levelet, amelyben Avramopulosz biztos „nem a számlaszámunkat kérdezte.” Hiteles forrásból úgy értesültünk, hogy Budapest nem is fordult Brüsszelhez a költségtérítésre vonatkozó hivatalos beadvánnyal, amelyet egyébként nem a bizottsági tagnak kell címezni.

Az európai szociális fórum helyszíne, a göteborgi Svenska Massan congress center FOTÓ: AFP/BJORN LARSSON ROSVALL

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor kormányfő ősszel két levelet is írt Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek, ezekben kérte, hogy az EU fizesse ki a határkerítés költségeinek a felét. Juncker ezt akkor is elutasította.

Tudomásunk szerint a Pintérnek küldött levelében Avramopulosz leszögezte: az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni minden sürgősségi támogatást igénylő beadványt, amelyre Magyarország a belbiztonság vagy a migráció céljaira felhasználható uniós alapokból számíthat. Ezeket a forrásokat Magyarország már most is felhasználja. Levelében a biztos azt is leszögezte, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük lett volna a határigazgatás költségeire szóló újabb igények benyújtására nemzeti programjuk jelenleg is tartó félidős felülvizsgálata idején. Az Európai Bizottság azt várta volna, hogy a magyar kormány ennek keretében jelenti be pótlólagos szükségleteit – írta Avramopulosz.

Lapunk szeptember 4-én fordult kérdésekkel a kormányhoz, több tárcához, köztük a Belügyminisztériumhoz (BM), hogy megtudja, miként állt össze a 883,2 millió euró, azaz a 270 milliárd forint költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kérte a magyar kabinet. Egyedül a BM reagált, de csak annyit: közérdekű adatigényléssé minősítik át megkeresést. Ennek határidejét egyszer meghosszabbították, majd pedig Pintér Sándor a Népszavának megküldött és a parlament honlapján egyszerre közzétett válaszában is csak egy táblázatot közölt. Ebből azonban a miniszterelnök által korábban konkrétan megnevezett határkerítés, valamint a határvadász egységekre fordított összegek nem derülnek ki.

A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot számolnának el. Ebből 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, idén viszont az év első hat hónapjában 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek el „határvédelmi költségekre”.

Meglehet, a kormány által remélt kerítéspénz elbukása után, ma újból rossz híreket kap Orbán Viktor. Mint emlékezetes, Antonio Tajani európai parlamenti (EP) elnök a múlt héten Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető kérésére megígérte: tárgyalni fog Orbánnal az EU székhelyén meglehetős kétkedéssel fogadott Soros-féle nemzeti konzultációról. Az európai parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az elnök a svédországi Göteborgban november 17-én sorra kerülő szociális csúcson kíván tárgyalni a magyar miniszterelnökkel. Azt, hogy a találkozó létrejön-e, egyelőre nem tudni biztosan. Az Európai Parlament illetékes szóvivője többszöri megkeresésünkre sem válaszolt arra, hogy Tajani találkozik-e Orbánnal Göteborgban. Kerestük a magyar miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant is, de ő sem reagált. Nem hivatalos forrásokból úgy értesültünk, hogy lesz találkozó a svéd nagyvárosban.

Az mindenesetre biztos, hogy Orbán Viktor Göteborgba utazik és ott részt vesz az Európai Unió két napos, szociális pillérről szóló tanácskozásán – ezt ugyanis Lázár János jelentette be tegnap. A kancelláriaminiszter szerint a miniszterelnök „komoly tárgyalásoknak néz elébe”, mivel a konferencián az Unió és az Európai Bizottság próbálja majd megerősíteni azt az álláspontját, hogy az Unió szociális pillére a „bevándorlás támogatása” lehet. A 168 óra kérdésére Lázár leszögezte: migrációpárti tervet, azaz például a menekültek itteni munkavállalását Magyarország semmiképpen nem támogatja. A hetilap ugyanakkor emlékeztetett: a szociális jogok európai pillére valójában egy hatalmas jogi csomag, amely többek között a tisztességes foglalkoztatás feltételeiről szól.

Hidvéghi Balázs soros tévedése

Többször is hibázott az utóbbi napokban Hidvéghi Balázs, amikor Soros György brüsszeli látogatásáról beszélt, ráadásul pontatlanságát a Népszava egyik cikkének téves idézésével igyekezett elkendőzni. A Fidesz kommunikációs igazgatója hétfőn azt mondta, hogy a jövő héten "Soros György Brüsszelbe látogat eligazítást tartani". Ezt szúrta ki a hvg.hu, amely azt írta, Hidvéghi téved: Soros nem megy Brüsszelbe, hanem ment, hiszen a múlt héten volt ott. A múlt heti Soros-vizitről lemaradó Hidvéghi azzal próbálta magyarázni a tévedést, hogy "a Népszava írt erről, és az európai liberális frakciótól megerősítették az értesülést". A kommunikációs vezető ebben is pontatlan volt. A Népszava brüsszeli tudósítója ugyanis még a múlt pénteken – mint azóta kiderült: pontosan – azt írta: „Lapunk érdeklődésére a liberális frakció sajtóosztályán megerősítették, hogy Verhofstadt a héten találkozik Brüsszelben Soros Györggyel.”