Szó sem volt kerítésről

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:03
Az európai szociális fórum helyszíne, a göteborgi Svenska Massan congress center FOTÓ: AFP/BJORN LARSSON ROSVALL
A kormány nem küldött Brüsszelbe hivatalos beadványt, Lázár János mégis megdöbbent, hogy elutasították a 135 milliárdos kérést.

Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztos az illetékes magyar tárcavezetőnek írt legfrissebb levelében szót sem ejtett a határkerítésről – így reagáltak lapunknak a levelezést jól ismerő brüsszeli illetékesek Lázár János bejelentésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön szokásos kormányinfóján közölte: Avramopulosz arról értesítette Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az EU nem tartja indokoltnak a kerítést, így azt sem, hogy hozzájáruljanak a határzár felépítésének, működtetésének költségeihez. Lázár nem ismertette, hogy az értesítés milyen formában érkezett a belügyminiszterhez, de a jelek szerint nem az illetékes biztos utolsó levelével. Brüsszeli beszélgetőpartnereink ugyanakkor megerősítették, hogy az Európai Bizottság pénzügyi támogatási szabályai eleve nem teszik lehetővé határkerítések finanszírozását.

Lapunk hétfőn megkérdezte a Brüsszelben tárgyaló Szijjártó Péter külügyminisztertől, hogy a kormány elküldte-e már a határkerítés számláját az EU székhelyére. A miniszter azt válaszolta, hogy a költségtérítés ügyében nem az általa vezetett tárca jár el, de látott egy levelet, amelyben Avramopulosz biztos „nem a számlaszámunkat kérdezte.” Hiteles forrásból úgy értesültünk, hogy Budapest nem is fordult Brüsszelhez a költségtérítésre vonatkozó hivatalos beadvánnyal, amelyet egyébként nem a bizottsági tagnak kell címezni.

Az európai szociális fórum helyszíne, a göteborgi Svenska Massan congress center FOTÓ: AFP/BJORN LARSSON ROSVALL

Az európai szociális fórum helyszíne, a göteborgi Svenska Massan congress center FOTÓ: AFP/BJORN LARSSON ROSVALL

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor kormányfő ősszel két levelet is írt Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek, ezekben kérte, hogy az EU fizesse ki a határkerítés költségeinek a felét. Juncker ezt akkor is elutasította.

Tudomásunk szerint a Pintérnek küldött levelében Avramopulosz leszögezte: az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni minden sürgősségi támogatást igénylő beadványt, amelyre Magyarország a belbiztonság vagy a migráció céljaira felhasználható uniós alapokból számíthat. Ezeket a forrásokat Magyarország már most is felhasználja. Levelében a biztos azt is leszögezte, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük lett volna a határigazgatás költségeire szóló újabb igények benyújtására nemzeti programjuk jelenleg is tartó félidős felülvizsgálata idején. Az Európai Bizottság azt várta volna, hogy a magyar kormány ennek keretében jelenti be pótlólagos szükségleteit – írta Avramopulosz.

Lapunk szeptember 4-én fordult kérdésekkel a kormányhoz, több tárcához, köztük a Belügyminisztériumhoz (BM), hogy megtudja, miként állt össze a 883,2 millió euró, azaz a 270 milliárd forint költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kérte a magyar kabinet. Egyedül a BM reagált, de csak annyit: közérdekű adatigényléssé minősítik át megkeresést. Ennek határidejét egyszer meghosszabbították, majd pedig Pintér Sándor a Népszavának megküldött és a parlament honlapján egyszerre közzétett válaszában is csak egy táblázatot közölt. Ebből azonban a miniszterelnök által korábban konkrétan megnevezett határkerítés, valamint a határvadász egységekre fordított összegek nem derülnek ki.

A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot számolnának el. Ebből 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, idén viszont az év első hat hónapjában 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek el „határvédelmi költségekre”.

Meglehet, a kormány által remélt kerítéspénz elbukása után, ma újból rossz híreket kap Orbán Viktor. Mint emlékezetes, Antonio Tajani európai parlamenti (EP) elnök a múlt héten Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető kérésére megígérte: tárgyalni fog Orbánnal az EU székhelyén meglehetős kétkedéssel fogadott Soros-féle nemzeti konzultációról. Az európai parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az elnök a svédországi Göteborgban november 17-én sorra kerülő szociális csúcson kíván tárgyalni a magyar miniszterelnökkel. Azt, hogy a találkozó létrejön-e, egyelőre nem tudni biztosan. Az Európai Parlament illetékes szóvivője többszöri megkeresésünkre sem válaszolt arra, hogy Tajani találkozik-e Orbánnal Göteborgban. Kerestük a magyar miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant is, de ő sem reagált. Nem hivatalos forrásokból úgy értesültünk, hogy lesz találkozó a svéd nagyvárosban.

Az mindenesetre biztos, hogy Orbán Viktor Göteborgba utazik és ott részt vesz az Európai Unió két napos, szociális pillérről szóló tanácskozásán – ezt ugyanis Lázár János jelentette be tegnap. A kancelláriaminiszter szerint a miniszterelnök „komoly tárgyalásoknak néz elébe”, mivel a konferencián az Unió és az Európai Bizottság próbálja majd megerősíteni azt az álláspontját, hogy az Unió szociális pillére a „bevándorlás támogatása” lehet. A 168 óra kérdésére Lázár leszögezte: migrációpárti tervet, azaz például a menekültek itteni munkavállalását Magyarország semmiképpen nem támogatja. A hetilap ugyanakkor emlékeztetett: a szociális jogok európai pillére valójában egy hatalmas jogi csomag, amely többek között a tisztességes foglalkoztatás feltételeiről szól.

Hidvéghi Balázs soros tévedése
Többször is hibázott az utóbbi napokban Hidvéghi Balázs, amikor Soros György brüsszeli látogatásáról beszélt, ráadásul pontatlanságát a Népszava egyik cikkének téves idézésével igyekezett elkendőzni. A Fidesz kommunikációs igazgatója hétfőn azt mondta, hogy a jövő héten "Soros György Brüsszelbe látogat eligazítást tartani". Ezt szúrta ki a hvg.hu, amely azt írta, Hidvéghi téved: Soros nem megy Brüsszelbe, hanem ment, hiszen a múlt héten volt ott. A múlt heti Soros-vizitről lemaradó Hidvéghi azzal próbálta magyarázni a tévedést, hogy "a Népszava írt erről, és az európai liberális frakciótól megerősítették az értesülést". A kommunikációs vezető ebben is pontatlan volt. A Népszava brüsszeli tudósítója ugyanis még a múlt pénteken – mint azóta kiderült: pontosan – azt írta: „Lapunk érdeklődésére a liberális frakció sajtóosztályán megerősítették, hogy Verhofstadt a héten találkozik Brüsszelben Soros Györggyel.”



Szerző

Félmilliárdos blöff

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:02
FORRÁS: ARKANUMHOTEL.HU
Két éve nincs működési engedélye egy magánklinikának Balatonmáriafürdőn, pedig a befektető erre kapott uniós támogatást.

Kevés olyan turisztikai elem akad a Balaton nyugati medencéjében, mely a vendégek számára egész évben vonzóvá tenné a térséget, éppen ezért örültek meg Balatonmáriafürdőn, amikor kiderült: több mint félmilliárdos beruházással egészségturisztikai centrum épül, amely 14 új munkahelyet is teremt. A wellness-szállodák és magánklinikák szolgáltatásait ötvöző projekt bekerült a Somogyon belüli uniós támogatású fejlesztések közé, a két évvel ezelőtti avatóünnepségen a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője, Móring József Attila megyei fejlesztési biztos is megjelent, s hiánypótlóként emlegette az 524 millió forintból, egy romos-régi üdülő helyén megépült, 18 szobás Arkánum Medhotelt. A pénz 70 százalékát adta az Európai Unió. Tripkovics Zsolt, a hotel sebész-főorvos tulajdonosa a plasztikai sebészetet, a fogászatot-szájsebészetet, valamint az életmód tanácsadást jelölte meg fő profilként, és hozzátette: terveik szerint három év után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott szolgáltatásokat is nyújt majd az intézmény.

A három évből kettő már eltelt, de a helyiek legnagyobb bánatára jelen állás szerint szemernyi esély sincs, hogy az impozáns épületben a társadalombiztosítás terhére gyógyulhassanak jövőre, ugyanis máriafürdői forrásaink szerint a medhotelnek nincs semmiféle egészségügyi engedélye, szimpla szállodaként üzemelt az elmúlt időszakban. Pedig a helyiek, valamint a szomszédos Balatonkeresztúr lakói igencsak bíztak az ígéretekben, s úgy számoltak, megoldódik a fogászati ellátásuk, nem kell a 15 kilométerre fekvő Marcaliba utazniuk többé.

– A tulajdonos bele is egyezett, a két önkormányzat fizette volna a bérleti díjat – magyarázta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. Csakhogy közben kiderült, a medhotel semmilyen orvosi tevékenységre nem kapott működési engedélyt. Megkerestük Tripkovics Zsolt tulajdonost is, aki annyit elismert, az engedélyeztetéssel akadnak gondok. Így egyelőre egy főként nyáron használt szállodát kaptak a Balaton nyugati szélén élők, orvosra még várni kell.

Szerző

Azeri panama - A szálak a Fideszhez vezetnek

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:00
FOTÓ: Szalmás Péter
Jávor Benedek az uniós bankhatósághoz, az Átlátszó az ügyészséghez fordul az azerbajdzsáni pénzmosási botrány, illetve az ügy magyar vonatkozásai miatt.

Az Átlátszó tényfeltáró portál – amely az OCCRP nemzetközi újságírószervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében - feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében. Az ügyészség eddig azért nem vizsgálta az azeri miniszterelnök-helyetteshez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait, mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”. -Ezért feljelentést teszünk, hogy az információhiány ne legyen többé akadály – hangsúlyozta Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve. - A diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán offshore hátterű álcégek segítségével, egy dán bank észt leányvállalatán keresztül juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra. A pénzt vesztegetésre használják, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit – fogalmazott. Jávor szerint nem lehet eltűrni, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.

Az ügy bővelkedik magyar vonatkozásokban. Mint az utóbbi hónapokban kiderült, Azerbajdzsán mintegy 3 milliárd dollárt mozgató korrupciós hálózatot hozott létre Európában, és a pénzből Magyarországra is jutott, éppen akkor, amikor az Orbán-kormány úgy döntött, hogy az azeri baltás gyilkosként emlegetett Ramil Safirovot kiadjuk Azerbajdzsánnak, nem sokkal azután, hogy Jakub Ejjubov első miniszterelnökhelyettes fogadta Orbán Viktort. Jakub Ejjubov fia szerepel egyébként kedvezményezettként a megvesztegetés egyik érintettjének MKB-s bankszámláján, vagyis azon a számlán, amelyen a Magyarországra érkezett megvesztegetési pénz átfolyt.

Az azeri rezsim – amelyet a keresztényüldöző rendszerek között tartanak számon – komoly energiákat mozgósít érdekei európai képviselete érdekében. Az EP-ben jelentős „azeri-barát” lobbi működik, amelynek brüsszeli források szerint fontos figurája a fideszes EP-képviselő, Schöpflin György. 2012-ben Azerbajdzsánt elmarasztaló állásfoglalást fogadott el Strasbourgban a EP Safirov kiadatása után; a vitában Schöpflin azt mondta: „az Azerbajdzsánról szóló vita sajnos álvita”. Schöpflin honlapjáról származnak az alábbi idézetek is: „Az azeri kormány komoly erőfeszítéseket tett, hogy a témát feltegye az európai agendára. Többször beszéltem a nagykövettel és diplomatákkal (…) Egy nap Azerbajdzsán az EU tagja lehet.

Amikor az EP idén szeptemberben egy korrupcióellenes állásfoglalásról, illetve az ahhoz benyújtott, az azeri pénzmosás és megvesztegetés szigorú kivizsgálásáról szóló módosítóról szavazott, a Fidesz képviselői a nem gombot nyomták meg, pedig akkor már ismert volt az azeri megvesztegetési botrány. Nem sokkal később a Privátbankár portál írta meg, hogy a nemrég egész Európát megrázó máltai újságíró-gyilkosságnak is volt azeri kapcsolódása: a máltai a miniszterelnök felesége, Michelle Muscat cége egymillió dolláros összeget kapott egy olyan dubai banktól, amelynek tulajdonosa az azeri diktátor, Ilham Alijev lánya, Lejla Alijeva, és tavaly három hónapon át hetente többször érkeztek titokzatos, 100 ezer dolláros „hitelösszegek" az azeri diktátor lányától a máltai miniszterelnök feleségének cégéhez. Ugyancsak a Privátbankár idézte föl: egy örmény képviselőnő nemrég azt követelte az Európa Tanácstól, hogy hozzák nyilvánosságra a Ramil Safarov kiadatásakor köttetett „korrupciós ügyletet., a magyar parlamenti képviselőcsoporttól pedig azt, hogy kérje számon a magyar kormány tagjain azt a 7,6 millió dollárt, amit az azeri Metastar Invest számlájáról az MKB-n keresztül juttattak el illetékesekhez, s amelynek eredményeképpen visszaengedték hazájába az azeri gyilkost. A portál azt is megírta: Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége idén márciusban látogatta meg Mehriban Alijevát, az elnök feleségét és egyben az ország alelnökét. Az Orbán- és az Alijev-család kiváló kapcsolatokat ápol, 2016-ban a miniszterelnök előterjesztésére Alijeva megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést

Jávor szerint az azeri gyökerű botránysorozat szálai Európában nagyon messzire nyúlnak, Máltától Dánián és Észtországon át Magyarországig. - Üzemszerűen működik az azeri pénzek terítése Európában – hangsúlyozta, azt is hozzátéve: az azeriek a letelepedési üzletben is érintettek, az eddigi adatok alapján több azerbajdzsáni állampolgár is kapott letelepedési lehetőséget Magyarországon kötvényvásárlással.