Lőrinczy György: Show must go on

Publikálás dátuma
2017.11.18 06:46
FOTÓK: Szalmás Péter
Fotó: /
Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója a zaklatási botrány utáni újrarendeződésről, az évadbéli változásokról és a művészi munkáról.

- Elcsitulni látszik az ügy első nagy hulláma. Vissza tudott már térni a normális kerékvágásba?

- Pályám során eddig személyesen nem találkoztam a zaklatás fogalmával. Nem tudtam, milyen ez, és most mégis begyűrűzött az életembe. Az elején sok mindent másként láttam, mint ahogyan most látok. Nagyon nehéz volt például néznem a csodálatos A Notre Dame-i toronyőrnek az ügy kirobbanása utáni első szériáját. Minden gesztus és szó más értelmet kapott. Érzelmileg nehéz volt, de az én feladatom most, hogy hideg fejjel, racionálisan vezessem az intézményt.

Névjegy
Kulturális menedzser, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az NKA alelnöke; a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára, emellett a Postakürt Alapítvány kuratóriumi elnöke.Tizennyolc éven át vezette a Pentaton koncertügynökséget.

- Mi történik most?

- Folytatjuk a belső vizsgálatot, amelynek a teljes kommunikációját és jogi részét kiszerveztük egy ügyvédi irodának. Pszichológusokat kértünk fel, hogy a társulat tagjai szükség esetén hozzájuk is fordulhassanak, azok a dolgozók pedig, akik úgy érzik, hogy sérelem érte őket, ha szeretnék, az ügyvédnél letétbe tehetik a vallomásaikat, így megőrizve az anonimitásukat. Ily módon csak az esetleges elkövető fogja megismerni a nevüket, az iroda pedig el tudja látni sértetti képviseletüket az esetleges bírósági eljárásokban. Nekünk az ügyvéd annyit mond ilyen esetben, hogy van X ügy, és javaslatot tesz a további lépésekre. Ha lesz is ilyen, én akkor sem fogom ismerni a részleteket. A konkrétumok nélküli pletykákat le kell zárnunk. Lényegileg: az Operettszínház igazgatósága szeretne a jövőben a művészi munkára, az újratervezésre koncentrálni. Mi ezentúl nem nyilatkozunk erről az ügyről, a továbbiakban ez az ügyvédi iroda dolga lesz.

- Lesz új etikai kódex?

- Kaptam külföldi partnerszínházaktól mintákat, pszichológusok és több jogászcsapat dolgozik az ügyön. A korábban megkeresett Helsinki Bizottság jogászai a szakmai ernyőszervezetünkkel, a Színházi Társasággal közösen folytatják a munkát egy, az egész színházi szakmára irányuló protokoll kidolgozására. Az Igazságügyi Minisztérium egyébként 2017 júniusa óta biztosít bejelentési lehetőséget az áldozatsegítő program keretében, és mivel mi állami intézmény vagyunk, ezt a lehetőséget is felajánljuk a dolgozóknak. Marad az együttműködés az Előadóművészi Jogvédő Irodával, és természetesen a belső vizsgálat vezetőihez is fordulhat bárki segítségért.

- Feltételezem, nem könnyű a történtek után kitalálni, pontosan mi is szerepeljen abban a kódexben.

- Rengeteg nagy kérdést felszínre hozott az utóbbi három hét. Például tényleg szükséges-e, hogy az emberségből, emberi létből adódó, eleve létező, eddig evidenciaként kezelt normákat lefektessük. Hol kell kezdődnie az etikai kódexnek? Honnan kezdjük? Azt is le kell írnunk, hogy nem szúrok le senkit konyhakéssel? Óriási dilemmák kötődnek ehhez a folyamathoz. Kinek, mi fér bele? Megmondhatja-e valaki a másiknak, hogy az szexuális zaklatásnak, támadásnak tekintsen-e valamit, amit magától amúgy nem tekintene annak?

- Mi történik a művészeti vezetői poszttal, amelyet eddig Kerényi Miklós Gábor töltött be?

- Jövőre lejár a megbízatásom, ősszel pályáznom kell, ezért úgy döntöttem, a következő pályázat beadásáig nem lesz betöltve ez a poszt. Jelenleg Makláry László főzeneigazgató, Bodor Johanna balettigazgató, Dinyés Dániel első karmester és Lőrinczy Attila vezető dramaturg végzi a művészeti vezetési feladatokat a színházban. Ehhez a csapathoz meghívtunk egy tanácsadói testületet – ez lett a főigazgatói tanácsadói testület –, amelynek tagjai külsősök, tehát megbízási szerződéssel dolgoznak. Ők Székely Kriszta és Béres Attila rendezők, Silló István, Bolba Tamás karmesterek és Galambos Attila dramaturg. Ennek a csapatnak a feladata segíteni abban, hogy megmaradjon az eddigi művészeti színvonal, emellett pedig közösen új dolgokat találjunk ki.

- Mi történik Kerényi Miklós Gábor rendezéseivel?

- Természetesen azokat a már elkészült, sikeres műveket, amelyeket Kerényi Mikós Gábor rendezett, játszani fogjuk, amíg a közönség kíváncsi rájuk. Rengeteg ember kemény munkája van bennük, és nem szeretnénk megtagadni azt, amit művészileg az utóbbi tizenöt évben felépítettünk. A sevillai borbély előadásait megtartjuk, éppúgy, mint Szegeden, hiszen az egy Szentendrén bemutatott előadás, kész produkcióként tekintünk rá. Fischl Mónika hónapok óta készül, hogy csodálatos Rosina legyen, és az Operettszínház színpadán is bemutatkozhasson operaszerepben.

- Mi lesz a készülő, de még nem bemutatott rendezéseivel?

- A Levi Strauss életét feldolgozó Jávori Ferenc Fegya-darab, A farmerkirály bemutatója most elmarad. A rendezővel nagyon nagy utolsó munka várt volna a stábra a következő hónapokban. Próbálkozhattunk volna rendezőcserével, de egyelőre így láttuk helyesnek. Bérleteinket három előadással oldjuk meg. Részben külföldi meghívásra készül a Mindhalálig musical gála, amit november végén mutatunk be, ez kerül be a Premier bérletekbe. Emellett több Rebecca-előadást játszunk majd. Ez Béres Attila legendás rendezése volt az Operettben, nagyon készülünk a felújítására. Ezenkívül felújítjuk az Én és a kisöcsémet is – e három produkció pótolja a kieső bemutatót.

- Mennyiben alakul át a Kálmán Imre Teátrum programja?

- Hogy a klezmer-rajongók ne maradjanak program nélkül, tavasszal bemutatunk egy Mohácstól Los Angeles-ig című Jávori Ferenc-Fegya szerzői estet, amelyben a szerző több darabjából hallhatunk részleteket mindig változó fellépőkkel. Lesz új bemutató is, méghozzá márciusban: Bella Máté és Karafiáth Orsolya Macskadémon című darabja Hegedűs D. Géza rendezésében, címszerepben Szemenyei Jánossal, és olyan művészekkel, mint Peller Anna és Oszvald Marika. Ami még újdonság: Felföldi Anikó közelgő kerek születésnapja alkalmából új díszlettel újítjuk fel az Amerikai komédiát.

- Mit gondol, a közelgő bemutatókra hatással lesznek művészileg a történtek?

- A sors iróniája, hogy két új előadásunk is vonatkozó témákat feszeget: a Kékszakáll című Offenbach-operett – amelyben a szenátort Szacsvay László alakítja majd – a hatalom és szexualitás kérdéskörét, a Dorian Gray-musical pedig azt, hogy mit áldoz be az ember a hírnévért, az örökkévalóságért.

- Mit tudhatunk a korábbi művészeti vezető családtagjainak jövőjéről?

- Maximális tiszteletemet szeretném kifejezni mind a Frankó Tündének, mind Kerényi Miklós Máténak. Mindkettőjükkel tisztáztuk, hogy az ügy és a művészi munka egymástól független. Igazságtalannak tartottam azokat a megjegyzéseket, amelyek a szakmai kvalitásaikat kérdőjelezték meg az utóbbi hetekben. Tünde ismert és elismert énekesnőként, a Pavarotti Énekverseny döntőseként lett KERO felesége, Máté pedig Kerényi Imre, Szirtes Tamás és Léner Péter osztályában végzett a Színművészetin, édesapjától teljesen függetlenül. Tünde egészen fantasztikus premiert csinált november elején a Luxemburg grófjában, most A sevillai borbélyban Berta lesz, közben vendégszerepelt Egerben, a Kreatív kapcsolatokban. Lenyűgöző, hogy milyen magas művészi színvonalon teljesíti az előadásait. Ugyanez érvényes Mátéra is. Ők mindketten a színház elismert és a közönség által szeretett művészei, amíg nekik való feladatunk lesz, és ők úgy érzik, hogy tudják és szeretnék vállalni azokat – márpedig mindketten ezt jelezték –, addig a társulat boldog, hogy itt vannak. Én személyesen is.

- Milyen a hangulat a romeltakarítás közben-után a házban?

- Nagyon érdekes, a művészeknél mennyire működik a show must go on. A társulatnak azt mondtam: másfajta színházat fogunk csinálni, mert olyat, mint eddig volt, nélküle úgysem tudnánk.

Pro Urbe-díj Lőrinczynek
Budapest Főváros Közgyűlése november 17-én Pro Urbe Budapest-díjat adományozott Lőrinczy Györgynek Budapest kulturális életében betöltött több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért, a Kálmán Imre Teátrum létrehozásáért, valamint a főváros kulturális értékeinek nemzetközi megismertetéséért.



2017.11.18 06:46

Megtalálhatták Picasso egyik 2012-ben ellopott festményét

Publikálás dátuma
2018.11.18 13:59

Fotó: /
Holland állampolgárok rendkívüli értékes festményt találtak a romániai Tulcea megyében elásva - közölte vasárnap a News.ro hírügynökség. Vélhetően a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin fej című alkotásáról van szó.
A festményt a megtalálói szombaton este bevitték Hollandia bukaresti nagykövetségére. A nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények - Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai - közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 
Szerző
2018.11.18 13:59
Frissítve: 2018.11.18 16:03

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12