Választási fájdalomcsillapítás - Pulykapénz a fogorvosoknak

Publikálás dátuma
2017.11.18 06:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Egyszeri, de nagyobb támogatással csendesítené le a kormány a közellátásban dolgozó fogorvosokat, akik egyre hevesebben tiltakoznak a finanszírozási rendszer hibái ellen.

Három millió forintot kaphatnak praxisonként a fogorvosok – tudta meg a Népszava. Ezt az összeget a tervek szerint valamennyi, a közellátásban működő 3300 fogorvosi körzet megkapja. Az egyszeri támogatás még az év vége előtt odaérhet az ellátókhoz. A finanszírozásuk további javítása pedig attól függ, hogy mikorra sikerül kidolgozni a támogatásnövelés feltételéül szabott ellenőrzési rendszert.

Az orvosi kamara fogorvosi tagozata és a minisztérium szakértői olyan mechanizmust próbálnak összeállítani, amelyben például akár a betegek is igazolnák, hogy az orvos valóban elvégezte a társadalombiztosításnak elszámolt kezeléseket. Ahogyan ebből is kiderül, az ágazatban óriási a bizalmi válság, a tárca gyakran utalt rá: nemigen hiszi, hogy az elszámolt kezelések mögött valódi teljesítmény van. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a lapunknak júniusban adott interjúban is arról beszélt, valahogyan alá kell támasztani, hogy mire adnak a közfinanszírozott fogorvosoknak többletet. Mint mondta: „Rájuk elég sok a panasz, legutóbb egy közösségi portálra került ki, hogy olyan ellátásokat számolt el egyikük, amiket az illető orvos el sem végzett. Tehát velük le kell ülnünk, és ki kell találnunk, hogy hogyan tudunk közmegelégedésre olyan rendszert működtetni, ahol a munkája után mindenki megkapja a megérdemelt forrását. A jelenlegi rendszerben most ez, nagyon nehezen követhető. Ha sikerül megállapodnunk, akkor nem csak elégetjük a pénzt, hanem kapnak is valamit a betegek a rendelőben.” Mindezzel együtt azt is ígérte az államtitkár, hogy nem zárják le a kormányzati ciklust anélkül, hogy a fogorvosok helyzetét ne rendezzék.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

E bejelentés után a kormányzati oldalon még hetekig nem történt túl sok minden. Az érdekvédők egyike, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos viszont akkor már hónapok óta gyűjtötte társai közt az aláírásokat egy országos munkalassító akcióhoz. Ennek eredményeként szeptemberben a közfinanszírozott rendelők mintegy harmada állt le három napra, ezalatt csak sürgősségi ellátást nyújtottak a betegeknek. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata nevében Hermann Péter elnök levélben kérte a kormányzatot, hogy javítson a finanszírozáson.

A munkalassítás után újabb nyilatkozat-csörte kezdődött a kormányzat és fogorvosok között. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a 97. kormányinfón azt mondta: „kétféle fogorvos dolgozik Magyarországon, magán fogorvos, és állami feladatot ellátó. Az állami feladatot ellátók, illetve közalkalmazottak száma rendkívül csekély.” Erre reagálva nyílt levélben kérte a fogorvosok megkövetését Nagy Ákos, aki szerint a miniszternek ismernie kellene a tényeket. Miszerint a Magyarországon élő nagyjából 10 millió emberre körülbelül 5300 aktív fogorvos jut. Nem csak közalkalmazottak látnak el állami feladatot, hanem összesen nagyjából 3300-an, azaz a fogorvosok kétharmada.

A kormány a nyilvános vitának azzal vetett véget, hogy a sajtó és a közérdeklődés kizárása mellett „titkos egyeztetésre” hívta a kamara fogorvosi tagozatának elnökét és Nagy Ákos keszthelyi fogorvost. A találkozó „nyolcszemközt” zajlott, az érdekvédőket személyesen Lázár János és Ónodi-Szűcs Zoltán fogadta október 20-án. A megbeszélés részleteiről azonban az érdekvédők senkinek nem beszélhetnek.

Számok, adatok, tények
A HVG által összegyűjtött adatok szerint: az utóbbi hat évben mindössze 19 százalékkal növekedett a foggyógyításra szánt költségvetési büdzsé, a tavalyi, praxisonként 50–55 ezer forintos többlet pedig meg sem közelíti a valóságos költségnövekedést.
Igaz, ez évtől már nemcsak a háziorvosok, hanem a fogdoktorok is pályázhatnak 12–20 millió forint közötti letelepedési támogatásra azokban a körzetekben, ahol legalább egy éve betöltetlen az állás.
A Magyar Orvosi Kamara számítása szerint a fogászatra jutó, most évi 28 milliárd forintos kasszát meg kellene duplázni. A fogorvosi székbe beülő betegekre fejenként átlagosan 3200–4200 forintos állami költségtérítés jut.

Szerző
2017.11.18 06:00

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10