Egyetemi autonómia - "Lassan elérjük a pinceszintet"

Publikálás dátuma
2017.11.18 15:59
Népszava fotó
Fotó: /
Annak ellenére, hogy a felsőoktatás helyzetéről általában kevesebb szó esik, ezen a területen sincs minden rendben - derült ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szombati rendezvényén. A "Quo vadis magyar felsőoktatás?" címmel megrendezett esemény középpontjában az egyetemi autonómia és a felsőoktatási finanszírozás kérdése állt.

- Tudna olyan magyarországi egyetemet mondani, amelyről kijelenthető, hogy mind szakmailag, mind gazdaságilag autonóm intézmény? - tették fel a kérdést Fábián István egyetemi tanárnak. A Debreceni Egyetem volt rektora úgy válaszolt: a nevesebb egyetemek közül egyedül a Közép-európai Egyetemet, vagyis a CEU-t lehet annak tekinteni. Ám olyan állami intézmény, a melyről ezt ki lehet jelenteni, egy sincs.

Fábián István beszélt arról is: a jogszabályi háttér ma több területen sincs összhangban az egyetemi autonómiával. Ez leginkább a gazdasági területre igaz, a kancellári rendszer (a kancellárok lényegében a kormány delegáltjai) bevezetésével itt csökkent leginkább az intézmények önállósága. E tekintetben uniós szinten igen gyatrán teljesítünk: míg 2010-ben a hatodik helyen álltunk egyetemeink gazdasági autonómiája tekintetében, 2016-ban az utolsó előtti, 28. helyezést értük el.

- Előbb-utóbb áttörjük a pinceszintet - kommentálta Fábián István a lesújtó adatokat. Hangsúlyozta: az egyetemi autonómiának több (a gazdasági mellett oktatási, kutatási, szervezeti, személyi) eleme van, s mindnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy egy egyetemre valóban azt lehessen mondani, önálló intézmény. - Ha a politika napi szinten bele tud piszkálni egy egyetem életébe, teljesen felesleges a rektor vagy bármilyen egyetemi testület. Elég egy kancellár - mondta.

A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, Kenesei István pedig arra mutatott rá, hogy miután az egyetemek állami finanszírozása egyirányú lett (a tudományos finanszírozás ugyanis megszűnt), az oktatás minősége is romlott: míg 2005-ben öt magyar egyetem is szerepelt a sanghaji lista legjobbjai között, 2015-ben már csak kettő, mostanra pedig teljesen kiestünk ebből a körből.

A rendezvényen részt vett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Intézményfinanszírozási és Infrastrukturális Osztályának vezetője, Földesi Gabriella is. Előadásából egy prosperáló, egyre jobb kilátásokkal rendelkező felsőoktatás képe rajzolódott ki. - Az, hogy mit mutatnak a statisztikák, csak perspektíva kérdése - mondta, s megtudhattuk, hogy az Emmi perspektívájából az egyetemi dolgozók is egyre több pénzt keresnek. Noha ezt a jelenlévők közül többen vitatták, a felmerülő kérdésekre Földesi vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni, és az Emmi magasabb rangú munkatársai felé irányította a kétkedőket.

A számoktól és statisztikáktól kicsit hátrébb lépve, ám ugyanolyan égető problémákra hívta fel a figyelmet Padisák Judit. A Pannon Egyetem professzora szerint a közoktatásban bevezetett változások (mint a pedagógusok szakmai önállóságának visszavágása, egyentankönyvek bevezetése, a természettudományos óraszámok csökkenése) a felsőoktatásban is éreztetik hatásukat, a középiskolások romló teljesítménye nemcsak a PISA-tesztekben, hanem az elsőéves egyetemisták eredményeiben is megmutatkozik. - Az első szemeszterben gyakorlatilag középiskolás szinten kell oktatnunk, hogy behozzuk a lemaradásokat - mondta, hangsúlyozva: a helyzetet nehezíti az oktatói elvándorlás, mivel a többlépcsős béremelés reálértéken semmilyen növekedést nem eredményezett.

Szerző
2017.11.18 15:59

Meghalt Györgyi Kálmán

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: Shutterstock/
A volt legfőbb ügyész életének 80. évében hunyt el.
Életének 80. évében vasárnap meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya az MTI-vel. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is. Györgyi Kálmánt az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Szerző
2019.02.17 15:42

Sűrű köddel indul a reggel, de utána folytatódik a kora tavaszi idő

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 14 fokot is mérhetünk hétfőn, ám kilenc megyére figyelmeztetést adtak ki.
A következő napokban 14 fok körüli maximumokra számíthatunk, de a hét vége felé már hűvösebbé válik az idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Hétfőn az éjszaka képződő köd, illetve felhőzet kiterjedése napközben fokozatosan csökkenni fog és fátyolfelhős, napos idő várható. Főként északkeleten helyenként tartósabban megmarad a párás, felhős idő. Csapadék nem várható, és mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -6 és 0 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 9 és 14 fok között valószínű, de a hosszabb ideig ködös, párás vidékeken néhány fokkal hűvösebb lesz. A tartós, sűrű köd veszélye miatt a fővárosra és PestBorsod-Abaúj-ZemplénGyőr-Moson-SopronHajdú-Bihar, Heves, NógrádJász-Nagykun-Szolnok, Vas és Zala megyére is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. 
Kedd éjszaka is többfelé köd, illetve rétegfelhőzet képződik, amely napközben nagyobb területen – elsősorban az északkeleti, keleti megyékben – tartósan is megmaradhat. Máshol kevés fátyolfelhőre, napos időre számíthatunk, csapadék pedig nem lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -5 és +2, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, de a tartósan borult részeken több fokkal hidegebb lesz. A köd miatt Borsod-Abaúj-ZemplénHajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. 
Szerda éjjel is sokfelé köd és rétegfelhőzet képződik, amely néhol napközben is tartósan megmaradhat. Érdemi csapadék nem lesz, de az északkeleti határ környékén futó zápor nem kizárt. Az északnyugati, nyugati szél megélénkülhet, a főváros környékén erős széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -3 és +3, míg a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 9 és 14 fok között alakul, de a tartósan borult részeken több fokkal hidegebb lesz. Ugyancsak Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében figyelmeztetnek a sűrű köd miatt.
Csütörtökön erősen megnövekszik a felhőzet, és – főként a nap második felében, és inkább az északi megyékben – elszórtan már eső, zápor is kialakulhat. A nyugatias szél élénk, időnként erős lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között várható.
Péntek délelőttig még többnyire erősen felhős lesz az ég, de a nap második felében észak felől gyorsan csökkenhet a felhőzet. A nap első felében még elszórtan lehet eső, zápor, a csapadék azonban megszűnése előtt a délutáni órákban átmenetileg átválthat hózáporra is. Erős, olykor viharos lesz az északias szél. A minimumok 1 és 6, a maximumok 4 és 10 fok között alakulnak.
Szombaton fátyolfelhős, napos, csapadékmentes időnk lesz, erős északkeleti széllel. Hajnalban -2 és -8, kora délután 0 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. 
2019.02.17 15:31
Frissítve: 2019.02.17 15:34