Egyetemi autonómia - "Lassan elérjük a pinceszintet"

Publikálás dátuma
2017.11.18 15:59
Népszava fotó
Fotó: /
Annak ellenére, hogy a felsőoktatás helyzetéről általában kevesebb szó esik, ezen a területen sincs minden rendben - derült ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szombati rendezvényén. A "Quo vadis magyar felsőoktatás?" címmel megrendezett esemény középpontjában az egyetemi autonómia és a felsőoktatási finanszírozás kérdése állt.

- Tudna olyan magyarországi egyetemet mondani, amelyről kijelenthető, hogy mind szakmailag, mind gazdaságilag autonóm intézmény? - tették fel a kérdést Fábián István egyetemi tanárnak. A Debreceni Egyetem volt rektora úgy válaszolt: a nevesebb egyetemek közül egyedül a Közép-európai Egyetemet, vagyis a CEU-t lehet annak tekinteni. Ám olyan állami intézmény, a melyről ezt ki lehet jelenteni, egy sincs.

Fábián István beszélt arról is: a jogszabályi háttér ma több területen sincs összhangban az egyetemi autonómiával. Ez leginkább a gazdasági területre igaz, a kancellári rendszer (a kancellárok lényegében a kormány delegáltjai) bevezetésével itt csökkent leginkább az intézmények önállósága. E tekintetben uniós szinten igen gyatrán teljesítünk: míg 2010-ben a hatodik helyen álltunk egyetemeink gazdasági autonómiája tekintetében, 2016-ban az utolsó előtti, 28. helyezést értük el.

- Előbb-utóbb áttörjük a pinceszintet - kommentálta Fábián István a lesújtó adatokat. Hangsúlyozta: az egyetemi autonómiának több (a gazdasági mellett oktatási, kutatási, szervezeti, személyi) eleme van, s mindnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy egy egyetemre valóban azt lehessen mondani, önálló intézmény. - Ha a politika napi szinten bele tud piszkálni egy egyetem életébe, teljesen felesleges a rektor vagy bármilyen egyetemi testület. Elég egy kancellár - mondta.

A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, Kenesei István pedig arra mutatott rá, hogy miután az egyetemek állami finanszírozása egyirányú lett (a tudományos finanszírozás ugyanis megszűnt), az oktatás minősége is romlott: míg 2005-ben öt magyar egyetem is szerepelt a sanghaji lista legjobbjai között, 2015-ben már csak kettő, mostanra pedig teljesen kiestünk ebből a körből.

A rendezvényen részt vett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Intézményfinanszírozási és Infrastrukturális Osztályának vezetője, Földesi Gabriella is. Előadásából egy prosperáló, egyre jobb kilátásokkal rendelkező felsőoktatás képe rajzolódott ki. - Az, hogy mit mutatnak a statisztikák, csak perspektíva kérdése - mondta, s megtudhattuk, hogy az Emmi perspektívájából az egyetemi dolgozók is egyre több pénzt keresnek. Noha ezt a jelenlévők közül többen vitatták, a felmerülő kérdésekre Földesi vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni, és az Emmi magasabb rangú munkatársai felé irányította a kétkedőket.

A számoktól és statisztikáktól kicsit hátrébb lépve, ám ugyanolyan égető problémákra hívta fel a figyelmet Padisák Judit. A Pannon Egyetem professzora szerint a közoktatásban bevezetett változások (mint a pedagógusok szakmai önállóságának visszavágása, egyentankönyvek bevezetése, a természettudományos óraszámok csökkenése) a felsőoktatásban is éreztetik hatásukat, a középiskolások romló teljesítménye nemcsak a PISA-tesztekben, hanem az elsőéves egyetemisták eredményeiben is megmutatkozik. - Az első szemeszterben gyakorlatilag középiskolás szinten kell oktatnunk, hogy behozzuk a lemaradásokat - mondta, hangsúlyozva: a helyzetet nehezíti az oktatói elvándorlás, mivel a többlépcsős béremelés reálértéken semmilyen növekedést nem eredményezett.

Szerző
2017.11.18 15:59

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22

Titkos információ, mennyiért vett a Honvédség két Airbust

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:45

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormány nem árulják el a vételárat, mert az minősített adatnak számít. Demeter Márta LMP-s képviselő szerint ez botrány, és pert indít az információért.
Pert indít Demeter Márta, miután a Honvédelmi Minisztérium közérdekű adatigénylésre se árulta el, mennyiért vette a két Airbus A319-est, amelyeket katonai szállítógépnek neveznek, de egyebek mellett az egyikkel fuvarozták Orbán Viktor miniszterelnököt Izraelbe.  „Nagyon kínos ügy lehet ez Orbánnak na meg Dr. Maróth Gáspárnak is, hogy ennyire titkolják a vételárat: csak viszonyításként, a MI-17es katonai(!) szállítóhelikopterek nagyjavításának pontos összegét anno sikerült leírni úgy mint 4 db: 12.686.896,21 EUR... szóval akkor az hogy nem volt titkos???” – tette fel a kérdést az LMP-s képviselő. Demeter Márta a Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztériumtól kapott választ is közzétette, melyben azt írták, az általa kért információk minősített adatok. A képviselő azt írta: botrány, hogy titkosították a két kormánygép vételárát.
Nemrég lapunk megírta, hogy fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba. Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések.
2018.08.17 17:45
Frissítve: 2018.08.17 17:58