Egyetemi autonómia - "Lassan elérjük a pinceszintet"

Publikálás dátuma
2017.11.18 15:59
Népszava fotó
Fotó: /
Annak ellenére, hogy a felsőoktatás helyzetéről általában kevesebb szó esik, ezen a területen sincs minden rendben - derült ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szombati rendezvényén. A "Quo vadis magyar felsőoktatás?" címmel megrendezett esemény középpontjában az egyetemi autonómia és a felsőoktatási finanszírozás kérdése állt.

- Tudna olyan magyarországi egyetemet mondani, amelyről kijelenthető, hogy mind szakmailag, mind gazdaságilag autonóm intézmény? - tették fel a kérdést Fábián István egyetemi tanárnak. A Debreceni Egyetem volt rektora úgy válaszolt: a nevesebb egyetemek közül egyedül a Közép-európai Egyetemet, vagyis a CEU-t lehet annak tekinteni. Ám olyan állami intézmény, a melyről ezt ki lehet jelenteni, egy sincs.

Fábián István beszélt arról is: a jogszabályi háttér ma több területen sincs összhangban az egyetemi autonómiával. Ez leginkább a gazdasági területre igaz, a kancellári rendszer (a kancellárok lényegében a kormány delegáltjai) bevezetésével itt csökkent leginkább az intézmények önállósága. E tekintetben uniós szinten igen gyatrán teljesítünk: míg 2010-ben a hatodik helyen álltunk egyetemeink gazdasági autonómiája tekintetében, 2016-ban az utolsó előtti, 28. helyezést értük el.

- Előbb-utóbb áttörjük a pinceszintet - kommentálta Fábián István a lesújtó adatokat. Hangsúlyozta: az egyetemi autonómiának több (a gazdasági mellett oktatási, kutatási, szervezeti, személyi) eleme van, s mindnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy egy egyetemre valóban azt lehessen mondani, önálló intézmény. - Ha a politika napi szinten bele tud piszkálni egy egyetem életébe, teljesen felesleges a rektor vagy bármilyen egyetemi testület. Elég egy kancellár - mondta.

A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, Kenesei István pedig arra mutatott rá, hogy miután az egyetemek állami finanszírozása egyirányú lett (a tudományos finanszírozás ugyanis megszűnt), az oktatás minősége is romlott: míg 2005-ben öt magyar egyetem is szerepelt a sanghaji lista legjobbjai között, 2015-ben már csak kettő, mostanra pedig teljesen kiestünk ebből a körből.

A rendezvényen részt vett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Intézményfinanszírozási és Infrastrukturális Osztályának vezetője, Földesi Gabriella is. Előadásából egy prosperáló, egyre jobb kilátásokkal rendelkező felsőoktatás képe rajzolódott ki. - Az, hogy mit mutatnak a statisztikák, csak perspektíva kérdése - mondta, s megtudhattuk, hogy az Emmi perspektívájából az egyetemi dolgozók is egyre több pénzt keresnek. Noha ezt a jelenlévők közül többen vitatták, a felmerülő kérdésekre Földesi vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni, és az Emmi magasabb rangú munkatársai felé irányította a kétkedőket.

A számoktól és statisztikáktól kicsit hátrébb lépve, ám ugyanolyan égető problémákra hívta fel a figyelmet Padisák Judit. A Pannon Egyetem professzora szerint a közoktatásban bevezetett változások (mint a pedagógusok szakmai önállóságának visszavágása, egyentankönyvek bevezetése, a természettudományos óraszámok csökkenése) a felsőoktatásban is éreztetik hatásukat, a középiskolások romló teljesítménye nemcsak a PISA-tesztekben, hanem az elsőéves egyetemisták eredményeiben is megmutatkozik. - Az első szemeszterben gyakorlatilag középiskolás szinten kell oktatnunk, hogy behozzuk a lemaradásokat - mondta, hangsúlyozva: a helyzetet nehezíti az oktatói elvándorlás, mivel a többlépcsős béremelés reálértéken semmilyen növekedést nem eredményezett.

Szerző
2017.11.18 15:59

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02

Csak majdnem-milliárdos lehetne az, aki ezt az öt számot ikszelte

Publikálás dátuma
2018.11.17 19:40
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
850 millió forintot vihet haza, akinek malaca, pontosabban ötöse van.
És akkor a lottó eheti nyerő számai:
3;64;73;78;84
2018.11.17 19:40