Akad egy kis gond - Pakson sem tudják, mivel hűtik majd az erőművet

Publikálás dátuma
2017.11.20 06:00
MEGOLDÁS HELYETT - Alacsony dunai vízállás esetén majd visszafogják a blokkok teljesítményét - FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését. Ez még a környezeti hatástanulmány szerint is gondot okozhat. Pedig miután a bővítés egyik legnagyobb technológiai és biztonsági kockázata a hűtés, igen aggályos, hogy épp ezen területen látszik feltűnően tanácstalannak a két illetékes atomcég.

Nyaranta, a Duna egyre gyakoribb tartósan alacsony vízállása idején a meglévő négy reaktorblokk teljesítményét is rendszeresen csökkenteni kell, ezért is jutottak az előkészítést célzó Teller-Lévai projekt vizsgálatai egyöntetűen arra a következtetésre: a bővítés, valamint a régi és új blokkok együttes működtetése esetén a hűtést nem a Duna vizével, hanem úgynevezett hűtőtornyokkal kell megoldani. Az Orbán-kormány azonban a szakmai javaslatok ellenére elvetette azt a 400-500 milliárdba kerülő megoldást, és friss vizes hűtést akar, úgy, hogy kibővíti a Duna vizét az erőműbe szállító csatornát. Ez a megoldás azonban súlyos problémákat vet fel, még a környezeti hatástanulmány szerint is gondok lesznek a hűtéssel. A tanulmány – amelynek elemzését Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője kérésére készítette el egy szakértő cég – rendre olyan dunai vízhozamokkal számol, amelyeknél az elmúlt évek bármelyikében lényegesen alacsonyabbak is kialakultak. És még így is rögzíti a tanulmány, hogy szükség lenne egy alternatív hűtésre, kiegészítő megoldásra a régi és az új blokkok együttes működésekor alacsony vízállás idején. Ilyen póthűtéssel azonban a beruházási terv nem számol.

A kormány szerint úgy kezelik majd a helyzetet, hogy amikor alacsony a vízállás, akkor visszafogják a blokkok teljesítményét – csakhogy ebben az esetben köddé válik az a példátlanul magas, éves átlagban 90 százalék fölötti kihasználtsági mutató, amire a megtérülési számításokat építették. Vagyis abból lehet majd választani, hogy az erőmű visszaterhelt állapotba, veszteségesen üzemel, vagy pedig megszegi a környezetvédelmi és a biztonsági előírásokat.

Van azonban egy másik, rövid távú kihívás is, amelyre szintén Jávor hívta föl a figyelmet: az új blokkok hűtővízellátását célzó csatornabővítést az engedélyezési tervek alapján Paks I. négy reaktorának működtetése közben, a reaktorok leállítása nélkül kívánják elvégezni. Azaz a nyaranta így is kifeszített hűtővízellátást tovább nehezítenék a hűtővízcsatorna medrében zajló építkezéssel. Az EP-képviselő adatkérést nyújtott be az atomerőműhöz illetve a Paks 2 projektcéghez, hogy megtudja, van-e szerződése a külön cégnek számító Paks 2-nek a Paks 1-hez tartozó hűtővízcsatorna használatára, milyen tervekkel rendelkeznek a tervezett új blokkok hűtővíz-ellátásának üzem közbeni kiépítésére, és milyen technológiai garanciák biztosítják, hogy a munkálatok ideje alatt nem lesznek hűtési problémák Paks 1 blokkjainál. A politikus a konkrét kérdésekre egyetlen érdemi válasz sem érkezett. A Paks 2 Zrt. által küldött válaszlevél szerint a „rendelkezésre álló szakértői kompetencia, továbbá az engedélyezési folyamatok miatti hatósági kontroll” jelenti a garanciát, a megállapodásokat pedig „a felek a szükséges időben megkötik” (vagyis még nem kötötték meg).

A Paksi Atomerőmű Zrt. azt írta: nincs írásbeli megállapodás a két fél között, de „kellő időben” készek annak megkötésére. A technológiára vonatkozó kérdésre az a válasz érkezett: „egyelőre a koncepcionális szintű tervek állnak rendelkezésre”, „a két társaság szakemberei folyamatosan egyeztetnek”. Hogy az építés közbeni esetleges balesetek nyomán fellépő, a hűtővízellátás szünetelését eredményező helyzetek kezelésére milyen tervekkel rendelkeznek, arról semmilyen konkrétumot sem nyilatkoztak.

Jávor Benedek lapunknak úgy foglalta össze a kapott válaszokat: a két atomcég illetékeseinek fogalmuk sincs, hogyan fogják a politikai döntéssel rájuk oktrojált helyzetet kezelni, és egyelőre nem is akarnak vele foglalkozni.

Kicsit sem vonzó a projekt
Nehézségei vannak a bővítést menedzselő cégnek az új blokkok működtetését szolgáló képzési program feltöltésével. A Paks 2 Zrt. már az idén meg akarta kezdeni az első tanulócsoport oroszországi képzését, Jávornak Benedeknek a cég környezetéből származó információi szerint mintegy 50 fő kiküldésére készültek. Úgy tudni azonban, hogy nem várt nehézségbe ütköztek: a jelentkezők hiánya miatt a tervezett létszám töredékét tudták csak összeszedni a tanulmányi programra. A kérdés tisztázása érdekében adatkéréssel fordult a vállalathoz, azt tudakolva, mekkora a kiküldésre szánt létszám, hányan jelentkeztek a képzésre, és lehet-e kötelezni a munkatársakat az oroszországi képzésre. A válaszban a Zrt. csak a képzési program létét ismerte el, de arról semmilyen további információt nem adott – a létszámfeltöltési nehézségekről szóló értesülést viszont nem cáfolta.



Szerző
2017.11.20 06:00

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01