Szégyenpad - Egyre lejjebb kerülünk az egyetemi rangsorban

Publikálás dátuma
2017.11.22 06:00
Népszava fotó
Fotó: /
Továbbra is a nagy múltú magyar egyetemek vezetik a hazai rangsorokat, pedig a nemzetközi listákon egyre hátrébb szorulnak. Ami nem is csoda, hiszen a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások jelentősen csökkennek.

Mind az egyetemek, főiskolák, mind a felsőoktatás iránt érdeklődők (különösen a leendő hallgatók és szüleik) számára iránymutatóként szolgálnak a különböző egyetemi rangsorok. Legutóbb a HVG összesítéséből értesülhettünk arról, melyek a legjobbnak tartott magyarországi egyetemek. Az élbolyt vizsgálva senkit nem érhetett nagy meglepetés, továbbra is a nagy múltú egyetemek szerepelnek a lista élén. Az első helyezést a tavalyi évhez hasonlóan az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szerezte meg, ám idén nemcsak az összesített rangsorban, hanem az oktatói és hallgatói kiválóság tekintetében is (ezekben tavaly: 7. és 2. helyezés).

Hol van a CEU?
Miért nem szerepel a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) a legjobb magyar intézmények rangsorában vagy valamely nemzetközi listán? A válasz egyszerű: a legtöbb rangsorban azokat az egyetemeket mérik, amelyek alapképzést is kínálnak. Ezzel szemben a CEU kizárólag mester- és posztgraduális képzéseket indít.
A CEU eredményeit a különböző alrangsorokban lehet nyomon követni: a QS képzési területekre lebontott listáján politikatudomány és nemzetközi tanulmányok programja 42. helyen szerepel. A CEU szociológia, filozófia, valamint társadalompolitika és adminisztrációs képzései az 51-100. hely közötti helyezést érték el. A Times Higher Education (THE) júniusi közlése szerint a CEU a 160 legjobb európai egyetem között van. A világ legjobb, 50 évnél fiatalabb egyetemeinek THE-rangsorában pedig a 39. helyet szerezte meg a CE .
A Soros György alapította egyetem 25 éve működik Budapesten, ennyi idő alatt sikerült előkelő helyre felküzdenie magát. Bazsa György szerint az egyetem "kitűnő oktatói gárdát verbuvált" az évek során, jó oktatói fizetést és magas hallgatói ösztöndíjakat biztosít. A MAB volt elnöke úgy vélte, a CEU jó példája annak, hogy koncepcionális és jól támogatott működéssel egy-két évtized alatt egészen magas minőség-kategóriába lehet jutni.
Jó példát mutat, de országos méretekben nem követhető. Amíg a finanszírozás nem a minőségen és a teljesítményen, hanem fejkvótákon alapul, egyetemeink kénytelenek lesznek a mennyiségre koncentrálni. A minőségre így kevesebb figyelem jut.

Jól szerepeltek a hagyományos vidéki intézmények is: a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) második, a Debreceni Egyetem (DE) ötödik, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hatodik lett.

Akár emelhetik is az ösztöndíjakat
Folynak a tárgyalások az ösztöndíj-rendszer átalakításáról, az oktatási államtitkárság szeretne e kérdésre még az év végéig pontot tenni - mondta Palkovics László tegnap az Országgyűlés kulturális bizottságában. Az oktatási államtitkár jelezte: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is. Gulyás Tibor HÖOK-elnök elmondta: az elmúlt tíz évben nem történt alapvető változás az ösztöndíjaknál, a hallgatói normatíva nem lett magasabb, és ez nemcsak a teljesítményalapú, hanem a rászorultsági juttatásokat is érinti.

Mint szakegyetem, a klasszikus intézményekhez képest is igen jól teljesített a Semmelweis Egyetem (SE), amely a negyedik helyezést érte el, elsősorban a kiemelkedő hallgatói teljesítmények miatt. Mind oktatói, mind hallgatói kiválóság terén kiemelkedő teljesítmény nyújtott (3. és 7. hely) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), amely így harmadik lett az összesített rangsorban.

A lista középső részén a művészeti egyetemeket és a kisebb vidéki intézményeket találjuk. Előbbiek közül a korábbi évekhez hasonlóan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE, 18. hely) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE, 20. hely) szerepelt a legjobban. Utóbbiak sorában a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) sokat lépett előre: míg tavaly a 34. helyezést érte el, idén a 28. helyen szerepel. A lista legvégén, a 44. helyen a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) áll.

Összességében elmondható, az elmúlt évekkel összehasonlítva a rangsor nem tükröz hangsúlyos változásokat, ami egyrészt abból adódik, hogy az összeállítás alapjául szolgáló szempontrendszert érdemben nem befolyásolták az olyan jelentős átalakítások sem, mint a közelmúltban lezajlott kari átszervezések, főiskolák egyetemmé alakítása.

A lista készítői az oktatói kiválóság alrangsorának összeállításánál a következőket vették figyelembe: tudományos fokozattal, MTA-címmel rendelkező oktatók száma és aránya, az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma. A hallgatói kiválóság értékelésénél szempont volt az első helyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya, valamint a középiskolai versenyeken helyezést elért diákok száma.

Szégyenpad
Nemcsak a matematika, a szövegértés és a természettudományok területén, de az informatikát és problémamegoldó készségeket illetően is alulteljesítenek a magyar diákok - derült ki a 2015-ös PISA-felmérés eredményeiből. Noha ezekről már tavaly is megtudhattunk részeredményeket, a teszteket összeállító és értékelő OECD most adta ki részletes elemzését. A 15 éves diákok körében végzett felmérés során 2015-ben vizsgálták először az együttműködési, problémamegoldó készségeket, a magyar fiatalok sajnos átlag alatt teljesítettek, 472 pontot szereztek (az OECD-átlag 500 pont volt). A legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ.
A vizsgált térségbeli országok közül Csehország (499), Észtország (535), Horvátország (473) és Szlovénia (502) is megelőzte Magyarországot, és csak Bulgáriánál (444), Litvániánál (467) és Szlovákiánál (463) teljesítünk jobban. Az elemzés szerint az elért teljesítmény Magyarországon kimagaslóan erős összefüggést mutatott a diákok és az iskolák társadalmi-gazdasági helyzetével is.
A gyenge teljesítmények nemcsak a középfokú oktatásban, hanem a felsőoktatásban is éreztetik hatásukat: több esetben azzal kell eltölteni az első szemesztert, hogy a diákok hiányosságait pótolják. Részben talán ez is közrejátszik abban, hogy nagy múltú egyetemeink is mind hátrébb csúsznak a nemzetközi rangsorokban.

Míg a hazai listán a helyzet többé-kevésbé változatlan, a nemzetközi rangsorok vegyes képet mutatnak - ami nem meglepő, hiszen a szempontrendszereikben is jelentős különbségek vannak. Az eredmények nem túl hízelgőek a magyarországi intézmények szempontjából: például a Center for World University Rankings (CWUR) listáján egyre hátrébb kerülnek a hazai legjobbak. Az ELTE 2014-ben a 371. helyen szerepelt, idén az 515. lett (ennek ellenére ebben a rangsorban is az ELTE a legjobb hazai intézmény). A CWUR összesen nyolc szempont alapján rangsorolja az egyetemeket, ezek közül talán a legfontosabb, hogy figyelembe veszik a végzett hallgatók elhelyezkedését is.

A brit Quacquarelli Symonds (QS) egyetemi rangsor összeállításánál a nemzetközi kutatói "hírnév" számít bele legnagyobb súllyal a végeredménybe (a rangsor az első 500 egyetemet részletesen, utána csoportokba szedve mutatja). Ezen a listán az ELTE hátrébb csúszott: a tavalyi 601-650-es csoportból idén átkerült a 651-700-asba. A QS értékelése szerint azonban a legjobb magyarországi egyetem nem az ELTE, hanem az SZTE (az 501-550-es csoportba sorolva).

A top-helyeken valamennyi listán amerikai és brit egyetemek szerepelnek. Fábri György, az ELTE PPK oktatója blogján erről azt írta: ebből is látszik a globális felsőoktatási és kutatás-fejlesztési piac további koncentrálódása az angolszász, de egyre erőteljesebben a kínai akadémiai világra is.

"Speciálisan magyar tényezőként a felsőoktatási kutatás-fejlesztési ráfordítások jelentős csökkenése említhető, ami 2010-óta folyó áron is közel 10 százalékos (61,8 milliárd forintról 56,7 milliárd forintra). A folyamat ráadásul rosszabbodik, hiszen a 2015-ös adataihoz viszonyítva a 2016-ban több, mint 16 százalékkal csökkent a felsőoktatási kutatási ráfordítások mértéke. Kevesebben is kutatnak: a tényleges kutatói létszám 3 százalékkal lett kisebb" - írta Fábri, aki szerint a közeli jövőben sem lehet látványos javulásra számítani, hiszen a kutatási ráfordítások mind a publikációkban, mind a nemzetközi együttműködésekben közvetlenül meghatározzák az egyetemi rangsorok helyezéseit.

A rangsoroknál a trend a lényeg
A minőségértékelésére épülő akkreditáció nem ad alapot a különböző egyetemi rangsoroknak - mondja Bazsa György a Debreceni Egyetem tanára, egykori rektora. Ugyanakkor a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) korábbi elnöke szerint figyelmen kívül sem lehet őket hagyni, különösen akkor, ha - javuló vagy romló - trendet jeleznek.
- Mennyire hisz a rangsorokban?
- Mint a MAB egykori elnöke, saját gyakorlatomként is mondom, hogy a minőségértékelésére épülő akkreditáció - és annak bármely formája - nem kíván sem építeni a rangsorokra, sem alapot adni nekik. Ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni a listákat.
- Az egyetemek sokáig rangsorok nélkül működtek.
- Az úgynevezett "ranking" (rangsorolás - a szerk.) ügyét a média, elsősorban az amerikai futtatta fel, mert ahol verseny van, ott a rangsorolás is óhatatlanul megjelenik. Felesleges ellene hadakozni, akkor is, ha nem szeretjük vagy nem értünk egyet vele.
- Olykor szembetűnő különbségek vannak a listák között.
- Vannak olyan tényeken alapuló mérőszámok, amelyek mégsem teljesen objektívek. Ilyenek a hallgatók jelentkezési arányai, a jelentkezők pontszámai, a végzettek elhelyezkedési arányai. Az oktatóknál a tudományos fokozatok száma, aránya, a publikációs és hivatkozási adatok. Ezeket minden tisztességes ranking-rendszer felméri, súlyozásukat is közli, ám utóbbiban gyakran nagy különbségek vannak, s jórészt innen származik az egyes intézmények helyezésének különbsége. Ebben nem lehet igazságot tenni: a szerkesztők döntik el, miket tartanak fontosnak, súlyosabbnak.
- Mennyire hiteles így egy rangsor?
- Bár egy-egy intézmény pozíciója rangsoronként különbözhet, három dolog azért mégis viszonylagos objektivitással és fontos információval bír: vannak egyetemek, melyek rendre ott vannak az első tízben, vagy százban, vagy kétszázban, vagy ötszázban, s ezekre mindenki úgy tekint, hogy a kiválóság egy-egy fokát jelentik - értelemszerűen abban a kategóriában. Oxford, Cambridge, Harvard, MIT, Stanford, Yale - évente vívnak egymással presztízscsatát, de semmi sem múlik ezen: Oxford akkor is kiváló, ha valamelyik listán első, egy másikon ötödik.
- Ön szerint mitől jó egy egyetem?
- Kiváló professzoraitól, oktatóitól, ehhez kapcsolódó hallgatóitól, végzőseitől, jó menedzsmentjétől, autonómiájától és a szélesen értelmezett minőségi, korszerű infrastruktúrájától. A rangsoroknál akkor kell igazán figyelni, ha trendet látunk: ha javuló, meg kell vizsgálni, hogyan sikerült azt elérni, ha romló, fel kell tárni az okokat. Listák mindig is lesznek, az okosak inkább tanulnak belőle és kevésbé szidják. De lehet fordítva is.



2017.11.22 06:00

Csak a néző nem számít, ha sportközvetítésről van szó

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:00

Fotó: /
Az embernek az a benyomása, hogy a szolgáltatók és a televíziós csatornák játékszernek tekintik a futballt szerető nézőket.
Az angol, spanyol, olasz, német bajnokság rajongóit nem érdekli, melyik csatorna logója látszik a televízió felső sarkában, ők kedvenc csapatuk mérkőzéseit akarják nézni. Számukra minden jogtulajdonos-váltás egy újabb sokk és lábon kihordott gyomorfekély. 
Különösen akkor, ha olyan televíziós csatornára kerül át a „bajnokságuk”, amely nincs a szolgáltatójuk listájában. Ilyenkor szolgáltató-váltásra kényszerülnek, ha nem akarják számítógépen, interneten nézni csapatukat. Ez a hűségidő felmondásával, új szerződés megkötésével, komoly kiadással és az ügyintézés buktatóit kísérő bosszankodással – nem érhető el az ügyfélszolgálat, két hetet kell várni a bekötésre, csak délelőtt tud jönni a szerelő vagy megad egy 8 és 17 óra közötti időpontot, szabadságot kell kivenni erre a napra, de a „mesterember” mégsem jön, közben már elkezdődött a bajnokság, stb. - jár. 
Sem a televíziós csatornákat, sem a szolgáltatókat nem érdeklik a tévénézők. Pontosabban csak elvárják tőlük, hogy fizessenek és nézzék az adást. De az érdekeiket nem képviselik, a szolgáltatók úgy alakítják feltételeiket, mintha csak a sportkedvelők tartanák el őket, a kedvelt bajnokságok mérkőzéseit olyan csomagokba teszik, amik havonta több ezer forint plusz kiadással terhelik meg a sportrajongókat.

Vándorló bajnokságok

 Ebben a szezonban több csúcsbajnokság is más csatornán lesz látható. Egyedül az angol bajnokság marad ott ahol, az elmúlt idényben is látható volt, tehát a Spíler TV-n. Az olasz pontvadászat a DigiSportról kerül át elvileg a Spíler2-re, a spanyol a Sport TV-ről érkezik, a tervek szerint ugyanide, bár ezt a csatornát egyelőre nagyon kevesen tudják nézni az országban. A német bajnokság, a Bundesliga mérkőzései eddig az Eurosport2-őn szerepeltek, mostantól a Sport TV közvetíti majd a találkozókat. Járt a német pontvadászat korábban az azóta már megszűnt SportKlubon, a Német Kupa küzdelmei viszont évek óta a Sport TV-n láthatók.

A legfrissebb példa az olasz és spanyol bajnokság körüli cirkusz. Ma kezdődik a pontvadászat (a spanyol pénteken lapzártánk után indult) , Cristiano Ronaldo a Juventust erősíti ettől a szezontól, a portugál sztár érkezése jelentősen növeli az érdeklődést a sorozat iránt. Ám Magyarországon nem lehet tudni, melyik csatorna közvetíti a Serie A mérkőzéseit. Az Andy Vajna tulajdonában lévő, tehát a kormány sporttelevíziója, a Spíler TV tavasszal bejelentette, hogy megszerezte az olasz bajnokság jogait. Ehhez képest nem reklámozza a bajnokságot, hallgat róla. Arról nem is beszélve, hogy a Serie A és a spanyol bajnokság mérkőzései a tervek szerint a Spíler 2-őn lesznek láthatók, ez utóbbi csatornáról azonban nem tudni, hol lesz fogható, még nem került be a nagy szolgáltatók kínálatába. Pedig a bajnokságok rajtja hónapok óta ismert, mégis úgy tűnik, mintha a szolgáltatók és a televíziós csatornák is meglepődtek volna azon, hogy itt van a bajnoki rajt, és nem tudtak megállapodni egymással. A szolgáltatók és a csatornák is minél nagyobb profitot akarnak, és ezért semmi sem drága: az is belefér, hogy a futballszurkolók hetekig nem látják kedvenc bajnokságuk mérkőzéseit.
A DigiSport – ahol évekig lehetett nézni az olasz bajnokikat – lapunk érdeklődésére azt a tájékoztatást adta, hogy nem tudja egy nappal a rajt előtt, esetleg nála lesznek-e láthatók a a Serie A mérkőzései ebben a szezonban is. Mivel a Spíler jelentette be, hogy megszerezte az olasz bajnokság jogait – igaz, azóta nagyon hallgat erről –, a DigiSporttól ide irányították lapunkat. A Spíler TV azt a „nézőbarát” megoldást választotta, hogy nem reagált. A csatorna főszerkesztőjét, Hetthéssy Zoltánt többször kerestük telefonon, küldtünk neki sms-t, de egyikre sem válaszolt. Ami biztos, az olasz és spanyol bajnokik a Spíler 2-n lesznek, ez a csatorna viszont az ország nagy részében nem elérhető, ezért a futballrajongók az első olasz és spanyol bajnoki forduló idejére nyugodtan szervezhetnek maguknak családi programot. Könnyen lehet, hogy ez lesz a helyzet a második, harmadik, ötödik fordulóban is….

Drága váltás

A UPC Direct kínálatában az alapcsomag, az úgynevezett light tv havi díja negyed évig 400 forint, majd a harmadik hónaptól 1100 forint, ezért tizenhét csatorna műsorait láthatják a tévénézők, de sportot nem. Aki sportcsatornát szeretne, annak a medium csomagot kell megrendelni, három hónapig 1490 forintért, utána havi 2990 forintért már lehet nézni az M4 Sportot és az Eurosport 1-es és 2-es csatornáját. A Spíler TV a nagy érdeklődésre számot tartó angol bajnoksággal, illetve a Sport TV-k a plus hd csomagban negyed évig 1490, utána havi 4290 forintért érhetők el. A Digi TV kínálatában nincs Spíler TV, ha valaki hűségszerződéssel fizeti a havi 2640 forintot, és váltani szeretne például tíz hónappal a megállapodás lejárta előtt, akkor ezt csak úgy tudja megoldani, ha fizet huszonhatezer forintot (a hátralévő havidíjat) a kiszállásért, majd megrendeli valamelyik – a korábbinál drágább – csomagot egy másik szolgáltatónál. (Hűségszerződés nélkül azonnal lehet váltani, ebben az esetben 3300 forint a havidíj.) A UPC-nél még drágább a váltás, mert itt csak két évre lehet szerződni, és magasabbak a csomagdíjak. Ezért itt 50-60 ezer forintba is kerülhet a vétlen futballrajongónak, ha kedvenc bajnoksága egy másik szolgáltatóhoz tartozó televíziós csatornához kerül és a hűségszerződéséből csak pár hónap telt el. A T-Comnál a Spíler TV benne van a csomagban, itt azonban nagyon sok tényező befolyásolja az árakat – az is számít, hogy egy családban hány embernek van 30-as számmal telefonja, fizet-e valaki törlesztőrészletet mobiltelefonokra, stb. –, ennél a szolgáltatónál havi 2000-6000 forint közötti árat kell fizetni a televíziós sportélményért. 

2018.08.17 20:00
Frissítve: 2018.08.20 16:11

Tömegesen pusztulnak a méhek, megdrágul a méz

Publikálás dátuma
2018.08.17 12:00

Fotó: /
A hazai 25-30 ezer tonnás méztermelés idén akár 5000 tonnával is csökkenhet. Az élelmiszerbiztonsági hatóság is vizsgálja az okokat, de egyelőre nem tudni, pontosan mi történt.
A tömeges méhpusztulás megdrágíthatja a népszerű és egészséges élelmiszer, a méz árát. A legkeresettebb akácméz ára jelenleg kilónként 2200-2500, a szintén sokak által vásárolt vegyes virágméz átlagosan 1500 forintba kerül. A különlegesebb mézek ára még ezeknél is magasabb lehet. A termeléskiesés miatt az árak tovább emelkedhetnek. A tömeges méhpusztulásra már tavasszal több megyében is felfigyeltek a méhészek, de igazán csak júniusban vált egyértelművé, hogy baj van, amikor a méhészek kitelepültek a napraforgótáblák mellé. A néha előforduló mérgezéses esetektől eltérően a rovarok nem a kaptárakban, illetve azok környékén hullottak el. Becslések szerint kaptáranként a benne élő méhek átlagosan kétharmada tűnt el. A gazdák főként a napraforgóföldek mellett bukkantak rá az elpusztult méhekre. 
A tavaly őszi hivatalos összeírás szerint 20 ezren méhészkednek Magyarországon, s bár eltérő mértékben, a termelők felét érintette a kár
– mondta a Népszavának Bross Péter, a 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
 Az egyesület hivatalosan is értesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) a méhpusztulásról és a szaklaboratóriumokban megkezdték a rovartetemekből, a virágzó növényekből, a kukorica címeréből és a napraforgó tányérjából, illetve a begyűjtött talajból vett minták vizsgálatát a szervezet velencei laboratóriumában. Ezidáig nem derült ki a különös tömeges méh halál oka. A napraforgótányérok már üresek, így azokból nem lehet megállapítani az estleges mérgezés eredetét. Nem zárható ki, hogy a szántókon a talajba jutott sok vegyszer valamelyike a ludas, de ez ma még nem bizonyított. Annyi kiderült, hogy a pusztulás ott volt nagyobb, ahol jól mézelt a napraforgó. Ez az olajos mag talajtípustól függően ugyanis eltérő mennyiségű és minőségű termést hoz. A méhészek pedig tudják, melyik talajtípuson ad több nektárt a napraforgó, a repce vagy más szántóföldi növény. Így természetesen igyekeznek odatelepülni a kaptáraikkal. A legtöbb méh elhullást emiatt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád és Békés megyéből jelentették, de ha kisebb mértékben is, más megyékből találkoztak hasonló gondokkal.

Az egyik bűnösnek kikiáltott vegyszer a neonikotinoid

Öt éve az Európai Unió három neonikotinoid - a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mostani döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra. A Greenpeace Magyarország közölte, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték a beporzórovarok, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé. Nagy István agrárminiszter Tordai Bencének, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a méhpusztulással kapcsolatos kérdésére válaszolva egyebek mellett kifejtette, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növényi kultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.  A képviselő felvetette, hogy az Unió a tiltások mellett nyitva hagyott egy kiskaput. A közösségi rendelet ,,Növényvédelmi szükséghelyzetek" fejezetében lévő szükséghelyzeti engedélyek fejezete kiskapuként szolgál a nagyobb cégek számára, hogy olyan nem engedélyezett szereket is forgalmazzanak (például neonikotinoidokat), amelyek veszélyeztethetik a méhállományt. Hány engedélyt ilyen engedélyt adott ki a Nébih -tette fel a kérdést. A miniszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az EU növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos szabályozása világviszonylatban az egyik legszigorúbb. A  tagállamok, így Magyarország is különleges körülmények fennállása esetén (például olyan károsító jelenléte, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el) bizonyos növényvédőszerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását lehetővé teszi a termelők részére. A szükséghelyzeti engedélykérelmeket előzetesesen értékelik, és döntenek a befogadásáról, vagy elutasításáról. A fő szempont az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme - írja a miniszter. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek naprakészen elérhetők a Nébih honlapján - tette hozzá.

Az ágazat termelési értéke évente eléri a 25 milliárd forintot. Az elhullás miatt legalább 3 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni eddig az ágazat, de ez összeg még emelkedhet. Egy termelő átlagosan 60 méhcsaláddal dolgozik, s tavasszal kaptár nélkül egy ilyen család értéke 35-40 ezer forint. Akácvirágzás után 20-25 ezer forint egy méhcsalád ára. A méhcsaládok országosan átlagosan évi 25 kiló mézet készítenek. Aki csak helyben gyűjteti a nektárt ettől inkább kevesebbet, aki vándoroltatja a kaptárait, és jó évet zár, ennél többet is pergethet. A termelés egyharmada akác, egyharmada napraforgó, a fennmaradó harmad egyéb, mint hárs, repce, gesztenye, mustár, selyemkóró és más virágféle. A termelőket nemcsak a 8 ezer tonnás belső fogyasztás árualapjának drámai csökkenése sújtja, de a 15-25 ezer tonnás export teljesítése is veszélybe kerülhet. A kivitel négyötöde négy országba, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába irányul, de jut a magyar mézből Japánba is. Az exportpiacokon a pozíciók megőrzése azért is fontos, mert a sokkal gyengébb minőségű és jóval olcsóbb kínai mézzel is fel kell venni a hazai termelőknek a versenyt. A méhészek ezt a nyár végi veszteségüket már nehezen tudják enyhíteni, s a méhpusztulás a 2019-es teljesítményüket is rontja. Az egyesület szántóföldi kísérletekre protokollt dolgoz ki, hogy fölkészülhessenek a jövőben az idei súlyos méh elhullás megelőzésére. A méhek kiváló indikátorai a környezet állapotának, és már 10-15 éve jelezték, hogy baj van, de igazán súlyossá az utóbbi időben vált a helyzet. A méhek nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világ több pontján is megfogyatkoztak. Ukrajnában idén a méhcsaládok 70 százaléka károsodott a napraforgó virágzásakor, de Erdélyben is hasonló jelenségekről számoltak be. A méhek száma és állapota azonban nemcsak a méz miatt életbevágóan fontos, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is. A gyümölcsösökben a beporzás nagy részét is ezek a rovarok végzik. Albert Einsteinnek tulajdonítják az a mondást, hogy ha eltűnnek a méhek, hamarosan követi őket az emberiség is.

Vizsgálati eredmény jövőre

Lapunk kérdésére a Nébih azt írta, hogy a vizsgálat ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára (például az atkafertőzöttségre), az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett természetesen a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére. Az ország 14 megyéjéből összesen 28 méhmérgezéses esetet jelentettek be a gazdálkodók, és sokan a méhészeti egyesületen keresztül jelezték a problémát. A Nébih az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján már megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulások körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatokhoz. A hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Az eddigi eredmények elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség - írták. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, ezért csak a jövő évben várhatók eredmények, következtetést levonni egyelőre korai. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nemzetközi szinten is jelentős mértékben foglalkoznak a méhcsaládok gyengülésével a nemzetközi szervezetek, illetve kutatók.

2018.08.17 12:00
Frissítve: 2018.08.17 12:15