Rezsicsökkentés - Miskolcon elnyelte a földhő

Publikálás dátuma
2017.11.24 06:05
Az Európai Bizottsághoz fordul a DK, amely szerint kevéssé átlátható a miskolci távhő árképzése. FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Az lenne az igazi rezsicsökkentés, ha Miskolcon annyiért számítaná a városi cég a geotermikus energiából nyert meleget, mint amennyibe az kerül.

Miskolcon mintegy 76 ezer lakás van, ennek közel fele távfűtéses. A távhőt gázkazánokban és erőművekben állították elő addig, amíg a városvezetés el nem kezdte a megújuló energiák használatát. A cél az volt, hogy csökkenjen a gázfüggőség, a károsanyag-kibocsátás és a távhődíj. A 2000-es évek második felében kezdte el távfűtésre használni a Miskolc környéki föld alól nyert meleg vizet a külső befektető, PannErgy Zrt. és a városi fűtőcég, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ) alapította Geotermia Zrt. Még a szocialista városvezetés idején készült el az első kút, de a fideszes kurzus idején is folytatódott a program. Ma már a miskolci távfűtéses lakások 80 százaléka kap geotermikus hőt.

„Hogyan befolyásolja ez a tény a távhődíj árát Miskolcon? Sehogyan. A távfűtés díja a geotermikus rendszer 2013-as átadása óta változatlan” – ezt írta lapunkhoz eljuttatott elemzésében Debreczeni József, a DK miskolci országgyűlési képviselőjelöltje. Szerette volna megtudni, hogy a miskolci Geotermia Zrt. mennyiért állít elő 1 gigajoule (GJ) távfűtésre használt energiát, ám közölték vele, hogy az üzleti titok. Az viszont tudható, hogy a fűtőenergia értékesítése 2012 óta hatósági áron történik: ennek maximumát minden településen az Energiahivatal állapítja meg. A maximált hatósági ár Miskolcon 2382 forint gigajoule-onként, és épp ennyiért kapja a Geotermia Zrt.-től a MIHŐ. Ez az ár egyébként még akkor sem tűnik túl kedveznek, ha tudjuk: a Geotermia Zrt. jelentős befektetéssel – és uniós támogatással – építette ki a rendszert. A MIHŐ egyébként jelenleg 2598,75 forintért – szintén a hatósági ár maximumán – adja tovább "meleget" a lakosoknak.

De vajon tényleg 2382 Ft/GJ a geotermikus hő előállításának reális ára? – teszi fel a kérdést Debreczeni. Egy, a miskolcihoz hasonló hódmezővásárhelyi fűtőműprojekt ad választ erre kérdésre. „Amíg 1 GJ hasznos hőenergia ára földgázból 85%-os kazánhatásfok figyelembe vételével ma 2400-2700 forint körül van, addig 1 GJ hőenergia előállítási költsége termál-energiából visszasajtolással 600-700 forint Hódmezővásárhelyen.” – írják egy elemzésben. Csakhogy a hódmezővásárhelyiek sem ennyiért kapják a fűtést, nagyságrendileg ott is annyit fizetnek az olcsóbb hőért a fogyasztók, mint Miskolcon – derült ki a város honlapjáról.

– A hatósági ár igen magasnak tűnik a reális önköltségi árhoz képest. Vajon hová lesz a kettő közötti, akár hetvenöt százalékos árkülönbözet? – tette fel a kérdést Debreczeni József, aki bejelentette, aláírásgyűjtést indít, hogy csökkenjen a miskolci távhődíj a geotermikus energia alkalmazása miatt.

Megkerestük a miskolci MIHŐ Kft-t., azt kérdezve: van-e alapja a képviselő számításainak, s ha igen, miért nem lehet valóban érzékelhetően csökkenteni a rezsit a geotermikus energiával fűtött lakásoknál? Hosszú, dühös választ kaptunk – lásd keretes írásunk –, de azt nem árulták el, hogy mennyibe kerül Miskolcon a geotermikus energia egy gigajoule-jának előállítási költsége, pedig ezt az összeget pontosan ismeri a társaság. Utánajártunk, s a „negyedrésznyi” előállítási árat nem csak a Magyar Hőszivattyús Szövetség honlapján megjelent hódmezővásárhelyi tanulmány, de egy alföldi település, Cserkeszőlő közel két évtizedes tapasztalatai is megerősítik. Gál József, a helyi termálfürdőt és távfűtést működtető társaság igazgatója elmondta: ugyan a pontos összeg a konkrét rendszertől függ, de nagy általánosságban igaz, hogy a geotermikus hőenergia előállítása gigajoule-onként 600-700 forintba kerül.

Cserkeszőlőn is ennyi, s ebben az összegben már benne van annak az öt embernek a bére, akik a rendszert üzemeltetik. A Szolnok megyei faluban is hatósági áras az energia, s nagyjából 2100 forintot fizetnek a lakosok egy GJ használatáért. Köznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy egy negyvenöt négyzetméteres lakás negyedéves fűtésköltsége 30 ezer forint, ami a földgázzal fűtött lakásoknál még így is úgy 25 százalékkal olcsóbb. Hozzátette: a törvény szerint két százalékos hasznuk lehet az előállítási árhoz képest, a különbözetet pedig vagy fejlesztésekbe fordítják vissza, vagy elviszi az állam. Extra profitot így nem könyvelhetnek el, de a közösség jólétébe befektetnek, s igyekeznek minden plusz pénzt helyben tartani. Folyamatosan modernizálják a fűtési rendszert, termál-hővel fűtik az összes közintézményt, a fürdőt, működtetnek egy hatalmas fóliasátrat, s az ott termelt zöldségek eladásának bevétele is a falut gyarapítja.

A miskolci ügyben Molnár Csaba, a DK EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fordult. Arra kíváncsi: Megfelel-e az uniós finanszírozású geotermikus energiaprojekt a vonatkozó uniós szabályozásnak? Megfelel-e a geotermikus energia árképzése az uniós energiaszabályok által előírt átláthatósági alapelvnek?

Perrel fenyegetnek
Az ügyben megkerestük a MIHŐ-t, amely helyett Szabó Máté, a miskolci polgármesteri hivatal sajtóosztályának vezetője reagált. Azt írta: „ A MIHŐ Kft. visszautasítja, és megjelenés esetén jogi úton támadja majd azt az állítást, hogy bármilyen – különösen négyszeres – extraprofitot realizálna a távfűtésen. A társaság gazdálkodási adatai nyilvánosak, a magyarországi városok között Miskolcon az egyik legkedvezőbb a távhő-szolgáltatás díja. (...) A lap kiinduló állítását tartalmazó forrás ismerete nélkül elzárkózunk attól, hogy a társaság árait a Népszava bármilyen összehasonlításban szerepeltesse. A MIHŐ Kft. nem zárkózik el a részletes válaszadás elől, de ragaszkodik ahhoz, hogy valós, és hiteles szakmai tanulmányok alapján szerepeljen bármilyen összehasonlító elemzésben. Jogszabály alapján a távhőtermelők és a távhőszolgáltatás díjtételeit a Nemzeti és Fejlesztési Miniszter rendeletben állapítja meg, a Magyar Energetikai-és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatára – figyelembe véve az önköltségeket. Tehát a villamosenergia- és gáztermelőkhöz hasonlóan, a hőtermelők díjtételei is hatósági árak."

2017.11.24 06:05

Érdemes bezárni az állatokat a tűzijáték idejére

Publikálás dátuma
2018.08.19 11:33
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Valóságos sokkhatást okoz a tűzijáték az állatoknál; az augusztus 20-ai tűzijáték miatt a kutyák és a macskák elszökhetnek, de félelmükben támadhatnak is - hívta fel a figyelmet az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében. Az egyesület azt javasolta, hogy a tűzijáték idejére az állatokat vigyék zárt helyre, így a hanghatások csak tompítva jelentkeznek. Ez azt is jelenti, hogy az állatokat nem szabad az ünnepre elvinni, mert a fény- és hanghatások pánikot okozhatnak náluk. A biztonság kedvéért érdemes az állat gazdájának elérhetőségét tartalmazó bilétát elhelyezni a kutyán vagy macskán. Ha az állat elszökött, akkor érdemes a lakhelytől távolabb is, tíz kilométeres körzetben keresni - írták.
2018.08.19 11:33

Halat és kenyeret osztana a menekülteknek Iványi Gábor gyülekezete

Publikálás dátuma
2018.08.19 11:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
A magyar állam nem ad enni azoknak, akik a tranzitzónában várják a fellebbezésük elbírálását. Az el nem ismert kisegyház bibliai szimbolikával segítene.
Három felhívást tett közzé Facebook-oldalán a Magyar Evangéliumi Testvérközösség. Az Iványi Gábor által vezetett, hivatalosan el nem ismert egyház „a Magyarország déli határán fogvatartott és szándékosan éheztetett menekült embertársainknak” szeretne minimális ellátást – naponta öt szelet kenyeret, egy halkonzervet és egy almát szeretnénk biztosítani. Azokra céloznak, akik a tranzitzónában tartózkodnak, és mivel nem először nyújtották be kérelmüket, azaz fellebbeznek, a szigorú törvény értelmében nem kapnak élelmezést sem. A Magyar Helsinki Bizottság becslése szerint ők körülbelül ötvenen lehetnek. Az augusztus 20-ra tervezett akciónak erős bibliai szimbolikája van: Máté evangéliumában olvasható, hogy Jézus csodát tett az étellel: öt kenyérből és két halból ötezer férfit, illetve az asszonyokat és gyerekeket lakatta jól.  Az első felhívás az egyház híveinek és támogatóinak szól, hogy járuljanak hozzá az akció költségeihez. A másodikat a kormánynak címezték, és felszólítják, hogy „azonnal vessen véget annak a kínzásnak”, mely „hadifoglyokkal és köztörvényes bűnözőkkel szemben is elfogadhatatlan”. A harmadik egy nyílt levél a bevett egyházak vezetőihez, amelyben csatlakozásra kéri őket a testvérközösség, illetve emlékezteti őket, hogy a státuszuk miatt „Magyarország vezetésének minden döntése mögött Önöknek is ott kell állniuk felelősséggel”.
2018.08.19 11:29