Ételosztás - Uniós pénzzel magyarázkodik az Emmi

Publikálás dátuma
2017.11.29 06:15
Fotó: Népszava
Fotó: /
A humántárca nem cáfolta tegnapi közleményében lapunknak azt a múlt szombaton megjelent értesülését, hogy a közterületeken történő ételosztás lehetőségéből ki akarják zárni a civil szervezeteket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a széles körű felháborodás hatására kénytelen volt megszólalni az ételosztásból a civileket kiszorító értesüléseinkre, de mindössze arra futotta, hogy megismételjék egy korábbi, szintén lapunk kérdéseire adott válaszukat.

Még májusban érdeklődtünk, hol tart a „Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében az élelmiszerosztás megszervezése, mely településeken hányan kaptak élelmiszersegélyt az uniós pénzből. A tárca akkori válasza szerint „a programban több mint 34 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a rászorulók segítésére. Öt projektje egymás után, fokozatosan indul el, melyből a hajléktalanokat támogató négymilliárd forintos projekt megvalósítása 2016 decemberében megkezdődött”. A tegnap közzétett, cáfolatnak szánt közlemény szinte szó szerint idézi vissza a korábbi levelet, amikor úgy fogalmaz: „korábban nem látott mértékű, 34 milliárd forintos új forrás áll rendelkezésre a rászorulókat támogató programban, hogy hajléktalanok, idősek, megváltozott munkaképességűek és nehéz helyzetű kisgyermekes családosok kapjanak élelmiszercsomagokat”.

Ahogyan tavasszal nem kaptunk választ az uniós pénz elköltésének pontos részleteiről, úgy most sem tájékoztatja Balog Zoltán minisztériuma a közvéleményt arról, milyen indokkal akarja kiszorítani a közterületekről a leszakadt rétegeknek meleg ételt kínáló civil szervezeteket.

A szándék előszele, hogy sok ételosztással foglalkozó egyesület már hónapok óta nem kap területfoglalási engedélyt pénzért sem, nemhogy ingyen, pedig korában több fővárosi kerület méltányosságból elengedte a foglalási díjat.

Az érintettek meggyőződése szerint pusztán az a cél lebeg az emberminisztérium hivatalnokainak szeme előtt, hogy a potenciális szavazók ne lássanak rongyos, éhező tömegeket az utcai melegkonyhák előtt kígyózó sorokban. Válaszul tegnap a Párbeszéd már ételosztást tartott a Blaha Lujza téren és a Népszava információi szerint más szervezetek is hasonló akciókra készülnek.

A Párbeszéd lépett
Embertelennek és felháborítónak nevezte Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja keddi budapesti, ételosztással egybekötött sajtótájékoztatóján a tervezetet. Minden ételosztás, ahol több százan vagy több ezren állnak sorban, valójában egy néma tüntetés a hazug kormánypropaganda ellen, amely azt sugallja, hogy Magyarországon minden jól megy. Hozzátette, az ország lakosságának egyharmada a létminimum alatt él, egynegyede pedig rendszeresen éhezik és nem jut minőségi ételhez. Ha elfogadják a tervezetet, akkor a döntést megtámadják az Alkotmánybíróságon.

2017.11.29 06:15

Bevándorlás nélkül nem boldogul a piac

Publikálás dátuma
2018.08.15 11:00
SPÁRGASZEDŐK - Hódít a németországi szezonmunka
Fotó: AFP/ WALTRAUD GRUBITZSCH
A migrációellenesség, a mindenféle bevándorlástól való merev elzárkózás, az egyszínű, egyvallású nemzetállamok Közép-Európájának víziója igencsak megnehezíti térségünk egyik legakutabb problémájának, a munkaerőhiány pótlásának és az elöregedésnek a megoldását, vagy legalábbis enyhítését.
A külföldi román vendégmunkások bukaresti hétvégi erőszakba torkolló demonstrációja kapcsán kerekedett belpolitikai vita is élesen felszínre hozta a kelet-közép-európai régió pillanatnyi legégetőbb problémáját – az elvándorlást és a nyomában keletkező egyre súlyosabb munkaerőhiányt. Románia éllovas a külföldi munkavállalás és elvándorlás tekintetében, hiszen világbanki adatok szerint is 3,6 millió román él ma már külföldön, de romániai becslések szerint a valós szám inkább az 5 millióhoz közelít, miközben a román gazdaság akkut munkaerőhiánnyal küzd. A tüntetők is a korrupció mellett azt kifogásolják, hogy a kormány semmit sem tesz az elvándorlás megállításáért és a már külföldön dolgozók hazacsábításáért. 
Románia nincs egyedül ezzel a problémával. Térségünkben egyre inkább általános jelenséggé válik e kettősség, - Magyarországon is - , de Románia után Lengyelország büszkélkedhet a dobogó második helyével a külföldi munkavállalás tekintetében. Lengyelországból a rendszerváltás óta tart a megélhetési kivándorlás, nem véletlenül riogattak a lengyel villanyszerelővel nyugati szélsőjobb pártok munkaerőpiacuk megnyitása idején a 2004-ben csatlakozott közép-európai tízek számára. Becslések szerint ma mintegy 2,5 millió lengyel dolgozik Nyugat- és Észak-Európában, miközben Lengyelországban minden korábbinál súlyosabb munkaerőhiány állt elő. Az erősen migrációellenes varsói kormány ezt Fülöp-szigeteki munkavállalók behozatalával próbálja enyhíteni, a jelenségről beszámoló spanyol EFE hírügynökség szerint azért, mert ők keresztények.

Borús kilátások

Lengyelország tavaly összességében 235 ezer munkavállalási engedélyt adott ki külföldi munkavállalók számára, amiből 192547-t ukrán, 10518-t fehérorosz és 7100-t nepáli. Egyes előrejelzések szerint 2030-ra minden ötödik lengyel munkahely betöltetlen marad.

Idén, az első negyedévi adatok szerint a lengyel munkáltatók 91 százaléka szembesült már munkaerőhiánnyal, a gazdasági szereplők egyre erőteljesebben sürgetik a varsói kormányt, hogy könnyítse meg a vendégmunkások behozatalát, ellenkező esetben működésképtelenné válik a gazdaság. A Bloomberg egy májusi elemzése szerint tavaly év végén 51,1 százalékkal több üres munkahely volt, mint egy évvel korábban, de a lengyel munkavállalók 14 százaléka továbbra is külföldi munkavállalást tervez. Az elvándorlás mértéke a kisebb és közepes településekről magasabb, a munkaerőhiány pedig nyilván elsősorban ezeket a településeket nyomasztja leginkább.
A lengyel piaci szereplők is azt kifogásolják, amit a románok - hogy a kormány semmit sem tesz sem a kivándorlás megfékezéséért, sem azért, hogy hazacsalogassa a már külföldön dolgozókat, hozzátéve, hogy a vendégmunkások behozatalát sem könnyíti meg a munkáltatók számára. Lengyelországban ugyan ma már legalább egy millió ukrán dolgozik, a krónikus munkaerőhiányt részben ők csillapítják ( miközben az ukrán gazdaság nyögi hiányukat). A lengyel nemzeti bank adatai szerint az ukrán munkavállalók száma az elkövetkezőkben várhatóan 2-300 ezerrel fog nőni, ez azonban távolról sem elég az akkut munkaerőhiány pótlására. Főképp azért nem, mert mivel Ukrajna nem uniós ország, az ő munkavállalásuk engedélyezése igen sok bürokratikus akadályba ütközik. A lengyel munkáltatók közben azért rettegnek folyamatosan, hogy ha Németország megnyitja piacát az ukrán munkaerő előtt, a lengyel gazdaság igen komoly bajba kerül. 
Tart ettől a kormány is, amely 2019-re ígéri az új munkaerő piaci törvény hatálybalépését, s vele együtt a külföldiek munkavállalásának megkönnyítését. Első lépésként, őszig, aláírnak egy megállapodást a Fülöp-szigetekkel az egészségügy, az idősgondozás és az építőipar legégetőbb gondjainak enyhítésére. „Varsó értékeli, hogy a fülöp-szigetiek kulturálisan közel állnak hozzánk, lévén katolikusokról szó”, mondta az EFE-nek Stanislaw Szwed helyettes munkaügyi miniszter. Szwed azt is leszögezte, a varsói kormány ösztönzi a külföldi munkaerő érkezését, hiszen az ország komoly nehézségekkel küzd, de előnyben részesíti a keresztényeket. Egyelőre 600 fülöp-szigeteki kapott munkavállalási és letelepedési engedélyt Lengyelországban.  

Lesz még rosszabb is

Hogy mennyire általános térségbeli gond a munkaerőhiány, mégha más-más különböző fokozatú is a különböző országokban, arra egy budapesti vállalkozó mutatott rá egy "mindennapos" példával. Az elsősorban lengyel, de cseh gyártókkal is dolgozó magyar cég minimum fél évvel korábban leadja alaprendeléseit a lengyelek felé, de a kért mennyiségből egyre kevesebbet és egyre gyakrabban késve kap  meg. Sürgősségi megrendelést még véletlenül sem tudnak teljesíteni. De akadozik már a cseh vonal is, és itthon sem rózsás a helyzet. Egy múlt héten útnak indított sürgős cseh szállítmány hiába volt hétfő reggel a magyar szállítmányozó központban, péntek délután kapták meg végre az árut, több napos fenyegetőzés után. A magyar cégnek ugyanis egyszerűen nincs elég embere a munkavégzéshez, a nyári szabadságolás alatt pedig teljesen működésképtelenné válik.  Akárcsak számos más hazai vállalat is.  

2018.08.15 11:00
Frissítve: 2018.08.15 11:00

„Gyermekmesének” nevezték a genovai híddal kapcsolatos aggályokat

Publikálás dátuma
2018.08.15 10:02

Fotó: AFP/ Fabio Palli
Az erről szóló oldal azóta eltűnt az olasz kormánypárt honlapjáról, de az internet nem felejt.
A Genova közelében történt, legalább 35 halálos áldozatot követelő hídomlás teljes körű kivizsgálását ígérte az olasz kormány. Az A10-es autópályánál található viadukt kedden szakadt le, és a rendőrség korábban azt közölte, hogy a vihar okozhatta a katasztrófát. Úgy vélték, egy hirtelen erős lehűlés előzte meg a szerkezet összeomlását. Mint megírtuk, a tragédia annak ellenére történt, hogy a hidat 2016-ban újították fel utoljára, pillérein jelenleg is szakemberek dolgoztak, a szerkezet állapotát elméletileg folyamatosan szemmel tartották.
„Nem engedhetjük meg, hogy újra bekövetkezzen egy ilyen tragédia”
– jelentette ki Giuseppe Conte olasz miniszterelnök.
Danilo Toninelli közlekedési miniszter pedig arról beszélt: a fenntartással járó felelősség a régió, a helyi hatóságok és az állami tulajdonban lévő Anas közútkezelő között oszlik meg. Mint mondta, meg kell győződniük arról, hogy sor került a szükséges ellenőrzésekre, és ha van felelős, meg kell fizetnie a katasztrófáért. A Politico beszámolója szerint viszont éppen Toninelli pártja, az Öt Csillag Mozgalom került támadások kereszttüzébe a hídomlás miatt. A Morandi-híd ugyanis korábban rákerült egy listára, olyan infrastrukturális projektek közé, amelyek elhibázottak, amennyiben a „költségek meghaladják a várható előnyöket”. A híd esetleges összeomlását „gyermekmeséknek” (la favoletta) tituláló, 2013-as szöveg azóta eltűnt a párt hivatalos honlapjáról (de itt elolvasható, olasz nyelven).
2018.08.15 10:02