Paks 2 - A kormány kezére csapott a Bizottság

Publikálás dátuma
2017.11.30 20:35
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Salátatörvényben elrejtve próbálta áthágni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait a kormány.

A jövő héten kerül a parlament törvényalkotási bizottsága elé az az energetikai salátatörvény, amelynek részeként a kormány megkísérelte megváltoztatni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait. Eddig az szerepelt az atomtörvényben, hogy új reaktorblokkok engedélyezésénél az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) hivatalból kell felkérnie független szakértőt, a változtatás nyomán viszont a kivitelező maga hozhatta volna a saját szakértőjét, megkérdőjelezve a hatósági függetlenség és objektivitás alapelvét.

Az ügy közvetlen előzménye, hogy a tervezett paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János is elismerte: a beruházás 16-22 hónapos csúszásban van. A kormány láthatóan minden eszközzel igyekszik felgyorsítani az engedélyezést, ám ennek érdekében olyan eszközöket is bevet, amelyek rendre fennakadnak az Európai Bizottság szűrőjén (Európában a nukleáris beruházások biztonságát az Euratom Egyezmény szavatolja, a Bizottságnak az uniós szerződések őreként komoly jogosítványai vannak a nukleáris energiatermelés szabályozásában.) Az Orbán-kabinet a Bizottság közbelépésre már korábban is kénytelen volt visszavonni az atomtörvény egyik módosítását: akkor azt tették volna lehetővé, hogy a kormány rendeleti úton felülírhassa az OAH engedélyezési döntéseit, de az ötlet kiverte a biztosítékot Brüsszelben, mivel az uniós jog szerint a nukleáris hatóságnak tényleges függetlenséget kell biztosítani. Most újra hasonló trükkel próbálkozott a kormány: ezúttal arra teremtettek volna lehetőséget, hogy a kivitelező már egy saját maga által megrendelt, kész szakértői anyaggal érkezzen az OAH-hoz az engedélyezési eljárásban. Az LMP a kormányzati javaslat benyújtásakor haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordult egy írásbeli kérdéssel, azt tudakolva, megfelel-e az uniós szabályoknak a hatósági engedélyezés fellazítása. Szél Bernadett, az ellenzéki párt frakcióvezetője a Népszavának azt mondta: a leghatékonyabb és a leggyorsabb megoldást keresték, mivel az atomenergia-használat biztonságában nem tartják elfogadhatónak az üzleti vagy külpolitikai érdekből elfogadott kompromisszumokat.

A politikus szerint a kormányt nem csak a beruházás késedelme motiválja: egyre nyilvánvalóbb, hogy a fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom képtelen teljesíteni a magyar és az uniós műszaki és biztonsági elvárásokat. (Mint emlékezetes, néhány hónapja az MTA honlapján jelent meg az információ, hogy a magyar szakértők nem tudják elvégezni az előírt vizsgálatokat, mert nem kapnak információt és dokumentumokat az orosz féltől, és egyelőre még csak a kísérleti VVER-1200-as reaktortípussal ismerkednek, a biztonsági elemzéshez hozzá sem tudtak kezdeni. Ezért „egyelőre nem tehetnek mást, mint várják, hogy megérkezzenek a tervek, és bíznak abban, hogy megszülethet egy olyan jogszabály, amely rögzítené az egyeztetés folyamatát”.)

Úgy tűnik, az LMP beavatkozása eredménnyel járt, és a kormány megkapta a piros jelzést Brüsszeltől: bár az eredeti törvényjavaslatot még el sem fogadták, de szokatlan módon máris megjelent a kormány honlapján a módosítás módosításának tervezete – eszerint továbbra is a beruházó kérhetné fel a szakértőt, ám a törvény kizárná, hogy az adott megbízáson kívül bármilyen (rokoni, üzleti stb.) kapcsolat legyen közöttük. Szél Bernadett ugyanakkor úgy véli, hogy a biztonságot ez sem garantálja kellőképpen: az LMP olyan módosítót nyújt be, amely kötelezővé tenné, hogy az OAH kérje föl a független szakértőt.

2017.11.30 20:35

Havi 1,4 millióval nem számolnak el az EP-képviselők

Publikálás dátuma
2018.09.26 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította az újságírók által benyújtott keresetet, vagyis egyelőre nem lesz nyilvános, az Európai Parlament tagjai mire költik havi a költségtérítésüket. A titkolózás viszont nem lesz sokáig fenntartható.
Remélem, az Európai Parlament (EP) mihamarabb eleget tesz annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy elszámoltassa a tagjait hivatali költségeikről — így reagált lapunknak Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő az Európai Unió Törvényszékének keddi döntésére. Határozatukban a bírák megállapították: a képviselők kiadásainak az ellenőrzése az EP hatáskörébe tartozik. Egyúttal helybenhagyták azt a döntést, amelyben a parlament megtagadta, hogy újságírók – köztük az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai –hozzáférhessenek az EP-képviselők napidíjára, utazási és hivatali költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. A törvényszék érvelése szerint a kérelmezők nem tudták kellőképpen megindokolni, miért van szükség a képviselők személyes jogainak korlátozására, ami együtt járt volna adataik továbbításával. Az Európai Parlament tagjai – a fizetésük mellett – havonta 4400 eurót (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak hivatali és adminisztratív költségeikre. Ennek elköltéséről nem kell számot adniuk. Az újságírók pereskedése és a civilek petíciói ráébresztették a képviselő-testületet, hogy inkább előbb, mint utóbb meg kell reformálnia a visszaélésekre módot nyújtó költségtérítési rendszert. Az erről szóló belső viták zárt ajtók mögött zajlanak az EP elnökéből és 14 alelnökéből álló grémiumban, a Büróban, amely a nyári szünet előtti utolsó ülésén nem tudott egyetértésre jutni a szükséges lépésekről. A testület valamennyi néppárti és néhány szocialista tagja leszavazta az előterjesztést, amely megszigorította volna a pénzköltés szabályait. A testület szeptember 11-re összehívott tanácskozásán pedig az elnök és az alelnökök többsége nem állt ki amellett, hogy a témát újra napirendre tűzzék. – A törvényszéki ítéletnek az az üzenete, hogy a reformot haladéktalanul végre kell hajtanunk - hangsúlyozta lapunknak Heidi Hautala, aki a reformot előkészítő parlamenti munkacsoport tagja.  – A parlament nem követelhet nyitottságot és átláthatóságot másoktól, miközben önmagát kivonja a követelmények teljesítése alól – mondta Hautala, hozzátéve, hogy a Bürónak ismét foglalkoznia kell a költségtérítés ellenőrzésének a bevezetésével. Ha az EP vezető testülete továbbra is gátolni fogja a reformot, akkor a Zöldek az EP Eljárási Szabályzatának módosításával próbálják majd elérni a változtatást. Ezt a parlament plenáris ülésének kell jóváhagynia.
2018.09.26 06:00
Frissítve: 2018.09.26 06:00

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17