Azonos jogok 500 millió munkavállalónak

Publikálás dátuma
2017.12.01. 06:02

Foglalkozni kell a munkavállalók helyzetével is - szorgalmazták az európai szakszervezetek. Az uniós szociális jogokról elfogadott alapelveket minden tagállamra kiterjesztik.

Magyarországon hajlamosak vagyunk az ilyesmit szkeptikusan fogadni, pedig egy komoly fordulatról van szó: az unió ezzel a lépésével fordul igazán az emberek felé. Így értékelte a témában rendezett konferencián Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, hogy november 17-én Göteborgban az Európai Unió 28 tagállamának és három központi intézményének vezetői aláírták az európai szociális pillér elnevezésű dokumentumot, amely az esélyegyenlőség és munkavállalás, a tisztességes munkafeltételek, illetve a szociális védelem és társadalmi befogadás területén biztosít jogokat és hatékony jogérvényesítést az uniós állampolgárok számára. Emlékeztetett: eddig az EU döntően gazdasági szervezet volt, és a szabad piac, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása volt a fő célja. A szociális pillér most egy olyan fordulatot jelez, amely elsősorban nem gazdasági szempontokat vesz figyelembe - sok gazdasági szereplőnek ezért nem is tetszik. Az érdekvédő szerint a dokumentum ezért akkor is egy távlati társadalmi stratégiának tekinthető, ha nem teljesen az elképzelések szerint valósul majd meg, mert az ideológiailag és politikailag széttagolt Európában közös ügy a munkavállalók érdeke.

Az alappillérrel 500 millió ember számára sikerült egy egységes szakpolitikai rendszert kialakítani, amely biztosítja a munkavállalóknak az azonos jogokat. Ez azért nagyon fontos, mert Európa olyan kihívások előtt áll, mint a migráció, a digitalizáció és a klímaváltozás, az országok pedig megosztottak ezekben a kérdésekben – mutatott rá Marco Cliento, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szakértője. Ha azt akarjuk, hogy az emberek higgyenek az unió intézményében, foglalkozni kell a munkavállalói jogokkal is. Megjegyezte: az előkészítő tárgyalások nem voltak egyszerűek, mert számos ország - így például Magyarország is - mást akart, ám végül mindenki aláírta a dokumentumot.

Rácz Rita, a Miniszterelnökség EU ágazati főosztályának főosztályvezetője erre reagálva úgy fogalmazott: a tárgyalások során a magyar kormány valóban számos aggályt vetett fel, ám végül támogatta és aláírta a dokumentumot. - Magyarországon lesz szociális pillér – szögezte le, hangsúlyozva: a célkitűzésekkel a magyar kormány egyetért, sőt, azok nagy részének a magyarországi helyzet megfelel, így akár hátradőlve is tárgyalhatna. Hatásköri problémákat ugyanakkor felvet a kezdeményezés: azzal kapcsolatban vannak aggályok, hogy mindezt uniós szinten kell-e szabályozni, mivel nem határokon átnyúló probémákról van szó - mondta. Kérdés, hogy a tagállamok meg tudnak-e egyezni közös szociális sztenderdekben, vagy azt az elvet követik továbbra is, hogy a szociálpolitika tagállami hatáskör, és az unió csak ajánlásokat fogalmaz meg – fejtegette, jelezve, hogy e téren már most is egymásnak feszülnek a tagállamok.

Az alappillér 20 pontja

Ahhoz, hogy a szociális jogok európai pillérében megfogalmazott elvek érvényesüljenek, az uniós intézményeknek, a tagállamoknak és a szociális partnereknek együtt kell működniük. A keretet az uniós intézmények alkotják meg – adott esetben jogszabályokkal -, de ennek során az EU tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét és egyedi helyzetüket. A szociális pillér három fő kulcsterületen 20 alapelv mentén (lásd infografikánkat) támogatja majd a méltányos és jól működő munkaerőpiacokat és a szociális rendszereket. Afféle általános viszonyítási keretként, a hatályos szociális közösségi jogra épülve a jövőbeli szakpolitikai döntések alapjául szolgál. A pillérhez már négy konkrét kezdeményezés kapcsolódik. A dolgozók tájékoztatásáról, a szociális védelemben való részesülésről, a munkaidőről, valamint a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly megteremtéséről jogszabály-javaslatok születtek. (Ez utóbbiról lásd lenti cikkünk.)

Ezen elvek szerint mindenkinek joga van olyan oktatáshoz, amely biztosítja, hogy megszerezze és fejlessze azokat a készségeket, amelyekkel alkalmazkodni tud a munkaerőpiaci változásokhoz. Az esélyegyenlőséget nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül mindenki számára biztosítani kell.

A foglalkoztatás aktív támogatása alatt azt kell érteni, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. A biztonságos és rugalmas foglalkoztatás mellett a munkavállalóknak joguk van tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezésben részesülni. Mindenkit megillet a részletes, írásos tájékoztatás a munkaviszony feltételeiről, jogaikról és kötelezettségeikről. Az Európai Bizottság szorgalmazza a szociális partnerekkel való egyeztetést a gazdasági, foglalkoztatási és szociális intézkedésekről.

A szociális védelem körébe tartozik a gyermekgondozás és a gyermekek támogatása, az ismételt munkába álláshoz elengedhetetlen álláskeresési járadék és a vitatott minimumjövedelmet is beemelték a szabályozandó kérdések közé az uniós kormányfők.

A kellő időben nyújtott és megfizethető egészségügyi ellátás biztosítása éppúgy elvárás a tagállamok szociális rendszereivel szemben, mint az, hogy az öregségi nyugdíjak a befizetett járulékokkal legyenek arányosak, és megfelelő jövedelmet jelentsenek a koruk miatt a munka világát elhagyóknak. Nem maradt ki a pillérek alapelemei közül a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásának szükségessége, a tartós ápolás-gondozásra szorulók, valamint a lakhatás hiányával küzdők helyzetének megoldása sem.

Mintegy összefoglalóként az utolsó szabályozandó elv az alapvető - vízellátási, szennyvízelvezetési, energia, közlekedési, pénzügyi és digitális távközlési - szolgáltatásokhoz való hozzáférés joga.

Több szabadság a gyerekneveléshez

Egységes irányelvekkel terelné vissza a munkaerőpiacra a nőket az Európai Bizottság (EB). Az erről készült előterjesztés szerint évente 5 nap gondozási szabadságot adna minden európai uniós munkavállalónak az EB, amelyet a súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló családtagok ellátására lehetne felhasználni. Emellett négy hónap, át nem ruházható szülői szabadság és 10 napos apai szabadság is járna a munkavállalóknak gyermekük születésekor, a szabadságokat pedig a táppénznek megfelelő mértékben kellene díjazni. A gyermek 12 éves koráig a munkavállalók rugalmas munkafeltételeket is kérelmezhetnének.

A javaslatcsomag célja a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése. A bizottság azt szeretné elérni: az apák vegyenek részt nagyobb arányban gyermekük gondozásában, hogy a nőknek nagyobb eséllyel térhessenek vissza a munkaerőpiacra. A gyermeknevelés és a beteg hozzátartozókról történő gondoskodás ugyanis jelenleg javarészt az anyákra hárul, emiatt a nők kiszorulnak a munkaerőpiacról.

Jelenleg az Európai Unióban átlagosan 12 százalékkal kevesebb nő dolgozik, mint férfi: míg a 20-64 éves korú férfiak foglalkoztatottsági rátája 76 százalék, addig a nőké csupán 64 százalék. Hogy ebben mekkora szerepet játszik a gyermeknevelés, azt jól mutatja, hogy a hat éves kor alatti gyermekeket nevelő nők foglalkoztatottsági rátája uniós szinten átlagosan 9 százalékkal marad el a gyermektelen nőkétől - sőt, egyes országokban a különbség meghaladja a 30 százalékot is.

Jelentősek a bérkülönbségek is: az Eurostat adatai szerint ugyanabban a munkakörben, ugyanazon végzettséggel rendelkező nők 16,3 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak – egyes tagállamokban a bérkülönbség eléri a 28 százalékot is. Ezek következményeként a nők nyugdíja is kevesebb: az EU-ban átlagosan 40 százalékkal. Mindez annak ellenére van így, hogy Európában ma már több nő szerez egyetemi diplomát, mint férfi – vagyis ma már a nők számítanak képzettebbnek.

A bizottság úgy látja: uniós fellépés hiányában nem várható lényeges változás, és a nemek közti foglalkoztatási különbség 2055-ben várhatóan még mindig 9 százalékos lesz. Pedig nem csupán egyéni szinten okoz problémát a nők munkaerőpiaci alulreprezentáltsága: a nemek közti foglalkoztatási különbségekből adódó gazdasági veszteség évente 370 milliárd eurót tesz ki uniós szinten.

A bizottság a megoldást a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében látja, ezért minden uniós tagállamra nézve előírna olyan elemeket és ösztönzőket, amelyek ezen a téren javulást hozhatnának. Az apai szabadságtól például azt remélik, hogy a kezdetektől jelenlévő apák a későbbiekben is aktívabban vesznek majd részt a gyermeknevelésben, és nagyobb eséllyel mennek el majd maguk szülői szabadságra. Az anyák így könnyebben tudnának munkát vállalni. Az Európai Unió jelenlegi, szülői szabadságról szóló irányelve mindkét szülő számára alanyi jogon biztosít ugyan négy hónap szülői szabadságot, a kötelező pénzügyi kompenzációról ugyanakkor nem rendelkezik.

Európában így jelenleg a fizetett szülői szabadság 14 és 22 hét között mozog, az otthonmaradók korábbi fizetésük 65-100 százalékát kapják. Emiatt a többnyire kevesebbet kereső nők maradnak otthon a gyerekkel: ezen változtatna a bizottság javaslata az egységes, táppénznek megfelelő pénzügyi kompenzációval. Egyéb ösztönzőként a bölcsődei, óvodai, valamint az időseket gondozó intézmények férőhelyeinek bővítését is javasolják. Magyarországon egyébként inkább ez utóbbi területen van a probléma, hiszen 5 napos apai szabadság már jár, a szülők - jellemzően az anyák - pedig akár a gyerek három éves koráig is otthon maradhatnak. Ennél korábban viszont nehezen tudnak visszamenni dolgozni, mert a bölcsődei férőhelyekre hosszas várólisták vannak, a részmunkaidős, rugalmas munkavégzésre pedig elenyésző a lehetőség.

- A bizottság ezeket az irányelveket a szociális jogok európai pillérével együtt mutatta be, így annak első tesztjeként is felfogható, hogyan lehet alapvetően szociális kérdéseket uniós szinten szabályozni – magyarázza Koller Erika, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának nemzetközi titkára. Kérdés, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament rábólint-e a javaslatokra. A tagállamok egy része ugyanis tiltakozik az új irányelvek ellen, és a munkáltatók is berzenkednek, hiszen adminisztrációs és anyagi terheik növekedését látják benne. Nehéz lesz a konszenzus kialakítása, hiszen a tagállamok jelenlegi szabályozása nagyon eltérő, és jelentősen különböznek a munkaadói és a munkavállalói érdekek is.

Szerző

Moszkva Orbánt akarja

Publikálás dátuma
2017.12.01. 06:00
Oroszországot vonzóvá teszi a propaganda. FOTÓ: AFP/ALEXEI DRUZHININ

Miközben a kormányoldal bagatellizálja az orosz befolyást Magyarországon, a Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung közös, 33 oldalas friss tanulmánya arra mutat rá: hazánk Oroszországtól való függősége egyre inkább hasonlatossá válik a posztszovjet térség államaiéhoz. Az intézetek szerint a kelet-közép- európai államok még a „meghekkelt” nyugatiaknál (USA, Németország) is kiszolgáltatottabbak Putyin Oroszországának a magas fokú politikai és gazdasági függés miatt. Moszkva azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az információs fegyver alkalmazásával a számára kedvező oroszbarát politikusokat, pártokat, köztük Orbán Viktort, vagy Heinz-Christian Strachét szeretné hatalomra juttatni vagy hatalomban tartani, ezáltal egy Kreml-barát uniós politikai blokkot létrehozni a krími agresszió elfogadtatására, illetve a szankciók feloldására.

A magyar társadalom politikailag és kulturálisan is kiemelkedően Nyugat-orientált, de a két intézet szerint ezek az érzések változnak, és Oroszország egyre vonzóbb a kormányzati propaganda hatására. Van azonban ellenszer: a nyugati tapasztalatok alapján az orosz beavatkozás megállítható, ha a megfelelő politikai akarathoz titkosszolgálati, büntetőjogi, törvényhozási vagy médiareakció társul. A „keleti nyitás” és a hozzá kapcsolódó korrupciós botrányok egy Nyugat-orientált társadalomban továbbra is tág lehetőséget adnak a kormány narratíváját kikezdő ellenzéki kommunikációnak és politikai lépéseknek. Információnk szerint a két intézet tegnap zártkörű workshopot tartott, amelyen a témával foglalkozó politikusokkal együtt megvitatták az orosz dezinformációs tevékenység jellemzőit, különös tekintettel a választási kampányra.

Ellenzék a célkeresztben

Az ellenzékről szóló kommunikáció az oroszbarát médiában (a kormánykommunikációra rezonálva) három fő érvelés mentén halad: az ellenzék kudarcra van ítélve, bűnöző, illetve a jelenlegi hatalommal szemben összeesküvő, nemzetáruló politikai aktivitást folytat.

Az ellenzéki pártokat az egyik legfontosabb oroszbarát összeesküvés-elméleti oldal, a Világlátó.info hét pontban találta bűnösnek:

1, Az ellenzék nem ismeri el a "migránsproblémát"

2, Szerintük nincs uniós "kötelező betelepítési kvóta"

3, Az ellenzék szerint, ha van is betelepítési kvóta, nincs vele baj

4, Nem volt szükség a migrációs népszavazásra

5, Nincs kapcsolat a migránsok és a terroristák között

6, Az ellenzék szerint meg kell büntetni a migránsok befogadát megtagadó államokat

7, Tagadják a Soros-terv létét

Szerző

Erős fagyokkal indul a december

Publikálás dátuma
2017.11.30. 22:59
FOTÓ: Shutterstock
Pénteken keleten marad a felhősebb, borongósabb idő, eleinte délkeleten gyenge havas eső, hószállingózás is előfordulhat, máshol viszont több lesz a napsütés. Gyenge marad a légmozgás. Hajnalban északon, északnyugaton és nyugaton a havas, derült tájakon -10 fok is lehet, máshol +1 és -6 fok között alakul a minimum-hőmérséklet. Reggelre többfelé képződik pára, zúzmarás köd. Napközben -2, +5 fokot mérhetünk. 

Szombaton is keleten lesz több felhő, a határhoz közeli tájakon gyenge havas eső, hószállingózás is kialakulhat, máshol több órára kisüt a nap. Hajnalban északon, északnyugaton ismét erősebben fagyhat, délután -1, +5, a hófödte, tartósabban ködös tájakon csak -3, -5 fokot mérhetünk. Nyugaton, valamint keleten és északkeleten feltámad az északias szél.

Vasárnap az erősen felhős, borult időben délen, délkeleten, keleten hószállingózás, havazás kialakulhat, északkeleten pedig havas eső valószínű. A kissé szeles időben -2 és +5 fok közötti értékekre számíthatunk.

Hétfőn csak helyenként alakulhat ki hószállingózás, gyenge havazás, délnyugaton havas eső lehet a jellemző. A kissé szeles időben -2 és +5 fok közötti értékeket mérhetünk. Kedden szeles időre, 1-7 fokra számíthatunk elszórt csapadékkal.

Szerző
Témák
időjárás