Dohnányi Ernő;Dohnányi-nap;
2017-12-07 06:45:00
Fotó: Leeimage/Luisa Ricciarini
Mitől számít jelentős zeneszerzőnek Bartók Béla és Kodály Zoltán kortársa? Mennyire közönségbarátok és mennyire könnyen taníthatóak művei? Mi a XX. század első felében élt zeneszerző Dohnányi Ernő titka? A titok megfejtésére nem vállalkozott, saját Dohnányi olvasatáról azonban mesélt lapunknak Fülei Balázs zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazenei Tanszékének vezetője, aki az elmúlt évadban Dohnányi több művét, köztük az 1. zongoraversenyt és a c-moll zongoraötöst is eljátszotta.
„Dohnányi összegző komponistaként nagyon érzékeny volt azokra a hatásokra, amelyek más zeneszerzőktől érték. Szintetizáló képessége jól működött: Brahms halála előtt két évvel azt mondta hallva opus 1-es zongoraötösét, hogy maga sem írhatott volna jobbat. Mindez nem az utánzást, hanem a tökéletes stílusérzéket jelentette a fiatal Dohnányi Ernő esetében, aki később rátalált csak őt jellemző, egyéni stílusára” - ad támpontot a befogadónak Fülei Balázs, aki szerint Dohnányi, a briliáns előadó, félelmetes memóriájú zongorista a zeneszerzésben is megőrizte virtuozitását. „Olykor paródiába hajló darabjaival ugyan feltételezi a hallgató zenei nyelvismeretét, ám ragyogó hangszerelésének, dallamos muzsikájának és a klasszikus zene sok-sok rétegének köszönhetően közönségbarát műveket alkotott. Nem törődött a korszellemmel: akkor szerzett nagyon dallamos zenét, amikor az épp kevéssé volt divatos, a XX. század első felében nem a dallamon és a tonalitáson nyugvó muzsika számított trendinek” - mutatja be a lázadó szellemű komponistát a zongoraművész.
„Könnyen befogadható dallamai olyannyira képiek, hogy filmzenének is beillenének. A színek, hangulatok és karakterek kezelése, besűríthetetlen, hömpölygő stílusa tündéri világot idéz. Nemrég a Zeneakadémián az 1. zongoraversenyét játszottam, és megfordult a fejemben, hogy koncert közben képeket vagy homokanimációt kellene vetíteni” - meséli Fülei Balázs. A zenész és tanár nem feledkezik meg a zeneszerető, de nem szakértő közönség szempontjairól sem. „Dohnányi zenéjének könnyen befogadhatóságát jelzi az is, ahogy például a Változatok egy gyermekdalra című művében bűvészkedve vonultatja fel a stílusokat a barokktól Brahmsig. Ezért is tudom ezzel a darabbal megragadni a fiatalokat. Miközben rengeteg hangot tartalmazó hangszeres szólamai nehezek és alapos zenészi felkészültséget igényelnek, zongoradarabjai „kézre állnak”. Ugyanakkor Dohnányi Ernő az a zeneszerző, akinek műveihez elengedhetetlen az éles logika és az egyéni invenció” – említ két fontos előadói és hallgatói szempontot Fülei Balázs zongoraművész.
Infó:
Nemzetközi Dohnányi-nap
December 7., 9 óra, MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
Az eseményen 12 angol nyelvű előadás mellett filmvetítést és hangversenyt is rendeznek.
Dohnányi Ernő műveit játssza Frankl Péter világhírű zongoraművész és a Kelemen Kvartett december 13-án, a Zeneakadémia Nagytermében.
Hompola Krisztina