Innen nézve - A hosszú élet titka

Van annak már vagy harminc esztendeje, amikor az egyik grúziai kis faluban öreg embereket faggattam a hosszú élet titkáról. Akkoriban ott hallottam az erről szóló viccet is. Idős embert kérdezget az újságíró, az egyik "öreg" azt mondja: ő minden nap háromszor iszik pálinkát, és lám, 78 évesen is egészséges. A másik még öregebb, azt mondja, ő bizony a szalonnában hisz, nem telik el nap nála anélkül, és 89 évesen makkegészséges. A harmadik nagyon öregnek látszó ember szemlesütve mondja: ő bizony naponta háromszor ölelkezik fiatal asszonyokkal. Hogy hány éves? Hát harminchárom.

Innen nézve tényleg az élet nagy titka, hogyan lehetünk hosszú életűek. Az orvosok az egészséges táplálkozásra, a rendszeres mozgásra biztatnak. Sokan ebben olyannyira bíznak, hogy mielőtt bármit megvennének az élelmiszerboltban, gondosan elolvassák a csomagoláson az összetevőket. Listákat böngésznek, melyik E-számú adalék egészséges, melyik kerülendő. Nyugat-Európában már vannak, akik azt is nézik, a Nutellában lévő mogyoró vagy a kávéjuk honnan származik, használtak-e arrafelé gyerekmunkát a szüreteléshez.

Nem mondom, hogy ennek nincs jelentősége, de van még valami, ami meghatározza egy-egy népesség átlagos életkorát: és ez a társadalmi béke. Annak idején abban a hegyi faluban, ahol magam is "kutattam a titkot", az emberek nagyon messze éltek a világ zajától. Senki, sehová nem sietett, a közösség csendben és békében élte hosszú életét. A napokban olvastam egy hírt: az Athéntól kilencórányi hajóútra lévő Ikaria szigetén még nyolcvan évesen is fiatalnak számítanak az emberek. Az üzleteknek nincs nyitva tartási idejük, a tulajdonosok kedvük szerint nyitnak ki és zárnak be. Egyes boltok a becsületre épülnek: a vevő hazaviszi, ami kell neki, és otthagyja a pulton az érte járó pénzt. Az ottaniak a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolják családtagjaikkal és szomszédaikkal, az idősek kulcsszerepet töltenek be a közösségben. Gyakran a nagyszülők nevelik fel unokáikat, vagy adott esetben vállalkozást vezetnek. A titkuk? Soha nem akarnak többet, mint amijük van, nem irigykednek, és nem beszélnek meg időpontot a találkozókra, nehogy ezzel is stresszeljék egymást.

Nem tudom, mi lenne az ikariai emberekkel, ha egy csuda folytán a szigetüket a Duna-Tisza közére sodorná valami földmozgás. Nálunk minden a hosszú élet ellen szól: egészségtelenül táplálkozunk, keveset mozgunk, a politika iriggyé tesz, mindenki többet akar, mint amennyije a szomszédnak van, és ütjük-vágjuk egymást. Ellenséget keresünk magunk és más népek között. Az eredmény: a magyarok korai halálozása az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb, a legkevésbé érintett franciákénak több mint háromszorosa.

Amikor legutóbb ilyesmiről beszélgettünk orvos barátommal, elárulta, hogy ő is tud egyfajta "titkot". Aki hosszú életre vágyik, ne járjon moziba, ne igyon alkoholt, kerülje a stadionokat és a szexet, ne olvasson újságot, ne nézzen tévét. Azt nem tudja garantálni, hogy aki eszerint éli az életét, végül matuzsálemi korú lesz, de hogy nagyon fogja unni, abban egészen biztos lehet.

Szerző
2017.12.07 07:08

Vaklárma volt a ferihegyi lezárás - Nem került radioaktív anyag a levegőbe

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:14
Illusztráció, korábbi felvétel
Fotó: Népszava/
Nem volt külsérelmi nyom, nem sérült meg az a konténer, ami miatt szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőteret - mondta Salik Ádám, az OKI Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának fizikusa csütörtökön az MTI-nek.
Salik Ádám kifejtette, a helyszíni mérések megerősítették, hogy radioaktív anyag nem került a levegőbe, az izotópot szállító konténer sértetlen. Hozzátette: az ijedtségre az adta az okot, hogy a konténer a környezeténél melegebb volt, ez azonban a szakember szerint természetes, amikor - mint most is - nagy mennyiségű radioaktív anyagot szállítanak. Mint mondta, a konténerben 465 terabecquerel (TBq) mennyiségű irídium-192 izotópot szállítottak.
Szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőtér 2B terminálját egy túlmelegedett, izotópot tartalmazó csomag miatt. A szakember jelezte, az egészségügyben és az iparban használatos radioizotópok szállítására a legmagasabb fokú biztonsági követelmények vonatkoznak:
a csomag elvileg akkor sem sérülhet meg, ha 30 percig 800 Celsius-fokú égésnek teszik ki, de a csomagolásnak ki kell bírnia, ha 9 méterről egy 500 kilogrammos súlyt ejtenek rá.
Az Izotóp Intézet Kft. munkatársa, Kaszás Gábor szerda este azt közölte az MTI-vel, hogy hozzájuk tartozik a szállítmány. A cég hangsúlyozta, hogy sugárzó anyag szállítása esetén természetes az ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedés, vagyis álláspontjuk szerint semmi rendellenes nem történt.
2018.08.16 17:14
Frissítve: 2018.08.16 17:42

Múmiák találkozója Budapesten (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.16 15:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megnyílt Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban a Világ Múmiái kiállítás, amelyen mumifikálódott tetemek mellett alapos ismereteket kapunk arról, hogyan igyekeztek ez elmúlt évezredekben az emberek megküzdeni az elmúlással.
Az első mumifikálásokat a természet végezte: oxigénmentes lápokban, forró száraz sivatagokban, hideg és jeges hegyekben őrződtek meg emberek és állatok tetemei. Az első múmiakészítők a dél-amerikai csincsorro törzs tagjai voltak, akik időszámításunk előtt ötezerben - két ezer évvel az egyiptomiak előtt - már mumifikáltak csecsemőket, gyermekeket, szoptatós anyákat, a későbbi időkben pedig már minden halottjukat így temették el. A legismertebbek, és ha lehet mondani a legnépszerűbbek, az egyiptomi múmiák voltak, szuvenírként szállították őket Európába. Angliában például felbontásuk teadélutánok eseménye volt, gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Tudjuk, hogy az egyiptomiak hite szerint az örök élet feltétele az épségben megőrződött test, mumifikálási technikájukat jól ismerjük, nemrégiben tártak fel olyan műhelyt, ahol fennmaradtak szerszámaik, eszközeik. 
De nem csak a történelem előtti időkből, és az ókorból maradtak fenn múmiák; a kiállításon - amelynek létrehozásában komoly részt vállaltak a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is - láthatók néhány száz évesek is. Nálunk a leghíresebb ilyen lelet, a váci Fehérek templomának kriptájában megtalált, természetes módon mumifikálódott 265 holttest. Közülük az Orlovits család három tagját láthatjuk a kiállításon. A természetes emberi kíváncsiság kielégítése mellett a múmiák tanulmányozása fontos tudományos feladat: rengeteg ismeretet hordoznak az elmúlt korok embereinek táplálkozási szokásairól, betegségeiről, életmódjáról. Fotók: Vajda József 
Szerző
2018.08.16 15:36
Frissítve: 2018.08.16 16:05