7-es cikkely - A magyar demokráciáról Brüsszelben

Publikálás dátuma
2017.12.07 10:34
FOTÓ: DANIEL KALKER / DPA
Fotó: /
Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tart meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet - írja a hvg.hu.

A kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a jogállamiság és demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson, amelyen részt vesz Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz közel álló Alapjogokért Központ igazgatója is.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

11:15 A rapportőr megjegyzésével zárul a meghallgatás

Ne keverjük ösze az embereket, pártokat, kormányokat. "Nem Magyarországot ítéljük meg, hanem a magyar helyzetet" reagál még a magyar helyzetről jelentő rapportőr.

11:10 A magyar vendégek zárszava

Szijjártó Péter reagál: Magyarország egy erős EU-ban érdekelt, és a józan ész uralma kívánatos a vitákban. Kérdés, hogy az EU-ban egy kormány képviseli az embereket? Magyarország betart minden jogszabályt menekültügyben - aki megfelel a menekültstátuszt szabályozó jogszabályoknak, megkapja azt. 

Pardavi Márta következik: az átláthatóság fontos, jogos a kérdés, ki finanszíroz kit. A szabályozás Magyarországon ezen a területen nagyon szigorú, a Helsinki 60 oldalas jelentést ad közre minden évben, és az nyilvános is.

Menekültek: 1000 fő kapott védelmet, többségük már nincs Magyarországon, mert az ország már nem segíti az integrációt, a menekültek hajléktalansággal szembesülnek, és a kormány által felkorbácsolt menekültellenességgel. Az ország kiüresítette a menekültjogot.

Polyák Gábor: a vitának van köze a médiahelyzethez: Magyarországon nincsenek ilyen viták menekültügyben, mert hatalmas túlsúlyban vannak a kormány propagandaüzenetei. A nyílt vita helyett megbélyegzés zajlik. A médiát mérő indexek elérhetőek, a nemzetközi szakmai szervezeteket a kormány viszont minden alkalommal Soroshoz köti, diszkriminálja. A nemzeti konzultáció álkonzultáció, a beérkező íveket nem elemzik ki, nem tartják nyilván. 

Szánthó Miklós: nincs szükség a jogállamiság helyreállítására Magyarországon. Magyarország tele van traumákkal: trianon, a nyugat odadobott minket a szovjeteknek, az EU-csatlakozás  után pedig sokat tettünk le az asztalra, "morális értelemben" a nyugat sokkal tartozik nekünk, az EU-s források járnak nekünk, nem kegyelemkenyérként kapjuk.

10:40 Képviselői hozzászólásokkal folytatódik a meghallgatás

- Az EP nem külföldről szól bele a magyar belpolitikába, mert ott ülnek a magyarokat képviselő összes párt képviselői, tehát lefedik mind a 10 millió magyart. Az EP képviseli a magyarokat, érkezik egy vélemény.

- "Mi, magyarok", idézi Szijjártót egy másik képviselő, pedig nincs és nem volt többsége sem a népszavazáson, sem a választáson. Az országnak nincs személyes véleménye. Áldemokrácia van. A Néppártnak ki kéne tennie a Fideszt a soraiból.

- Gál Kinga Fidesz-képviselő szerint semmi oka nincs annak, hogy Magyarországot már negyedik alkalommal citálják az EP elé. Kettős a mérce, a magyar közvéleményt irritálja a EB magyarfóbiája.

10:25 Hozzászólások

Niedermüller Péter DK-s képviselő azt kérdezi Szijjártótól, megfigyeli, lehallgatja az általa Soros-kötődésűnek vélt szervezeteket, pártokat, ők akkor Magyarország ellenségei? Illetve: boszokrányüldözés és kirakatper ez a meghallgatás, mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő, Szijjártó ezzel egyetért?

Az LADE-s liberális Michel is kérdez: nem tartja be Magyarország az EU-s csatlakozási feltételeket, amely unióhoz a magyarok önszántukból csatlakoztak. Szijjártó provokálta a képviselőket ma is: nem említi az EU-s alapokat, illetve az Állítsuk meg Brüsszelt kampányt. A többség zsarnoksága alakult ki Magyarországon.

A GUE/NGL frakció a konzultációt kritizálja, irányított és sugallmazott kérdések voltak. Hogy tudja Szijjártó indokolni, hogy a menekülteket segítő civileket támadják? Magyarország nettó hasznot húz az EU-ból 5-1 arányban (minden egy befizetett egységre 5-öt vehet ki), hol van a szolidaritás?

A Zöld frakció kérdései: Pardavi Mártához: kifejtené, milyen hatása van a civltörvénynek a szervezezetkre és a társadalomra? Szijjártóhoz: a Baka-perben hozott ítélet szerint vissza kellett helyezni a bírót a pozíciójába, ez megtörtént? Szánthó mondandója meglepte: inkább kockáztassák a tagállamok a 7-es cikkelyes szankciókat, ha megsértik a 2-es cikkelyben foglaltakat? Miért csatlakoztak az EU-hoz, ha az alapból a szuverenitás megosztását jelentette?

10:00 Szánthó Miklós: szuverenitásvita van

Némi visszatekintés után (2010-ig megy vissza) az Alapjogokért Központ vezetője arról beszél: a viták alapja "nyilvánvalóan az", hogy a vitatott kormánydöntések magyar vagy EU-s hatáskörbe tartoznak-e. "Egy szuverenitásvitáról van szó". Nem tiszta, mi tartozik a tagállam és az EU hatáskörébe. És ez azért van így, mert az EU gazdasági unióként indult, nem törtek fel a szuverenitásviták akkor még. A posztszocialista országok csatlakozása, a gazdasági válság, az ukrán háború vagy a tömeges migráció felszínre hozta ezeket a kérdéseket.

A szuverenitásvita mögött identitáskérdések állnak. Az EU-s értékek szabják meg a nemzeti alkotmányos értékeket, vagy az utóbbiakat kéne tisztelnie az előbbinek? Szánthó nem tudja, mi a helyes. Multikulturális EU vagy nemzetek Európája? Ez a kérdés. Túlságosan technikai vita zajlik, zárja Szánthó.  

09:50 Polyák Gábor a médiahelyzetről

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője azt mondja, a médiaszabadság nem azt jeletni, hogy pár ellenzéki médium tengődik a piacon. Magyarországon pedig ez a helyzet. A kormány a hozzá közelálló médiumokat ellátja hirdetésekkel, az ellenzékieket gazdasági és információs szinten is szankcionálja. A média már nem elég profitábilis a külföldi befektetőknek. Ezért a kormányhoz közeli befektetők szerzik meg a médiumokat. 

Mindez nem lehetett volna lehetséges a Médiatanács asszisztálása nélkül. A médiahelyzet átformálása mutatja, hogy tud egy autoriter hatalom működni az EU-n belül - hívja fel a figyelmet Polyák Gábor.

09:35 Pardavi Márta: veszélyben vannak az EU-s alapértékek

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke így kezdi: "nehéz nem kommentálni a külügyminiszter által mondottakat", de most másról fog beszélni.

Az EU alapértékei súlyos fenyegetettségnek vannak kitéve Magyarországon. Szabad civil társadalom és sajtó nélkül nem lehet a hatalmat elszámoltatni. 2016-ban különösen romlott a helyzet. A kormány diszkriminál és megfélemlít civil szervezeteket. 2014 szeptemberében rendőrségi razzia volt a norvég alapból támogatott civileknél.

A mostani konzultáció ijesztgeti a társadalmat - jegyzi meg Pardavi, majd rátér a civiltörvény ismertetésére, amelyet már elfogadott az Országgyűlés.

A Velencei Bizottság is megfogalmazta aggályait a civiltörvény kapcsán - közli Pardavi Márta.

A törvény teljességgel szükségtelen, megbélyegző és ártalmas. "És ez a törvény nem jelenti a véget. Folytatódni fog a kampány, orosz mintára". Aggasztó, hogy más folyamatok is orosz mintára folynak. Az Európai Bizottságot a Soros-hálózathoz köti a kormány. Félelemkeltés, idegengyűlölet zajlik, különösen a muszlimok ellen Magyarországon.

09: 30 Szijjártó Péter magyarul szólal fel

Szijjártó Péter a LIBE ülésén. MTI Fotó: KKM

Szijjártó Péter a LIBE ülésén. MTI Fotó: KKM

"Sok minden nem fog tetszeni abból, amit mondok", de a magyaroknak sem tetszik, ahogy a magyarokat "önök támadják". Álláspontjaink távol esnek, mást gondolunk nemzetről, nemzeti büszkeségünkről, hagyományokról - mondja a miniszter.

"Mi magyarok szeretjük az őszinte beszédet." Nem szeretjük a politikai korrektséget. Súlyos vitánk van egy sorskérdésben: persze, hogy az illegális bevándorlásról van szó - folytatja.

Terror, terror, terror, mondja Szijjártó, "Mi, magyarok úgy gondoljuk", helyre kell állítani a biztonságot. Az EB meghozta a korlát nélküli befogadásról a döntését, amit előtte Soros György propagált ugyanitt "ugye, senkit nem akarnak megvezetni azzal, hogy a két dolognak semi köze nincs egymáshoz". A bevándorlási döntések tagállami hatáskörbe esnek, ezért ezekről mi akarunk dönteni.

Aztán megígéri, hogy a magyar kormány elmegy a falig.

09:15 Elkezdődött a meghallhatás

Először a jelentéskészítő beszél. Judith Sargentini szerint ez az EU tesztje is abban, hogy mennyire képes kezelni a helyzetet az alapértékeinek megsértésekor. Az EU ott is közbeléphet, amikor egy tagállam autonóm módon cselekszik. Ez a meghallgatás most az ingformációgyűjtés része - mondja.

A magyarországi helyzettel azért kell foglalkozni, mert jogállami kockázatot jelent. A menekültek jogaitól az oktatási szabadságon át a gyülekezési szabadságig számos területen vannak gondok. 

A RED szórólapokon mutatta be az „igazi Orbán-tervet”

Szórólapokon mutatta be az „igazi Orbán-tervet” a Radikális Európai Demokraták mozgalma (RED) a brüsszeli Európai Parlamentben, a magyar alkotmányosságról szóló meghallgatáson. Az Ujhelyi István európai parlamenti képviselő által létrehozott mozgalom aktivistái ezzel kívánták felhívni a LIBE-bizottság meghallgatásán résztvevők figyelmét arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz tudatosan és vállaltan szembemegy minden európai értékekkel és miközben Brüsszelben a kormány megpróbálja az „európai arcát” mutatni, valójában minden egyes kijelentésükkel el akarják szakítani Magyarországot az európai közösségtől.

Lásd még: Ujhelyi megmutatta az igazi "Orbán-tervet"

Szerző
2017.12.07 10:34

Van-e visszaút a menekülőnek Szíriába?

Publikálás dátuma
2018.12.11 10:30

Fotó: AFP/ DELIL SOULEIMAN
Majd hatmillió ember menekült már el Szíriából a háború 2011-es kirobbanása óta. Legtöbbjük csak a szomszédig jutott, több mint 3,6 millióan Törökországban, közel egymillióan Libanonban, 670 ezren Jordániában, néhány százezren Irakban és Egyiptomban kerestek menedéket. Az Európát 2015-ben elérő migrációs áradattal körülbelül egymillióan érkeztek, a következő évben Ankarával kötött alkuval sikerült drasztikusan csökkenteni az útra kelők számát. Idén eddig csak 113 ezer illegális bevándorlót regisztráltak, közülük alig kilencezren voltak szírek. Szíriában a háború a végéhez közeledik, az Iszlám Állam vereséget szenvedett, Bassár al-Aszad hatalmát nem sikerült megdönteni. De vajon van-e visszaút a menekülőnek? És hova térhetnének vissza? Tavalyi évre vonatkozó adatok szerint 66 ezren vállalták a hazatérést, többségében a szomszédos államokból. Legtöbbjüket csak romok fogadták, az ország újjáépítése az ENSZ becslései szerint legalább 388 milliárd dollárba kerülne. Kérdés, ki fedezi a cechet, ha az Aszad-rezsimet nem fogadja vissza és szankciókkal sújtja a nemzetközi közösség?                    "Elképzelhető, hogy Szíria remeteállammá válik, de sokkal valószínűbb, hogy a szunnita arab országok és a nyugat sem hagynák, hogy Damaszkusz kizárólag orosz-iráni befolyás alá kerüljön. Ennek következtében a régióban már most látható visszatáncolás Aszad teljes elutasításához képest, például a kisebb Öböl-államok részéről, ráadásul Omán és Egyiptom nem is szakították meg a kapcsolataikat. Másrészt az Aszad-kormánynak is jól felfogott érdeke, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatva Moszkvának és Teheránnak, így Szíria részéről is várhatunk valamilyen mértékű egyensúlyozási kísérletet" - nyilatkozta lapunknak Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója rámutatott, az arab térségben hamarabb megtörténhet Aszad visszafogadása, a nyugaton csak ezt követően. "A jelenlegi európai vezetők számára egyelőre túl toxikus az ügy, éppen ezért – akár gazdasági érdekek ellenére – sem lehetünk benne biztosak, hogy a nyugati államok a közeljövőben újra elismernék az Aszad-kormányt. Szíriai diplomaták azonban láthatóan dolgoznak a kérdésen, és hátsó ajtókon igyekeznek bejutni európai külügyminisztériumokba." - fűzte hozzá.  A menekültek visszatérésének lehetőségével kapcsolatban a szakértő emlékeztetett, a törökországi szíriaiak jelentős része már gazdasági értelemben is új életet kezdett, vállalkoznak vagy munkát vállaltak, így ők könnyen lehet, hogy nem mennének haza. "Ugyanakkor a három legnagyobb szíriai menekült-befogadó ország mindegyikében mára már menekültellenes a politikai közbeszéd, így ezen országok kormányai valószínűleg egyre határozottabban fognak fellépni a hazatelepítés mellett" - vélekedett.
2018.12.11 10:30
Frissítve: 2018.12.11 10:30

Magyar kórházat nyitna Beregszászon a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.11 10:24
Beregszász
Fotó: / Németh András Péter
Kétszer is leállították már a projektet, de mindkétszer újraindult. Részleteket azonban senki nem hajlandó elárulni róla.
Már megvan a helye a kárpátaljai Beregszászon annak a vadonatúj, világszínvonalú kórháznak, amit a kárpátaljai reformátusok neve alatt, de a magyar kormányzat által biztosított pénzből hoznának létre, írja a 24.hu.
Beregszász polgármestere néhány hete a közösségi oldalán jelentette be, hogy a város elindította a beruházáshoz szükséges előkészületeket. Babják Zoltán azt írta: a városi tanácsban megszavazták annak az ingatlannak az értékesítését, amelyet a református egyházkerület kinézett a leendő egészségügyi intézmény számára. A tanács jóváhagyta, hogy a város egyik főútvonalán, a Hmelnickij úton adjanak bérbe egy nagyobb területet, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) egy „keresztény kórházat” létesítsen ott.
Az egyházkerületnek azonban valójában sem pénze, sem szakértőgárdája nincs ahhoz, hogy belekezdjen egy több milliárd forintos építkezésbe, majd pedig felszereljen és működtessen egy modern kórházat. Jellemző, hogy a reformátusok helyi iskolahálózatát is nagyrészt a magyar állam finanszírozza hosszabb ideje. Ezt 2015-ben az Orbán-kormány akkori szociális és felzárkózási ügyekért felelős államtitkára, Czibere Károly mondta el. Czibere egyúttal azt hangoztatta, hogy a kormány az egész kárpátaljai térség felzárkóztatásában partnerként tekint a KRE-re.
A kórházprojekt hátteréről sem Zán Fábián Sándor beregszászi püspök, sem Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes nem árult el semmit a 24.hu kérdésére - utóbbi válaszra sem méltatta a megkeresést. Vejkey György, a Kórházszövetség elnöke azt mondta el, hogy tanácsadóként működik közre a terv kimunkálásban, de ő sincs felhatalmazva arra, hogy nyilatkozzon róla.
A minisztériumban zajló előkészítő munkát kétszer is leállították az áprilisi országgyűlési választás kampánya és az ukrajnai magyarellenes megmozdulások miatt. A jelek szerint azonban a kormányzat nem tett le a terv megvalósításáról.
2018.12.11 10:24