7-es cikkely - A magyar demokráciáról Brüsszelben

Publikálás dátuma
2017.12.07 10:34
FOTÓ: DANIEL KALKER / DPA
Fotó: /
Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tart meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet - írja a hvg.hu.

A kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a jogállamiság és demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson, amelyen részt vesz Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz közel álló Alapjogokért Központ igazgatója is.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

11:15 A rapportőr megjegyzésével zárul a meghallgatás

Ne keverjük ösze az embereket, pártokat, kormányokat. "Nem Magyarországot ítéljük meg, hanem a magyar helyzetet" reagál még a magyar helyzetről jelentő rapportőr.

11:10 A magyar vendégek zárszava

Szijjártó Péter reagál: Magyarország egy erős EU-ban érdekelt, és a józan ész uralma kívánatos a vitákban. Kérdés, hogy az EU-ban egy kormány képviseli az embereket? Magyarország betart minden jogszabályt menekültügyben - aki megfelel a menekültstátuszt szabályozó jogszabályoknak, megkapja azt. 

Pardavi Márta következik: az átláthatóság fontos, jogos a kérdés, ki finanszíroz kit. A szabályozás Magyarországon ezen a területen nagyon szigorú, a Helsinki 60 oldalas jelentést ad közre minden évben, és az nyilvános is.

Menekültek: 1000 fő kapott védelmet, többségük már nincs Magyarországon, mert az ország már nem segíti az integrációt, a menekültek hajléktalansággal szembesülnek, és a kormány által felkorbácsolt menekültellenességgel. Az ország kiüresítette a menekültjogot.

Polyák Gábor: a vitának van köze a médiahelyzethez: Magyarországon nincsenek ilyen viták menekültügyben, mert hatalmas túlsúlyban vannak a kormány propagandaüzenetei. A nyílt vita helyett megbélyegzés zajlik. A médiát mérő indexek elérhetőek, a nemzetközi szakmai szervezeteket a kormány viszont minden alkalommal Soroshoz köti, diszkriminálja. A nemzeti konzultáció álkonzultáció, a beérkező íveket nem elemzik ki, nem tartják nyilván. 

Szánthó Miklós: nincs szükség a jogállamiság helyreállítására Magyarországon. Magyarország tele van traumákkal: trianon, a nyugat odadobott minket a szovjeteknek, az EU-csatlakozás  után pedig sokat tettünk le az asztalra, "morális értelemben" a nyugat sokkal tartozik nekünk, az EU-s források járnak nekünk, nem kegyelemkenyérként kapjuk.

10:40 Képviselői hozzászólásokkal folytatódik a meghallgatás

- Az EP nem külföldről szól bele a magyar belpolitikába, mert ott ülnek a magyarokat képviselő összes párt képviselői, tehát lefedik mind a 10 millió magyart. Az EP képviseli a magyarokat, érkezik egy vélemény.

- "Mi, magyarok", idézi Szijjártót egy másik képviselő, pedig nincs és nem volt többsége sem a népszavazáson, sem a választáson. Az országnak nincs személyes véleménye. Áldemokrácia van. A Néppártnak ki kéne tennie a Fideszt a soraiból.

- Gál Kinga Fidesz-képviselő szerint semmi oka nincs annak, hogy Magyarországot már negyedik alkalommal citálják az EP elé. Kettős a mérce, a magyar közvéleményt irritálja a EB magyarfóbiája.

10:25 Hozzászólások

Niedermüller Péter DK-s képviselő azt kérdezi Szijjártótól, megfigyeli, lehallgatja az általa Soros-kötődésűnek vélt szervezeteket, pártokat, ők akkor Magyarország ellenségei? Illetve: boszokrányüldözés és kirakatper ez a meghallgatás, mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő, Szijjártó ezzel egyetért?

Az LADE-s liberális Michel is kérdez: nem tartja be Magyarország az EU-s csatlakozási feltételeket, amely unióhoz a magyarok önszántukból csatlakoztak. Szijjártó provokálta a képviselőket ma is: nem említi az EU-s alapokat, illetve az Állítsuk meg Brüsszelt kampányt. A többség zsarnoksága alakult ki Magyarországon.

A GUE/NGL frakció a konzultációt kritizálja, irányított és sugallmazott kérdések voltak. Hogy tudja Szijjártó indokolni, hogy a menekülteket segítő civileket támadják? Magyarország nettó hasznot húz az EU-ból 5-1 arányban (minden egy befizetett egységre 5-öt vehet ki), hol van a szolidaritás?

A Zöld frakció kérdései: Pardavi Mártához: kifejtené, milyen hatása van a civltörvénynek a szervezezetkre és a társadalomra? Szijjártóhoz: a Baka-perben hozott ítélet szerint vissza kellett helyezni a bírót a pozíciójába, ez megtörtént? Szánthó mondandója meglepte: inkább kockáztassák a tagállamok a 7-es cikkelyes szankciókat, ha megsértik a 2-es cikkelyben foglaltakat? Miért csatlakoztak az EU-hoz, ha az alapból a szuverenitás megosztását jelentette?

10:00 Szánthó Miklós: szuverenitásvita van

Némi visszatekintés után (2010-ig megy vissza) az Alapjogokért Központ vezetője arról beszél: a viták alapja "nyilvánvalóan az", hogy a vitatott kormánydöntések magyar vagy EU-s hatáskörbe tartoznak-e. "Egy szuverenitásvitáról van szó". Nem tiszta, mi tartozik a tagállam és az EU hatáskörébe. És ez azért van így, mert az EU gazdasági unióként indult, nem törtek fel a szuverenitásviták akkor még. A posztszocialista országok csatlakozása, a gazdasági válság, az ukrán háború vagy a tömeges migráció felszínre hozta ezeket a kérdéseket.

A szuverenitásvita mögött identitáskérdések állnak. Az EU-s értékek szabják meg a nemzeti alkotmányos értékeket, vagy az utóbbiakat kéne tisztelnie az előbbinek? Szánthó nem tudja, mi a helyes. Multikulturális EU vagy nemzetek Európája? Ez a kérdés. Túlságosan technikai vita zajlik, zárja Szánthó.  

09:50 Polyák Gábor a médiahelyzetről

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője azt mondja, a médiaszabadság nem azt jeletni, hogy pár ellenzéki médium tengődik a piacon. Magyarországon pedig ez a helyzet. A kormány a hozzá közelálló médiumokat ellátja hirdetésekkel, az ellenzékieket gazdasági és információs szinten is szankcionálja. A média már nem elég profitábilis a külföldi befektetőknek. Ezért a kormányhoz közeli befektetők szerzik meg a médiumokat. 

Mindez nem lehetett volna lehetséges a Médiatanács asszisztálása nélkül. A médiahelyzet átformálása mutatja, hogy tud egy autoriter hatalom működni az EU-n belül - hívja fel a figyelmet Polyák Gábor.

09:35 Pardavi Márta: veszélyben vannak az EU-s alapértékek

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke így kezdi: "nehéz nem kommentálni a külügyminiszter által mondottakat", de most másról fog beszélni.

Az EU alapértékei súlyos fenyegetettségnek vannak kitéve Magyarországon. Szabad civil társadalom és sajtó nélkül nem lehet a hatalmat elszámoltatni. 2016-ban különösen romlott a helyzet. A kormány diszkriminál és megfélemlít civil szervezeteket. 2014 szeptemberében rendőrségi razzia volt a norvég alapból támogatott civileknél.

A mostani konzultáció ijesztgeti a társadalmat - jegyzi meg Pardavi, majd rátér a civiltörvény ismertetésére, amelyet már elfogadott az Országgyűlés.

A Velencei Bizottság is megfogalmazta aggályait a civiltörvény kapcsán - közli Pardavi Márta.

A törvény teljességgel szükségtelen, megbélyegző és ártalmas. "És ez a törvény nem jelenti a véget. Folytatódni fog a kampány, orosz mintára". Aggasztó, hogy más folyamatok is orosz mintára folynak. Az Európai Bizottságot a Soros-hálózathoz köti a kormány. Félelemkeltés, idegengyűlölet zajlik, különösen a muszlimok ellen Magyarországon.

09: 30 Szijjártó Péter magyarul szólal fel

Szijjártó Péter a LIBE ülésén. MTI Fotó: KKM

Szijjártó Péter a LIBE ülésén. MTI Fotó: KKM

"Sok minden nem fog tetszeni abból, amit mondok", de a magyaroknak sem tetszik, ahogy a magyarokat "önök támadják". Álláspontjaink távol esnek, mást gondolunk nemzetről, nemzeti büszkeségünkről, hagyományokról - mondja a miniszter.

"Mi magyarok szeretjük az őszinte beszédet." Nem szeretjük a politikai korrektséget. Súlyos vitánk van egy sorskérdésben: persze, hogy az illegális bevándorlásról van szó - folytatja.

Terror, terror, terror, mondja Szijjártó, "Mi, magyarok úgy gondoljuk", helyre kell állítani a biztonságot. Az EB meghozta a korlát nélküli befogadásról a döntését, amit előtte Soros György propagált ugyanitt "ugye, senkit nem akarnak megvezetni azzal, hogy a két dolognak semi köze nincs egymáshoz". A bevándorlási döntések tagállami hatáskörbe esnek, ezért ezekről mi akarunk dönteni.

Aztán megígéri, hogy a magyar kormány elmegy a falig.

09:15 Elkezdődött a meghallhatás

Először a jelentéskészítő beszél. Judith Sargentini szerint ez az EU tesztje is abban, hogy mennyire képes kezelni a helyzetet az alapértékeinek megsértésekor. Az EU ott is közbeléphet, amikor egy tagállam autonóm módon cselekszik. Ez a meghallgatás most az ingformációgyűjtés része - mondja.

A magyarországi helyzettel azért kell foglalkozni, mert jogállami kockázatot jelent. A menekültek jogaitól az oktatási szabadságon át a gyülekezési szabadságig számos területen vannak gondok. 

A RED szórólapokon mutatta be az „igazi Orbán-tervet”

Szórólapokon mutatta be az „igazi Orbán-tervet” a Radikális Európai Demokraták mozgalma (RED) a brüsszeli Európai Parlamentben, a magyar alkotmányosságról szóló meghallgatáson. Az Ujhelyi István európai parlamenti képviselő által létrehozott mozgalom aktivistái ezzel kívánták felhívni a LIBE-bizottság meghallgatásán résztvevők figyelmét arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz tudatosan és vállaltan szembemegy minden európai értékekkel és miközben Brüsszelben a kormány megpróbálja az „európai arcát” mutatni, valójában minden egyes kijelentésükkel el akarják szakítani Magyarországot az európai közösségtől.

Lásd még: Ujhelyi megmutatta az igazi "Orbán-tervet"

Szerző
2017.12.07 10:34

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22

Kritikus kommentek miatt próbált kirúgatni valakit a magyar főkonzul

Publikálás dátuma
2018.08.17 19:18

Fotó: korosiprogram.hu/
Sárvári Álmos magánemberként tette közzé hozzászólásait, főnökénél csörgött a telefon.
Széles Tamás Los Angeles-i magyar főkonzul a helyi magyar ház alelnökét annak magánemberként posztolt kormánykritikus kommentjei miatt akarta eltávolíttatni egy magyar államtól független civil szerveződésből – írja az Index. A kommentelő, Sárvári Álmos a csaknem száz éve működő United Magyar House második embere. Az áprilisi választások után nem sokkal privát Facebook-profiljáról egy kormánykritikus megjegyzést fűzött egy ismerőse posztjához. A portál szerint Széles, aki kinevezését vélhetően annak köszönhette, hogy Kósa Lajos és Halász János bizalmasának számított, felhívta Sárvári főnökét, a Magyar Ház igazgatóját. Pereházy Miklós visszaemlékezése szerint azzal csörgött rá:
„Látod, már megint mit tett föl az Álmos?”
A „már megint” arra vonatkozott, hogy Sárvári nem először tett megjegyzést a kormány politikájára a Facebookon. Azonban a Magyar Ház vezetője nem értette, hogy magánemberként kifejtett politikai véleménye miatt miért is kéne Sárváritól megválnia, márpedig a magyar főkonzul pontosan ezt akarta kijárni. Pereházy az Indexnek azt mondta, Szélessel harmonikus volt az addigi együttműködésük, a Magyar Ház pedig apolitikus intézmény, profiljába „belefér minden, ami kultúra, semmi, ami politika”. Már önmagában azon is megdöbbent, hogy egy magyar diplomatában egy ilyen lépés egyáltalán felmerült.
„1956-ban nem azért mentek ki az emberek, hogy elhallgattassák őket”
– tette hozzá Pereházy.
Szavai szerint a főkonzul azzal is fenyegetőzött, hogy „el fogja vinni a nemzeti ünnepeket" a Magyar Házból, azaz a hivatalos megemlékezések szervezésében megszakítja a hagyományos együttműködést. Beváltotta fenyegetését, és az idei augusztus 20. alkalmából a főkonzulátus már külön ünnepséget szervezett a Los Angeles-i Szent István-templomba. Pereházy ráadásul azt tapasztalta, hogy Széles ahol csak lehet, igyekszik helyettesét és őt is befeketíteni a helyi magyarok előtt. Pereházy a magyar főkonzul viselkedése és a Magyar Házat ért támadások miatt a napokban levélben fordult Gróf István Los Angeles-i ügyvezető konzulhoz (Széles magyarországi szabadságát tölti), melyben a képviselet második emberének azt írja:
„A Magyar diplomáciának nem feladata civil életünkbe történő beavatkozás, s meggyőződésünk, hogy ehhez Édes Hazánk külügyminisztériuma nem adta beleegyezését. Ha ezt tette volna, akkor haladéktalanul kérünk változtatni ezen.”
Emellett azt írta, hogy
„ami most Los Angeles magyar közösségeinek körében történik, azt nem diplomáciának, hanem intrikának hívják.”
2018.08.17 19:18