Lassan, de őröl az EU-malom - Az Unió bírósága elé kerül a civil törvény

Publikálás dátuma
2017.12.07 16:20
Fotó:AFP
Fotó: /
Ma délelőtt az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul a civiltörvény, a kvótahatározat, a menedékjogról szóló törvény és a Lex CEU miatt- informál az Amnesty International. Ezzel a harmadik szakaszba léptek a Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárások.

„A civiltörvény célja, hogy megbélyegezze és aláássa azoknak a magyar civil szervezeteknek a munkáját, amelyek fel merik emelni a szavukat az egyre romló magyarországi emberi jogi helyzet miatt. A Bizottság ma ismét egyértelmű jelet küldött, hogy komolyan veszi az egyesüléshez és véleménynyilvánításhoz való alapvető jogot, és hitet tett amellett, hogy a civil szervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be minden ország életében." - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. A mai egy elkerülhetetlen lépés a jó irányba. Magyarország egyértelművé tette, hogy ebben az ügyben sem hajlandó együttműködni az EU intézményeivel, így most az Bíróság feladata, hogy igazságot szolgáltasson - tette hozzá az emberjogi szervezet hazai vezetője. 

Ezzel a harmadik szakaszba léptek a Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárások. A bizottság áprilisban, júniusban, illetve júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást, és ezeket - megfelelő válasz hiányában - később a második szakasz követte, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése - emlékeztet az MTI. A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, továbbá a menedékkérők áthelyezésében sem történt előrelépés, ezért ezen ügyeket a luxembourgi székhelyű bíróság elé utalják az eljárás harmadik szakaszának keretében - jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület. Sajtóértekezletén Frans Timmermans, az EB első alelnöke elmondta, a bizottság más módon közelíti meg a magyarországi helyzetet, mint az Európai Parlament, amely szélesebb körű problémákat lát a jogállamiság tekintetében. "Úgy gondoljuk, bizonyos specifikus ügyekről van szó, amelyekben nem értünk egyet a magyar kormánnyal", és "egyelőre nem látjuk szükségét annak, hogy változtassunk ezen az irányon" - jelentette ki. 

Az EB leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a 120 ezer menedékkérő elosztását szolgáló mechanizmus érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit. Mint írták, nem találták kielégítőnek az országok válaszát, mert nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, ezért döntöttek végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.

A bizottság emellett megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint több szempontból is aggályosnak tartja a civil törvényt, amely indokolatlan "beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály, amelynek értelmében az NGO-k (civil szervezetek) kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, "indokolatlanul és aránytalanul" korlátozza a tőke szabad mozgását.

A felsőoktatási törvény kapcsán az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - amely egyúttal az uniós jog betartásának legfőbb őre - leszögezte: továbbra is úgy látja, hogy a módosított szabályozás ellentétes a közösségi joggal a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadság területén. Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, és bírság kiszabását javasolhatja az érintett országgal szemben.

Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a menekültügyi szabályozás miatt 2015 decemberében Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Közölték: úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldtek az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti, a hatóságoknak így mostantól két hónapjuk van arra, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az EB emellett felszólította Magyarországot, hogy iktassa törvénybe az ivóvízre, illetve a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat. Előbbi ügyben nyomatékosan kérték, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítsék az arzén, a bór és a fluorid tekintetében előírt számszerű értékeket. Utóbbiban pedig kiemelték, bár a hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, eddig nem fogadták el a szükséges módosításokat. Ha a felszólító levélre két hónapon belül nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, akkor a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küldhetnek Budapestnek.

lásd még: 7-es cikkely - A magyar demokráciáról Brüsszelben

Szerző
2017.12.07 16:20

Elsodorta a vakvezető kutyát, de szerinte az állat ment az autójának

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:49
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Nem érzi hibásnak magát az a sofőr, aki elsodort egy látássérült embert kísérő vakvezető kutyát. A nő szerint akkor léptek le a járdáról, amikor ő már befordult az autójával. A szakértő szerint a gyalogosoknak van elsőbbsége.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének múlt heti Facebook-bejegyzése szerint egy autó majdnem elütött egy, éppen a vakvezető vizsgáját tevő kutyát és látássérült gazdáját. Amikor szabályosan leléptek a járdáról, az autó kanyarodás közben kis híján elütötte őket, majd anélkül, hogy megnézte volna, mi történt, elhajtott.
A hátsó sárvédő elkapta a kutya fejét; hatalmasat koppant - mondta az ATV-híradóban a vak férfi, aki hozzátette, főleg Dorko miatt aggódott, mert érezte, vele nem lesz gond. Az autó viszont elhajtott.
A csatornát megkereste a sofőr, aki bár nem akart nyilatkozni, elmondta, ő már befordult, amikor a kutya és a gazdája lelépett az útra, mint mondta a bejegyzésben lévő videón is látszik, nem ő ütötte el Dorkót, hanem az ment neki az autójának. Hozzátette, azért hajtott el, mert nem érzékelte, hogy elsodorta az állatot.
Köves Szilárd vezetéstechnikai szakértő és vizsgabiztos a műsorban elmondta, az autós tempójával volt gond. A jó megoldás ilyenkor az, hogy lassan kell haladni, és ha a gyalogos át akar kelni, át kell engedni. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzője is úgy véli, sem a kutya, sem a gazdája nem hibázott, mert a KRESZ szerinti elsőbbség birtokában léptek le a járdáról.
2018.08.15 09:49

Betiltják a Kaspersky termékeit a kormányzati gépeken

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:26

Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
A kormány eddig nem látott kockázatot az orosz szoftverekben, de most a miniszterek október 15-ig kaptak időt a felülvizsgálatra.
Gyakorlatilag megtiltotta a magyar kormány, hogy a kormányzati számítógépeken az oroszországi Kaspersky Lab szoftverét használják. A Magyar Közlönyben megjelent hétfői kormányhatározatban az szerepel: a kormány egyetért az Európai Parlament határozatában foglalt azon törekvéssel, „amely szerint szükséges a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programok és eszközök – így a Kaspersky Lab termékeinek – kiszűrése és elhárítása”. A minisztereknek 2018. október 15-ig adtak határidőt arra, hogy végezzék el a szükséges felülvizsgálatot, a megtett intézkedésekről pedig tájékoztassák a Nemzetbiztonsági Munkacsoport elnökét.

Váratlan fordulat

A Zoom.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzéki képviselők már hónapok óta bombázták parlamenti felszólalásaikban, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában és írásbeli kérdésekben a kormány képviselőit a problémával kapcsolatban. Az LMP-s Szél Bernadett a Kaspersky-veszélyre a nemzetbiztonsági bizottságban, a DK-s Vadai Ágnes pedig a parlamentben próbálta többször felhívni a figyelmet. Az ellenzék arra volt kíváncsi, miért a Kaspersky Lab termékeit használják a kormányzati, államigazgatási szervek – ilyen vírusirtó van a parlamenti képviselők hivatali gépen is –, amikor egyre több ország kormánya, köztük Hollandiáé és az USA-é a biztonsági kockázatok miatt nem használja a kémkedésgyanúba keveredett kiberbiztonsági cég szoftvereit. Vadai Ágnesnak június 11-én – 4 nappal az EP-állásfoglalás előtt – Kontrát Károly belügyi államtitkár még azt válaszolta, hogy „az utóbbi években nem volt semmi ilyen probléma.
2018.08.15 09:26