Zeman keveri a kártyákat

Nehéz lesz kormányoznia kisebbségből Andrej Babis kinevezett cseh kormányfőnek, de az államfő mindenben segíti majd, önös érdekekből.

Csehország rekordernek mondhatja magát, már ami a miniszterelnökök számát illeti. Szerda óta ugyanis az országnak két kormányfője is van. Milos Zeman ugyanis kinevezte az októberi parlamenti választáson győztes Andrej Babist, ám az alkotmány értelmében eközben ügyvezető miniszterelnök maradhat a szociáldemokrata Bohuslav Sobotka.

De nem ez az egyetlen furcsaság. Babisnak a kinevezése után harminc napja van arra, hogy kormányát elfogadtassa a parlamenttel, de ha elbukik a bizalmi szavazáson, akkor sem tűnik el a belpolitika színpadáról. Sőt, már most borítékolható, hogy miniszterelnök marad, Milos Zeman elnök ugyanis megteheti azt, hogy ez esetben is őt bízza meg a kormány alakításával. S nem lehet kétségünk afelől, hogy meg is fogja tenni.

Zeman már 2013-as megválasztása óta különös szerepet játszik a belpolitikában. Feszegeti az alkotmány határait, azt a benyomást keltve, mintha hazája elnöki köztársaság lenne. Alakítja a külpolitikát, s nem egyszer kínos helyzetbe hozva a cseh diplomáciát kirohant a migránsok ellen. Mondhatni ő vált a cseh politika arcává, ami gyaníthatóan nem javítja Prága nemzetközi megítélését.

Amikor kinevezte Babist miniszterelnöknek, a cseh államfő - a tőle megszokott szarkazmussal - megjegyezte: „Adok önnek egy tanácsot. Ne foglalkozzon velük”. Ez utóbbi szócskával a papíron a pártok felett álló cseh elnök az „ellenséges” médiára utalt, ami azért meghökkentő megjegyzés, mert a milliárdos vállalkozó cége korábban két neves lapot (Mladá fronta Dnes és Lidové Noviny) is felvásárolt. Tény, a többi lapnál, illetve televíziónál a szlovákiai születésű Babis nem örvend kivételes népszerűségnek, de azt azért még ő sem várhatja el a médiától, hogy hallgasson a vele szemben felmerült kétes ügyekről. A kinevezett miniszterelnök a Gólyafészek elnevezésű szabadidő- és kongresszusi központnak nyújtott európai uniós támogatás kapcsán elkövetett csalás gyanúja miatt került a hatóságok célkeresztjébe: állítólag törvénytelenül használta fel az EU által folyósított összeget. A 2 millió eurós uniós támogatás ügyét az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja, elvileg az év végéig döntést is hoz. Ez az eljárás az oka annak, hogy a parlament további nyolc politikai ereje nem hajlandó koalícióra lépni a Babis által irányított ANO-val, az „elégedetlenek pártjával”. Babis kormánya egyébként jövő héten alakulhat meg. Januárban pedig következik a bizalmi szavazás a parlamentben.

Felmerül a kérdés, hogyan lehet kormányozni 78 képviselővel egy 200 tagú parlamentben? Lehet-e jövője egy kisebbségi kormánynak Csehországban? Volt már erre példa az ország történetében: 1998-ban Zeman is szociáldemokrata kisebbségi kormány élén állt, amelyet a kabineten kívülről támogatott a Polgári Demokrata Párt akkori vezetője, Václav Klaus későbbi köztársasági elnök. A nagy kérdés most is az: melyik párt segítené szavazatokkal Babis kisebbségi kabinetjét? A kommunisták jelezték, hajlandók lennének tolerálni az új kormányt, ám a KSCM csak további 15 mandátumot biztosítana, ami még mindig nem jelentene többséget a parlamentben, hiszen Babis így is mindössze 93 mandátumra támaszkodhatna. A szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű szélsőjobboldali párt jelezte, támogatnák a kabinetet, de csak akkor, ha Babis legalább egy miniszteri tárcát felajánlana számukra. A miniszterelnöknek azonban kínos lenne szövetséget kötni egy nyíltan idegen- és romaellenes tömörüléssel, s annak hírhedt vezetőjével, a japán gyökerekkel rendelkező Tomio Okamurával.

Ha Babis mégis az ördöggel cimborálna, az az ANO belső megosztottságát is előidézhetné, illetve azt is, hogy a pártot kizárják az Európai Parlament liberális frakciójából. Nem véletlen, hogy épp az „elégedetlenek” EP képviselői rettegnek egy ilyen megoldástól. Petr Jezek, és Pavel Telicka a Pravónak adott interjújukban úgy foglaltak állást, egyenesen „borzalmas” lenne, ha az ANO a kommunistákkal és az SPD-vel szövetkezne.

Zeman elnök azonban kitartóan keveri a kártyákat a háttérből, neki éppen az az érdeke, hogy Babis a szélsőségeseket válassza partnernek. A cseh elnökválasztásra (első fordulója január 12-13-án lesz, a második pedig két héttel később) készülő államfőnek nagyon is maga felé hajlik a keze. A voksolásig mindenáron ragaszkodik Babis személyéhez, mert számít az ANO szavazóira. Bár az első fordulót minden bizonnyal Zeman nyeri, a második felvonás teljesen kiszámíthatatlan: komoly esélye lehet ellene a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökének, Jirí Drahosnak. A belpolitikai show tehát folytatódik, más kérdés, hogy ez a produkció az országban is csak nagyon keveseknek tetszik.

Első útja Brüsszelbe vezet

Az 1989-es bársonyos forradalom óta első ízben van példa arra, hogy a miniszterelnöki tisztséget nem a polgári demokraták, vagy a szociáldemokraták politikusa tölti be. Az is újdonság, hogy az egyik legfőbb közjogi méltóságot milliárdos tölti be.

Babis kinevezése után kompromisszumkészségét hangoztatta, azt közölte, hogy kilenc olyan minisztert nevez ki, akik nem az ANO tagjai. A Sobotka kormány tárcavezetőinek jelentős része a helyén maradhat. Csak Ivan Pilny pénzügyminiszter távozik saját kérésére, Martin Stropnicky pedig a védelmi tárcát a külügyire cseréli fel.

Nagy kérdés, mennyire befolyásolja majd Zeman elnök a kormány munkáját. Babis eddig meglepően határozottan kötelezte el magát a további EU-integráció mellett, s szerencsésen is jön ki, hogy első külföldi útja Brüsszelbe vezet, a jövő heti uniós csúcs alkalmából. Egyértelmű a leendő kabinet NATO iránti elkötelezettsége is, amelyet Karla Slechtová, kinevezett védelmi miniszter is megerősített.