Kezet emelni az öreg szülőre - Erőszakot szülhet a tehetetlenség

Publikálás dátuma
2017.12.11 06:00
Egyre több idős ember él Magyarországon is, ellátásuk a hozzátartozókra marad - Illusztráció - AFP fotók
Fotó: /
Az állam kihátrál az ellátásból, a családok pedig belerokkannak az öregedő szülők, nagyszülők gondozásába, és jön a szóbeli, majd a testi erőszak.

Olga és Vera a keleti határnál nőtt fel, egyikük Pestre került, a másik Szegeden maradt az egyetem után. Sűrűn látogatták a gyerekeikkel a szülőket, aztán már csak a mamát, apjukat elvitte a harmadik infarktus. Látták, hogy anyjuk egyre lassul, de önvédelemből nem foglalkoztak a várható bajjal. Egy vasárnap a helyi orvosi ügyelet hívta Verát: a néni elesett, eltörte a karját, menjenek érte, mert nem tudja ellátni magát. Így került hozzájuk egy évre. Ez alatt kiderült a cukorbaj, a szívritmuszavar, napi kétszer kapott inzulint, a szúrást csak a lányától fogadta el, így aztán Verát 10 hónap után elküldték a munkahelyéről. Kiszámolt gyógyszerek, hashajtók, etetés, fürdetés, naponta takarítás, rengeteg mosás és állandó panaszáradat, ha kitette otthonról a lábát. Ezt kapta cserébe, meg a vége felé az antidepresszánsokat, amikor az álmatlanság, a kilátástalan csapdahelyzet és a fáradtság miatt pszichiáterhez került.

Egy év után összeomlott, akkor vitte tovább Olga az anyjukat. Ő fél évig bírta. Attól kezdve hol itt, hol ott volt, a két lány szégyellte volna beadni egy otthonba, bár a családjuk erre biztatta őket. Azt érezték, kötelességük gondoskodni róla, de egyre gyakrabban robbant a szikra, jött a kiabálás, míg aztán elcsattant az első pofon. Olga kapta, s alig tudta visszafogni magát, hogy ne adja vissza az anyjának. Három évig harcoltak egymással ilyen-olyan felállásban. Amikor meghalt a mama, sokáig nem tudták megsiratni, csak űrt éreztek és szégyenteljes felszabadulást.

Megmagyarázhatatlan álszeméremből alig beszélünk az ilyen helyzetekről, meg azokról, amikor a pofon az idős családtagok arcán csattan, a feszültséget egy lökéssel vezeti le rajtuk a gyerekük vagy az unokájuk. Civil szervezeteknek hála, egyre többet foglalkozunk a nőket és a gyermekeket ért lelki és testi bántalmazásokkal, sőt ma már nem tabu az sem, hogy férfiak is vannak kiszolgáltatott helyzetben, de a családon belüli erőszaknak az időseket érintő szeletét mindenki igyekszik agyonhallgatni. Több rendőrségi nyilatkozat is úgy fogalmaz, hogy az összes családon belül elkövetett erőszakos cselekedetnek csak a tizede lesz nyilvános, az idősek bántalmazásának ennél is sokkal kisebb része. Vidéken különösen bezárkóznak a családok a bajukkal, hozzájuk még ritkábban ér el az intézményi segítség, mint a városlakókhoz.

A kormány egyre tapinthatóbban kihátrál az idősgondozásból, az egyházi és a magánszféra irányába tolja a gondozó intézményeket és bevallottan egyre nagyobb terhet ró a családokra. Elég csak a kötelező szülőtartás nagy vihart kavart jogintézményére gondolni.

A gondozó családtagok helyzetéről írta doktoriját Jeneiné Rubovszky Csilla, a fejlesztési tárca idősügyi infókommunikációs csomagjának gazdája. Dolgozata a kormányoldalon eddig szokatlan őszinteséggel kimondja: a gondozó családtagok fele hátrább lép, vagy kiszorul a munkaerő-piacról, és nem is tud visszakapaszkodni, mégis mindössze 9 százalékuk kap minimális állami támogatást azért, mert átlagosan 4 éven át gondozza idős hozzátartozóját.

Márpedig a pénztelenség indulatokat szül, Olga meg Vera története is csak a jéghegy csúcsa, a demens idősekre jellemző agressziónál sokkal gyakoribb az öregek megalázása, bántalmazása.

Szociális szakemberek szerint mind az állam, mind a család számára jobb lenne a helyzet, ha a mainál több átmeneti bentlakásos otthon működne, ahol szakszerűen gondoskodnának az idős emberekről, amíg az otthoni gondozójuk regenerálódik. A pécsi Dr. Szántó László Szeretetotthon vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam épp most készül felszámolni az ilyen átmeneti, ideiglenes ellátást nyújtó otthonokat.

 

A törvény szerint 2023-ig ezek megszűnnek – emlékeztetett Goldmann Tamás, aki a mainál sokkal kreatívabb hozzáállást sürget. Portugália példáját említette, ahol éjszakai otthonokat hoztak létre, mert a sötétség a legnehezebb időszak. Ott az idősek éjszakára bemennek egy ilyen otthonba, majd reggel hazaindulnak, így mindenki tud pihenni, s ez jobban segíti a család együttélését, mint a mi nappali ellátásaink. Az ehhez hasonló rugalmas megoldásokhoz persze tudni kellene, mi a jó az adott településen élőknek, de a mi szociális törvényünk utasításokat ad, mintha minden ember egyforma lenne – zárta a gondolatot Goldmann Tamás.

Az intézetvezető szerint azért sem foglalkozik ezzel a kérdéssel a közvélemény, mert a megoldást kínáló szociális otthonokat egy rossz társadalmi sztereotípia „szegénységszagúnak”tartja. Ezért a családok az utolsó pillanatig húzzák a hozzátartozó beadását az intézménybe, miközben a kapcsolatuk folyamatosan romlik egymással. Sokan nem kalkulálják be azt sem, hogy hosszú a várakozási idő, náluk másfél-két év. Két éve a pécsi szeretetotthonban minikutatást végeztek, mert érezték, hogy a gondozó családtagok is segítségre szorulnak.  A munkánk egyik legnehezebb része, amikor bejön az illető gyereke és itt sír az irodában, mert lelkiismeret-furdalása van, hiszen tényleg szereti az anyukáját, foglalkozik vele, de azt érzi, hogy nem bírja tovább – mutatja be a tipikus helyzetet az igazgató. A felmérés alapján tipikusan egy év után a család "bemondja az unalmast", jelzi a gondozónak, többnyire az anyának, hogy velük is foglalkoznia kell, ami miatt persze tovább fokozódik a feszültség.

Ez akkor is bekövetkezik, ha nem egy fedél alatt élnek az idős emberrel, mert a vele töltött idő akkor is elvész a család többi tagja számára. A helyzetet rontja, ha a mozgásképtelen mama fekszik az ágyban és dirigál, hogy mondjuk kellene takarítani – idézte a tipikus panaszokat Goldmann Tamás. Azt is nehéz feldogozni, hogy hiába tesz meg mindent a gondozó, látja, hogy napról napra rosszabbodik az anyja vagy apja állapota. Általános tapasztalat, hogy az első év végére egyre türelmetlenebbek és agresszívebbek lesznek a gondozók, rákiabálnak a mamára, az összeomlás határára kerülnek, testi tünetek jelennek meg náluk, egyre gyakrabban lesznek betegek.

Áldozatok lesznek
Rendőrségi statisztikák szerint nem csökken a 60 év feletti idősek sérelmére családon belül elkövetett bűncselekmények száma. A police.hu adatai szerint az idén, az év első 11 hónapjában a fővárosban 20 idős családtagot öltek meg, Borsodban 13-at, országosan 115 ilyen áldozatról tudnak. Az elrettentő számhoz társul, hogy nagyon nagy a testi sértések, vagyis verések, bántalmazások száma is. Budapesten 310 ilyen esetet rögzítettek, országosan pedig 2094-et.

A következő vízválasztó három év környékén jön el. A pécsi felmérés szerint ilyenkor már sokan olyan erős dühöt éreznek a szülővel szemben, hogy „földhöz tudnák csapni” és volt, aki el is ismerte, hogy megütötte a hozzátartozóját. Többen fogalmazták meg, hogy erős agressziót éreznek, és azt gondolják: jobb lenne, ha már meghalna. Mindez lezajlik a másik oldalon is, az idős emberben az elmúlástól való félelem és a bezártság miatt nő a feszültség, amit aztán arra az egy emberre önt rá, aki foglalkozik vele. Minden együtt van az agresszióhoz, és hiányoznak a levezető szelepek.

A „Szántóban” arra jöttek rá, hogy a hozzátartozókkal is foglalkozni kell, még mielőtt bekerülhet hozzájuk az idős ember, ezért felvettek egy félállású szociális munkást, akinek az a fő feladata, hogy kapcsolatot tartson a jelentkező családtagjaival. Goldmann Tamás véleménye szerint 100 férőhelyenként országszerte szükség lenne egy ilyen mentálhigiénés szakemberre.

Ehhez a feszültséglevezető munkához tehát növelni kellene a szociális szakemberek számát, de a pótlékok és kiegészítések tömegében elvesző alapbér nem vonzó, az idősgondozásban többnyire 50 év fölöttiek dolgoznak, ha ők nyugdíjba mennek, nincs utánpótlás. Marad a családon belüli agresszió.

Csoda, hogy csak ennyi az áldozat
Ahol már megjelent egy ápoló vagy szociális gondozó, ott megnyílik a feszültség levezetésére szolgáló szelep. A legnagyobb baj azokban a családokban van, ahol nincs semmilyen külső segítség, ahová senki nem lát be a zárt ajtók mögé.
Észak-Magyarország
- Nagyon szomorú történeteket látok magam körül. Egy olyan kiélezett, s mindennapos törődést igénylő helyzetben, mint a házi betegápolás, felszínre törnek olyan indulatok is, amelyek egy normál közegben nem fordulnának elő - meséli egy Eger környékén dolgozó házi betegápoló. Ő egy-két órára ugyan mentesíteni tudja a családtagokat - legfőképp egymás társaságától -, de aztán elmegy, a verkli pedig marad. Tapasztalatai szerint az elfojtott düh és fásultság jellemző, a tettlegesség ritkább, azok fegyvere, akikben egyébként is van hajlam, hogy a feszültségüket másokon vezessék le. A verbális agresszió azonban mindennapos: foghegyről szólnak oda a másiknak, durvábban érintik meg, vagy épp átnéznek rajta, mintha csak valamiféle kellemetlen tárgy lenne. A másik végletre is mond példát: - Ismertem egy férfit, aki egyszerre ápolta rákos édesanyját és édesapját, tisztába tette, etette őket. Konzervatív és szigorú nevelést kapott, így eszébe sem jutott, hogy a szüleit valamelyik hospice-szolgálatnál helyezze el. Az ápoltak már rég meghaltak, de a férfi még ma is antidepresszánsokat szed, mert felőrölte a betegápolás - mondja. D. J.
Budapest
A főváros a végletek helyszíne. Beszéltem olyan kertvárosi szociális munkással, aki naponta találkozik a mama elől lelakatolt hűtőszekrényekkel, ritkán, de bántalmazás nyomaival is. Ugyanakkor Tóth László, a XIII. kerület egyik idősgondozója azt mondta, a főváros közepén fizikai erőszakra nem panaszkodott a 700 gondozásuk alatt álló idős ember egyike sem és ennek fizikai jeleit sem látták rajtuk, nem érkezett ilyen jelzés sem a szomszédoktól, sem a postástól vagy háziorvostól, akikkel a családsegítő szolgálatok napi kapcsolatban állnak. A szociális szakember szerint a feszültségek oldásában nagy szerepe van az anyagi biztonságnak. Kerületükben azok is kapnak anyagi támogatást, akik ápolási díjban részesülnek, bár tagadhatatlan, hogy a törvények szigorítása megnehezíti a rászorulók segélyezését – tette hozzá.



2017.12.11 06:00

Fel kell készülni, hogy embert ölnek az irodában

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:42

Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán
Egyre gyakoribb, hogy kétségbeesett emberek rátámadnak a hivatalnokra, már halálos áldozatot is követelt a növekvő feszültség. Lenne felkészítő csomag az inárcsihoz hasonló támadások megelőzésére és kivédésére, de az állam még pályázatokon keresztül sem ad pénzt a képzésekre.
A kis létszámú önkormányzati hivatalokban terjed az erőszak – erősítette meg a Népszavának egybehangzóan a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke és a legnagyobb közszolgálati szakszervezet vezetője. Schmidt Jenő azt tapasztalja, hogy a közmunka elosztása és a segélyek megítélése az a két terület, ami miatt a kimaradók egyre durvábban lépnek fel. Szerinte ugyanakkor ezeket a támadásokat 90 százalékban ki lehetne védeni az ügyintézők megfelelő felkészítésével. Ezt hangsúlyozta Boros Péterné is, amikor az Inárcson meggyilkolt családsegítő tragédiájának következményeiről beszélgettünk vele.
Mindketten folytatnák a Norvég Alap támogatásával egyszer már kipróbált „Harmadik oldali erőszak megelőzése helyi szinten” elnevezésű projektet, amelynek keretében 2012 decemberétől két éven át hat hazai településen már megvalósult a hivatali munkatársak képzése. A programban a TÖOSZ és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkáját norvég társszervezeteik támogatták az ottani tapasztalatok átadásával.
A tervezés elején szétküldött kérdőívet kitöltő polgármesterek 89 százaléka válaszolta azt, hogy településén az elmúlt egy évben történt erőszakos esemény a hivatali munkatársakkal szemben.
Ez is jelzi, hogy súlyos országos bajról van szó, fel kell készíteni a tisztviselőket ezeknek az eseteknek a kezelésére. Ilyen válaszokat küldtek: „Az ügyfél bejött a hivatalba, és ordítva, késsel fenyegetőzve követelte, hogy segélyt fizessek ki részére.” „Az ügyfél emelt hangon szidta az ügyintézőt és megfenyegette, hogy ráborítja az asztalt.” 
A kétéves projekt keretében végül hat különböző nagyságú és típusú önkormányzat vehetett részt a kísérletben: Budapest XVI. kerülete, Berhida, Alsóörs, Pápa, Kisújszállás és Törökbálint önkormányzata. Öt tréningen 95 embert készítettek fel az erőszak elleni konkrét fellépésre, elkészült egy kézikönyv is arról, hogy lehet megelőzni az ügyfelek erőszakos fellépését, és mit kell tenni az inárcsihoz hasonló támadás esetén. Az anyagok elérhetők a TÖOSZ honlapján, de az eheti tragédia is azt mutatja, nagyon nagy szükség lenne hasonló felkészítések szervezésére folyamatosan. Csakhogy az utóbbi években nem írtak ki olyan pályázatokat, ahol pénzt szerezhettek volna a szervezetek a program folytatására.

A kisemmizés félelme ölt

Amint az már ismert, a 61 éves egykori inárcsi rendőr, majd biztonsági őr azért ölhette meg szerdán a 43 éves családsegítőt, mert nem tudta törleszteni az adósságait, a házukat el akarták árverezni, és félt, hogy elveszítheti négy  gyermekét, köztük legkisebb, mozgássérült kislányát. A halálra késelt, főiskolát végzett, három gyermekes szociális szakemberről az a vélemény a településen, hogy minden hozzá kerülő esettel alaposan és nagy odaadással, együttérzéssel foglalkozott, így ennek a családnak a megsegítéséért is mindent megtett. 

Az MKKSZ segítséget nyújt a megölt ügyintéző családjának: a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért Alapítványuk is küld pénzt a magukra maradt gyermekeknek és országos gyűjtést is szerveznek a szociális intézményekben. A szakszervezet Szociális Országos Szakmai Tanácsának elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a családsegítők túlterheltsége miatt érezhetik időnként az ügyfelek, hogy nincs elég figyelem az ő esetükre. Ferenc Norbert szerint Pest megye fővárostól távolabb eső települései ebből a szempontból különösen veszélyesek, mert a félresiklott életüket olcsó vidéki ingatlan vásárlásával megoldani próbálók tömege jelent meg ezekben a községekben az utóbbi években. Egy részük azonban itt sem tud megkapaszkodni, könnyen elszabadulnak az indulatok. A szakmai követelmény alapján egy családsegítő általában 15 ügyet képes megfelelő szinten intézni egyszerre, de valójában sokan ennek a dupláját kapják, olyan kevés a szakember – hívta fel a rendszerhibára a figyelmet az érdekvédő. Ferenc Norbert nehéz időszakot jósol, amikor emlékeztet a kilakoltatási moratórium feloldására, ami megsokszorozza a veszélyt, hogy a végsőkig elkeseredett, utcára kerülő emberek azokon vezetik le feszültségeiket, akikkel naponta találkoznak. A bankigazgatót ugyanis, ahol bedőlt a hitelük, nem ismerik.
2018.07.12 15:42

NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30