Lejtőre került a forint - Búcsút mondhatunk a 300-as árfolyamnak

Publikálás dátuma
2017.12.10 19:20
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
 A jegybank intézkedéseinek hatására meggyengült forintárfolyam az exportot segíti ugyan, de ez az előny hamar elszáll.

Az elmúlt héten olyan gyenge volt a forint, amire 2017-ben még nem akadt példa, egy euróért már több, mint 315 forintot kellett adni. Különösen ijesztő ez a kurzus, ha figyelembe vesszük, hogy augusztus 24-én még 301 forinton jegyezték az eurót, vagyis azóta 4,4 százalékot vesztett az értékéből a magyar fizetőeszköz. Aligha merészség azt kijelenteni, hogy hosszú időre elbúcsúzhatunk a 300 forintos árfolyamtól.

A kurzus további alakulásáról Varga Zoltán, az Equilor elemzője úgy vélekedett, hogy a közeljövőben 318 forintig minden további nélkül elkúszhat az árfolyam. Ennél a szintnél azonban már számítani lehet arra, hogy az MNB szóbeli intervencióval a hazai deviza erősödését fogja támogatni.

A mostanában tapasztalható forintgyengülést főként a jegybank monetáris lazítást szolgáló intézkedései okozták. Most olyan eszközök vannak az MNB kezében, amelyeket korlátlanul bevethet az árfolyam féken tartása érdekében.

Az elemző véleménye szerint a jegybank eddigi monetáris intézkedései eredményesek voltak, hiszen ezzel az úgynevezett hosszú távú hozamok mérséklését sikerült elérni. Erre jó példa, hogy például a 10 éves állampapír hozamát sikerült a 2,2-2,7 százalékos szintről 2,08 százalékra mérsékelni.

A magyar gazdaság mai irányítói, élükön Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével, úgy gondolják, hogy a gyenge forint jót tesz a magyar export versenyképességének. Különösen most, amikor a magasabb jövedelemkiáramlás miatt megnőtt a belső fogyasztás, ennek következtében az elmúlt hónapokban a behozatal növekedési üteme meghaladja a kivitelét, bár még a külkereskedelmi mérlegünk pozitív maradt. A gyenge árfolyamtól a jegybank azt várja, hogy az ösztönzi az exportot, mert a termékek hazai előállításának költségei nemzeti valutában merülnek fel, így ha azok nem változnak, a külpiaci árak viszont devizában jelentkeznek, az átváltás során az exportőr nagyobb jövedelmet kap. A gazdasági világválság óta ezt az álláspontot meglehetősen merevnek tartják. Ahhoz, hogy egy olyan nyersanyagokban szegény ország, mint hazánk, exportálni tudjon, szüksége van termeléshez, a lakosság ellátásának bővítéséhez importra is, amit a gyenge forint megdrágít. Emellett nem hiába hivatkoznak a hazai gazdaságkutatók gyakran az alacsony hozzáadott értékre, jelenleg - a nyersanyagok mellett -, a jelentős energiaimport, az alkatrészek, részegységek tömege miatt, az áruk és szolgáltatások közel háromnegyede kapcsolódik valamilyen módon a behozatalhoz, s csak a fennmaradó hányadon lehet a gyenge forint révén árfolyamnyereséget realizálni.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a külgazdaság szereplői hozzávetőleg egy negyedév alatt képesek alkalmazkodni a gyengébb árfolyamhoz, s újabb szerződéseikben ezt már érvényesítik is. Így az árfolyamelőny viszonylag rövid idő alatt köddé válhat. Az importáraknál éppen fordított a helyzet, a gyenge forint révén kialakult magasabb beszerzési költségek, beleértve a drágább szállítást is, előbb vagy utóbb begyűrűznek a hazai fogyasztási árakba is. Ennek révén a jövedelmek is kevesebbet érnek.

Vagyis a lakosságot, ha csak forintkiadásai vannak, közvetve érinti a forintgyengülés. Ha azonban külföldre utazik, akkor a saját bőrén tapasztalhatja, hogy forintja kevesebbet ér. Magyarország az utóbbi években nagy mértékben csökkentette a devizahiteleit, így a forint árfolyama egyre kisebb mértékben befolyásolja a költségvetést. A jövő azonban már korántsem ennyire biztató. A Paks2 atomerőmű beruházáshoz és a tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséhez szükséges devizakölcsönök törlesztőrészletei - az árfolyamkockázaton túl is - jelentősen megterhelik majd a költségvetést, függetlenül attól, hogy közvetlenül az állam lesz-e a hitelfelvevő, vagy valamelyik állami tulajdonban lévő bankot vagy társaságot iktatják közbe.

Szerző
2017.12.10 19:20

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22

Közel hatvanmilliárdos közbeszerzést nyelt le a Mészáros-gömböc

Publikálás dátuma
2018.07.20 11:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gigatendert vitt el a Mészáros-érdekeltségnek számító R-Kord, ők építhetik ki az országos GSM-R vasúti kommunikációs hálózatot. A tervezettnél harmadával drágábban dolgoznak, de ez sem jelentett gondot.
Hatalmas összegű, 58,9 milliárd forintos értékű közbeszerzési pályázaton nyert Mészáros Lőrinc cége, derül ki az európai közbeszerzési értesítőből: a felcsúti bejegyzésű R-Kord Kft az I-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciummal építheti ki a vasúti GSM-R kommunikációs hálózatot, közel 2250 kilométeres szakaszon. A megbízáshoz hozzátartozik fényvezető kábelek fektetése és az optikai hálózatot fenntartó-működtető infrastruktúra tervezése és kialakítása is. 
A tender értékét eredetileg 39, 1 milliárd forintra becsülte a munkára ajánlatot kérő NIF Zrt., Mészárosék azonban harmadával drágábban vállalták és nyerték meg a közbeszerzést.
A Mészáros Lőrinchez köthető érdekeltségek elképesztő ütemben növekednek, nem telik egy úgy nap, hogy ne kerülne nyilvánosságra valamelyik újabb beruházásuk, pályázati győzelmük. Csütörtökön írtuk meg , hogy a felcsúti mágnáshoz tartozó Mediaworks Hungária Zrt. nyerte el a székesfehérvári médiaközpont 42 milliós hirdetési tenderét (nem mellesleg a Mediaworks nyomtatja a FehérVár Magazin példányait is) néhány órával később pedig kiderült, hogy Mészáros Lőrinc 2020-tól aprópénzért veheti tíz évre bérbe a kaposvári Deseda-kempinget, amit még az átvétel előtt 2,4 milliárd forintnyi közpénzből négycsillagossá tuningolnak
2018.07.20 11:20