Rövidpályás úszó Eb - Jakabos nem indul, végleges a program

Sérülés miatt Jakabos Zsuzsanna nem indul a szerdán kezdődő koppenhágai rövidpályás úszó Európa-bajnokságon. A Magyar Úszó Szövetség keddi közleménye szerint a 28 éves versenyző derékbecsípődése nem jött rendbe, így nem is utazott el a csapat után. Egy nappal a verseny előtt a magyarok véglegesítették programjukat: a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka nyolc számban áll rajthoz, mivel úgy döntött, kihagyja a 400 méteres gyorsúszást.

Az előzetesen megadottakhoz képest Bernek Péter a 200 méter hátat és a 200 méter gyorsot hagyja ki, míg Gyurta Gergely csak a 400 méter vegyesre koncentrál, ezért elköszönt a 400 és az 1500 méter gyorstól. Emellett a mezőny legfiatalabbja, Nagy Réka sem indul 400 vegyesen, Dudás Dániel 50 háton, Verrasztó Evelyn pedig 100 gyorson.

"Elég népes a konkurencia, ennek ellenére bízom a csapatban: úgy látom, mindenki jól felkészült, van egy sor esélyesünk, azaz szép napok várhatnak ránk - mondta Sós Csaba szövetségi kapitány. - Külön érdeklődéssel figyelem a nyáron felbukkant fiatalok teljesítményét, valamint Kapás Boglárkát és Kenderesi Tamást. Ők az olimpia után tompábbak voltak a nyáron, érthető módon, viszont azóta nagyon komolyan feljöttek, és kifejezetten jó előérzetem van velük kapcsolatban."

Szerző

Küszködött, de nyert a Fradi a kupában

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:59

Feledhető játékkal javított az utóbbi hetek eredményein a Ferencváros labdarúgó csapata, amely 2-0-ra verte a Kisvárdát kedd este a Groupama Arénában a Magyar Kupa nyolcaddöntőjének első mérkőzésén.
Ferencváros–Kisvárda 6-0 – így állt az első labdaérintés előtt a Magyar Kupa nyolcaddöntőinek első felvonásai közül utolsóként lejátszott párharc, már ami a Magyarországon született kezdőjátékosokat illeti. A Fradiban további két „magyar vonatkozású” futballista kapott lehetőséget, hiszen az egyébként német-horvát Marcel Heister a hazai szövetség besorolása szerint már „futballmagyarnak” számít, a Brazíliában született Leandro pedig 2003 óta magyar állampolgár, 16-szor szerepelt a válogatottban is. 
Mindjárt az elején igyekezett magához ragadni a kezdeményezést a pályaválasztó, ám a maga 2,8 millió euróra taksált értékével a magyar mezőny legértékesebb játékosának számító – egyébként kedd este bemutatkozó – brazil Isael korai lövése oldalhálót talált, Heister pedig a kapu mellé lőtt az 5. percben. Az első félidő legnagyobb hazai helyzetét a kapussal szemből, közelről hibázó Böde Dániel hagyta ki a 25. minutumban. Közben a vendégcsapatnak is volt egy-egy lövése vagy fejese, ám hol Dibusz Dénes fogta könnyedén a labdát, hol pedig éppen elsüvített a léc mellett a játékszer. A félidő második felében szemlátomást játékba lendült a Kisvárda, többször felharsant a füttyszó is. A B-közép egyszer gúnyosan még a klubvezetés által gyakran szóba hozott nemzetközi kupacsoportkört is emlegette a 0-0-ra végződő első félidő végén. „Falusi hangulat, falusi futball”– jegyezte meg az egyik kolléga találóan, utalva arra is, hogy talán a szerda esti időpont miatt alig négyezren voltak a stadionban.
A folytatásra változtak az arányok, Varga Roland helyett ugyanis Ivan Petrjak érkezett, míg a vendégcsapatba beállt a 18 esztendős Kovácsréti Márk (sőt, később Gosztonyi András is). A közönségnek továbbra sem tetszett, amit a Fradi nyújtott, az 54. percben mégis vezetést szerzett a házigazda: Leandro szabadrúgása a lécről Davide Lanzafame elé vágódott, aki nem hibázott. 
Az utóbbi hetekben kétszer, Újpesten és Debrecenben is „ráült” az egygólos előnyre Szerhij Rebrov csapata (amely előbb ikszelt, majd kikapott), ezért a szurkolótábor kissé ironikusan 1-0-nál védekezésre ösztönözte a csapatot. A Fradi-tábor egyébként nem törődve a kedvencek vergődésével a második 45 perc nagy részében saját magát szórakoztatta 10-15 évvel ezelőtti edzők, klub- vagy szövetségi vezetők szidalmazásával.
A végén a csereként beálló Sigér Dávid még eltalálta a felsőlécet, mégsem lógott a levegőben az újabb találat. Ennek ellenére a 85. percben Böde Dániel betalált, kialakítva a 2-0-s végeredményt.

Kupaeredmények

Kedd Ajka (NB III)–Debrecen 2-3 Szerda Soroksár (NB II)–Andráshida (NB III) 3-2 Budaörs (NB II)–Kaposvár (NB II) 2-1 Tiszakécske (NB II)–Budapest Honvéd 0-1 Taksony (NB III)–MOL Vidi 0-1 Puskás Akadémia–Paks 1-2 Mezőkövesd–Haladás 0-0 FTC–Kisvárda 2-0 A visszavágókat február 26-én és 27-én játsszák.

Rengeteg halálos áldozata van a légszennyezettségnek Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:37
Korábbi felvétel. MTI Fotó: Mohai Balázs
Miközben az ország nagy részén ma már szinte mérgező a levegő, az Orbán-kabinet változatlanul elégedett saját látszatintézkedéseivel.
Veszélyes a levegő Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden – közölte szerdán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác és Várpalota levegője szintén egészségtelen. Sőt: Ajka és Esztergom kivételével az ország többi, mért településén a PM10 jelű, kisméretű aeroszolrészecskék aránya meghaladja az egészségügyi határértéket. Mindezek rövid távú hatásai - például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés - mellett a szennyezettség csökkenti a várható élettartamot és az egészséges évek számát – teszik hozzá. A rossz levegő Magyarországon évente 8-10 ezer ember korai halálához vezet - írják. A lakosság minél kevesebbet töltsön a szabadban, kerüljék a helytelen fűtési módokat és inkább a tömegközlekedést vegyék igénybe. A szennyezettebb térségekben nem javasolják a kerékpározást sem - javasolják. Az NNK tavaly október óta szinte naponta figyelmeztet a magyarországi levegő szennyezettségére. Ez alighanem összefüggésbe hozható a téli fűtési szezonnal, vagyis a különösen szennyező anyagok lakossági elégetésével. A súlyos helyzet ugyanakkor a jelek szerint nem sarkallja stratégiaváltásra az Orbán-kormányt. Ungár Péter LMP-s képviselő parlamenti kérdésére legalábbis a minap Nagy István agrárminiszter a kabinet intézkedéseinek hosszas dicsérete mellett azt közölte, hogy az ország 2030-ra tesz eleget a szennyezőanyag-csökkentést célzó uniós irányelvnek. Meglátása szerint a kormány mindent megtesz a levegőminőség-javítás érdekében: jelentős lépéseket tettek, ágazatközi programokat indítottak, 2011 óta 160 milliárdot költöttek, megtiltották a lakossági hulladékégetést, amit a hatóság „ellenőriz és szankcionál”. Így szerinte most jobb a levegő. Ugyanakkor további intézkedéseken munkálkodnak, „mindent megtesznek”. Mintegy külső körülményként arra hivatkozik, hogy az országhatáron túlról 30 százalékkal több szennyezőanyag érkezik, mint amennyi távozik, ráadásul a Kárpát-medencében könnyen megül a rossz levegő. A kormány 412 ezer háztartásban támogatott kibocsátás-csökkentő beruházást és zajlik a „Fűts okosan” tájékoztató kampány is. Lakosságarányosan az EU-n belül Bulgária után immár Magyarországon halnak meg a legtöbben idő előtt, kifejezetten a légszennyezettségre visszavezethető okokból – utalt megkeresésünk nyomán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi jelentésére Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Még Románia és Lengyelország is beelőzött bennünket. A gondok mértékét jellemzi, hogy az EU Magyarországot is beperelte az érdemi intézkedések hiánya miatt, míg például a szlovák vagy a cseh terveket elfogadták. A környezetvédő szervezet illetékese nem tapasztalja a számos kormányzati intézkedés levegőminőségre gyakorolt kedvező hatását. Habár a szennyezettség összességében nem mutat egyértelmű romlást, helyi szinten több esetben kedvezőtlenül változnak a mérési adatok, összességében pedig nem mutatkozik látványos javulás – fogalmazott. Annak se látja semmi jelét, hogy a hatóságok érzékelhető számban büntetnék meg a hulladékkal égetőket. Simon Gergely a kormánynál szerényebb jelentőséget tulajdonít a külföldről átszálló szennyezésnek: míg ugyanis a lakóházak közötti mérőműszerek rendre magas értékeket mérnek, addig a településeken kívül alacsonyabbakat. A Greenpeace a megoldás érdekében a leginkább környezetszennyező dízelautók kitiltására konkrét időpontot követel, a tömegközlekedési eszközpark környezetkímélő átalakítását, a lignittüzelés betiltását, a tilalmak hatósági érvényesítését, átfogó épületszigetelési és fűtéscsere-programokat javasolnak, a legszegényebbek számára külön szociális intézkedésekkel – megjegyezve, hogy nem csak a nincstelenek fűtenek hulladékkal. A jelenlegi szociális tüzelőtámogatási program hatékonyságán szintén jelentősen javítanának. 

Visszaszorítanák a hulladékégetést

A leginkább rászorulók esetében a hulladékégetést az állami erdőgazdaságokban felgyülemlő lábon száradt fa kiosztásával akadályozná meg Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége fideszes elnöke. A kizárólag vissza nem térítendő állami támogatásokat ugyanakkor nem tartja helyénvalónak.

Frissítve: 2019.02.20 22:54