Áder János a Kék Bolygó "alapító atyja"

Publikálás dátuma
2017.12.16 12:51
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Klímavédelmi alapítványt hozott létre Áder János köztársasági elnök, az államfő ezt szombaton jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján. Az államfő azt is bejelentette, megújult az Élő bolygónk honlap, ahol a klímaváltozás megelőzése szempontjából fontos írásokat szemléznek majd.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak Áder János az alapítója, kuratóriumi elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagja pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő.

Áder János elmondta: az alapítványt abból az összegből hozta létre, amit a Magyarországról kivándorolt és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektormérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt Magyarország népének javára.

Mint mondta, a 234 396 font és 66 penny 2016 januárjában érkezett meg egy ügyvédi letéti számlára. Hozzátette: hosszas gondolkodás után úgy döntöttek, az örökhagyó akaratát azzal tudják a legjobban szolgálni, ha nem egyszeri alkalomra költik az örökséget, hanem megpróbálják hosszú távon jó célra felhasználni.

Megjegyezte: erős ösztönzést adott ahhoz, hogy végül klímavédelmi alapítványra fordítsák a pénzt, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs után többen is biztatták a munka folytatására.

Elmondta: Martonyi Jánost nemzetközi tapasztalata, jogi tudása és a téma iránti érdeklődése révén, Vizi E. Szilvesztert a tudományos világban meglévő kapcsolatai és a Friends of Hungary-ban szerzett tapasztalatai miatt kérte fel az alapítvány munkájában való részvételre, Szűcs Gábor pedig évek óta segíti munkáját klímavédelmi szakértőként.

Martonyi János, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a legtöbb globális kockázat közvetve vagy közvetlenül összefügg az emberi tevékenységgel, ezért indokolt azt vizsgálni, mit lehet tenni ezek megelőzésére. Felhívta a figyelmet arra, a klímaváltozás összefügg a természeti katasztrófákkal, terrorizmussal, migrációval. Kitért arra, biztos abban, az alapítvány segítségével hozzájárulhatnak a globális kockázatok, a klímaváltozás hatásainak leküzdéséhez.

Vizi E. Szilveszter is arról beszélt, korunk emberének hallatlanul nagy a felelőssége abban, hogyan változtatja meg azt a bolygót, amit örökölt. Megjegyezte: éppen a tudomány exponenciális növekedésének eredménye, hogy az ember kezében olyan hihetetlen hatalom összpontosult, hogy képes elpusztítani a bolygót.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, minden jogi, adminisztrációs és technikai feltétel adott, hogy az alapítvány megkezdhesse munkáját.

Áder János szólt arról is, hogy online szemlét indítanak a megújított www.elobolygonk.hu  segítségével. (A honlapot a 2015-ös párizsi klímacsúcs alatt hozta létre a köztársasági elnök, a honlapon regisztrálók csatlakoztak Al Gore volt amerikai alelnök kezdeményezéséhez, amelynek célja az volt, hogy a klímacsúcs előtt egymilliárd támogatót szerezzen, és ezzel egy ambiciózusabb megállapodást kényszerítsenek ki a politikusokból.)

A megújult honlap célja, hogy növeljük az olvasók tudását, ismereteit a klímaváltozással kapcsolatban, illetve felmutassunk egyéni és közösségi megoldásokat - mondta. A honlapon összegyűjtik a magyar és nemzetközi portálokon megtalálható releváns információkat, amelyek a klímaváltozással kapcsolatban, minden korosztályhoz szólnak.

A honlapon klímahíreket, innovatív trendeket, zene- és programajánlót is közölnek, az "Én mit tehetek" menüben pedig gyakorlati tanácsokat is adnak a környezetvédelemhez.

A köztársasági elnököt kérdezték a paksi atomerőmű bővítéséről, erről Áder János azt mondta: az egyik cél, hogy a klímaváltozást okozó gázokért felelős fosszilis energiahordozók használatát visszaszorítsuk, a másik, hogy megtartsuk a fejlődés további feltételeit, ezért energiára van szükségünk. Mint mondta, amíg nem tudjuk megoldani a fölösleges nap- és szélenergia tárolását, alaperőművekre van szükség, ma ezt az üvegházhatású gázok növelése nélkül csak nukleáris erőművel lehet elérni.

Szerző

Környezetvédők: A lebomló műanyag nem igazi környezetbarát megoldás, csak zöldítés

Publikálás dátuma
2019.02.23 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/ FRANKHOERMANN / SVEN SIMON / SVEN SIMON / DPA PICTURE-ALLIANCE
A biológiai úton lebomló műanyagokból készült termékek használata helyett valódi zöldre váltást a visszaváltható rendszerek jelentenének – derült ki környezetvédelmi szervezetek közös állásfoglalásából.
Terjednek a biológiai úton lebomló műanyagokból készült termékek, de mivel az egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk sem megoldott, nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára – írta a Felelős Gasztrohős Alapítvány közleményében. 
A lebomló műanyagokat régóta környezetbarát alternatívaként tartják számon, holott ezeket legtöbbször egyszer használatos termékek formájában forgalmazzák (eldobható poharak, szívószálak, zacskók). Mint a környezetvédelmi szervezetek közös állásfoglalásában szerepel, gond az is, hogy jelenleg Magyarországon a komposztálható műanyagok hulladékainak megfelelő kezelésére nincs lehetőség, ezek a hulladékok így hulladéklerakókban és -égetőkben kötnek ki.
„A lebomló műanyagokból készült termékek gyors terjedésnek indultak, ugyanakkor jelenleg nincs kialakított infrastruktúra a szelektált begyűjtésre és a megfelelő hulladékkezelésre, így a bioműanyagra váltás mindössze zöldrefestő intézkedés"
– mondta Csobay Krisztina, a rendezvényzöldítéssel foglalkozó Zöldövezet Társulás elnöke.
Valóban zöldre váltást a betétdíjas, visszaváltható rendszerek jelentenek, mert így kevesebb hulladék képződik. A környezetvédelmi szervezetek szerint probléma az is, hogy a bioműanyagok küllemükben nagyon hasonlóak a simákhoz, így 
„könnyen bekeverednek a műanyag szelektív gyűjtőkbe, újabb kihívások elé állítva az újrafeldolgozókat”
– emelte ki Dr. Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója.
„Ezek az anyagok valójában csak ipari körülmények között tudnak lebomlani, így házi komposztálásuk sem megoldás”
– tette hozzá Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke.
A műanyagszennyezés fő okozója az, hogy túl sok olyan terméket gyártunk és használunk, amelyek rendkívül rövid idő alatt válnak – sok esetben kezelhetetlen – hulladékká – hangsúlyozta.  
A közös állásfoglalást megalkotó környezetvédelmi szervezetek szerint a legfontosabb lépés az egyszer használatos csomagolóanyagok és termékek csökkentése, valamint többször használatos alternatívák – rendezvényeken betétdíjas poharak, visszaváltható dobozok – használata. Nem lehet azonban ezeket mindig kikerülni, ezért megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani a komposztálható műanyagok szelektív gyűjtésére és ipari komposztálására, hogy azok valóban környezetkímélő alternatívát jelenthessenek a fosszilis energiahordozókból előállított műanyagokkal szemben. Fontos az is, hogy a biológiailag lebomló műanyagok ne keveredjenek más műanyagokkal, ugyanis rontják a műanyag újrafeldolgozás minőségét, amely többletmunkát és költséget jelent a hulladékgazdálkodók számára.
Frissítve: 2019.02.23 10:10

Műanyag-újrahasznosításban is az uniós lista alján áll Magyarország

Publikálás dátuma
2019.02.22 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ FERENC ISZA
Csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya az Európai Unióban, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.
Az Európai Unióban a szemétként kidobott műanyagoknak csak 42,2 százalékát hasznosították újra 2016-ban. Ez arány 2005-ben még 24 százalék volt, 2009-re 31,9 százalékra, 2013-ra 36,6 százalékra növekedett. Az összes újrahasznosított műanyag több mint feléért a toplista első nyolc helyén szereplő ország felelt. Ezekben az államokban a műanyagmennyiség több mint fele kapott új életciklust vagy termékciklust a körforgásos gazdaság alapelvei szerint - írta a Piac és Profit.
Mindegyik országban növekedett az újrahasznosítás aránya 2005 óta, az egyetlen kivétel Észtország, ahol 0,9 százalékkal csökkent. Magyarország a 25. helyezést érte el a 31 ország között a maga 31,4 százalékával.
2016-ban 170 kilogramm csomagolóanyag-hulladék jutott egy-egy uniós polgárra, a legkisebb egy főre jutó mennyiség Horvátországé, ahol 55 kilogramm, a legnagyobb Németországé, ahol 221 kilogramm jutott egy emberre.  2007 és 2016 között a papír és a kartonpapír volt a legnagyobb mennyiségben használatos csomagolóanyag az EU-ban, 2016-ban 35,4 millió tonnát volt belőle, míg műanyagból és üvegből egyaránt 16-16 millió tonna.

Műanyaghulladék-újrahasznosítási arány

1. Litvánia 74,4% 2. Ciprus 63,7% 3. Szlovénia 62,0% 4. Csehország 59,2% 5. Bulgária 52,6% 6. Szlovákia 51,7% 7. Hollandia 51,5% 8. Svédország 50,7% 9. Németország 48,4% 10. Lengyelország 46,9% 11. Románia 46,7% 12. Spanyolország 45,5% 13. Anglia 44,9% 14. Norvégia 44,6% 15. Belgium 43,4% 16. Izland 42,7% 17. Olaszország 42,4% 18. Portugál 41,8% 19. Horvátország 41,1% 20. Lettország 37,2% 21. Görögország 36,8% 22. Dánia 36,1% 23. Ausztria 33,6% 24.Luxemburg 32,6% 25. Magyarország 31,4% 26. Málta 28,6% 27. Írország 31,2% 28. Franciaország 25,8% 29. Finnország 25,4% 30. Észtország 24,6% 31. Liechtenstein 20,9% EU28 átlag: 42,4% 

Frissítve: 2019.02.22 14:36