diploma;

2017-12-18 06:05:00

A diplomások tovább élnek - nálunk is

Aki nem tanul, annak céltalan és röghöz kötött lesz a jövője, kevesebbet keres, és rövidebb életre számíthat – ezt igazolták a Microcenzus adatai.

Nógrádszakál 600 lelkes falu a szlovák határnál, majdnem 250 közmunkással. Az idősebb férfiak közt sok szakmunkás van, kőművesek, ácsok, lakatosok. Őket a koruk miatt nem veszik fel sehová, a fiatalabbaknak és a nőknek nincs semmilyen végzettségük, ők azért maradnak otthon. Még a polgármesteri hivatalba is a környékről járnak dolgozni, mert helyben senkinek nincs megfelelő végzettsége. Borsodban, Szabolcsban is ez a helyzet. Ha a képzettség nélküliek közül valaki elindul, hogy betanított munkásként próbálkozzon valamelyik ipari központban, szinte biztos, hogy néhány hét után hazamenekül. Drága a szállás, szokatlan a 3 műszak, nincsenek meg az alapok, hogy gyorsan felzárkózzon a régi melósokhoz.

Munkatársaink naponta hozzák a hasonló példákat, valamennyi a statisztikai adatokat tölti meg élettel: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2016 őszén gyűjtött számok alapján folytatta a Mikrocenzus, vagyis a kis népszámlálás eredményeinek feldolgozását. A demográfiai és lakásadatok ismertetése után most elkészült az ország 2148 településén felkeresett majdnem 440 ezer háztartásban élők iskolázottságának értékelése. A kérdést azért érdemes körbejárni, mert nemcsak a foglalkoztatási lehetőségeket, az illető munkaerő-piaci helyzetét határozza meg az iskolai végzettsége, az visszaköszön a családalapítási, gyermekvállalási tervekben, kihat az életkörülményekre és az egészségi állapotra is.

A Mikrocenzus azt mutatta ki, hogy – az iskolába még nem járó gyerekek adatait is beleszámítva – a magyar népesség 17 százalékának nincs általános iskolai végzettsége sem, 20 százalék pedig a 8. osztály után abbahagyta a tanulást. Szakmunkás bizonyítvánnyal vagy szakiskolai oklevéllel 18 százalék rendelkezik, érettségije 28 százaléknak van, míg diplomája 18 százaléknak. Az arányok eltérnek ettől az átlagtól a különböző korosztályokban: a 20-24 évesek 64 százaléka leérettségizett, de még csak 8 százalékuk szerzett felsőfokú végzettséget. A következő korosztályban, a 25-39 évesek körében már 32 százalékos a diplomások aránya, a 40-64 éves korosztályban pedig sokan szereztek szakmai okleveleket. Ezek is 30 százalékot tesznek ki az idősebb aktív felnőttek közt, ahogy az érettségizettek is, a felsőfokú végzettségűek pedig 20 százalékot. A felmérés szerint a 65 év felettiek ezeknél az adatoknál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, a korcsoport felének csak általános iskolája van.

A tendenciákat nézve az Iskolázottsági adatok című most megjelent KSH kiadvány kiemeli, hogy az utóbbi fél évszázadban a 90-es évek, vagyis a rendszerváltozás utáni időszak hozta a legnagyobb változást, különösen a közép- és felsőfokú végzettségűek létszámának növekedése volt látványos. A szakmunkások aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké háromszorozódott, a diplomásoké pedig hatszorosára nőtt az utóbbi fél évszázadban.

A nők sokkal nagyobbat léptek előre, mint a férfiak. A múlt század 70-es éveiben még csak 13 százalékuknak volt közép- vagy felsőfokú bizonyítványa, a férfiak 22 százalékával szemben, de 1980-ban már megelőzték őket az érettségizettek arányában, 2011-ben pedig már több volt körükben a diplomás, mint a férfiak között. 2016-ban, amikor a Microcenzus adatait rögzítették, a nők 32 százaléka volt érettségizett, 20 százaléka pedig diplomás, míg a férfiak körében ez az adat 27, illetve 17 százalékosvolt.

A kis népszámlálás azt is megmutatta, hogy minél nagyobb egy település, annál magasabb az ott élők iskolázottsági szintje. A fővárosban például a lakosság 70 százaléka érettségizett, ebből 39 százaléknak diplomája is van, a megyeszékhelyeken ez az arány 57 százalék, benne 28 százalék a felsőfokú végzettségű, a községekben viszont csak 33 százalék az érettségizettek, ezen belül 11 százalékos a diplomások aránya. A bevezetőben említett megyék: Nógrád, Borsod, Szabolcs és még Jász-Nagykun-Szolnok is elmarad az országos átlagtól ezekben a mutatókban.

2016-ban 1 millió 750 ezren rendelkeztek érettségi nélküli szakképesítéssel, ennyi 15 év feletti magyar szakmunkásképző iskolai bizonyítványt, szakiskolai oklevelet vagy szakképesítő bizonyítványt kapott, de nem érettségizett. Ők teszik ki a korosztály 21 százalékát. A szakmával rendelkezők mérése 1961-ben kezdődött Magyarországon, 2011-ig arányuk folyamatosan nőtt, utána pár évig csökkent, majd stagnált, a 15-19 évesek körében pedig már ismét növekedést mértek.

A változó adatok a mindenkori politikai, oktatáspolitikai döntéseknek megfelelő hullámzásokkal, de a magyar lakosság iskolázottságának folyamatos emelkedését mutatják, ezt igazolta vissza a tavaly ősszel elvégzett kis népszámlálás is. A nagy kérdés, vajon mekkora változást hoz a kormány középiskolai rendszert átalakító terve, amivel csökkenteni akarja a gimnáziumi érettségivel rendelkezők körét, növelni a középfokú szakképzettséget szerzők arányát. A heves cáfolatok ellenére a diplomaszerzés lehetőségének visszafogása is kiolvasható a tervekből – amire elemzők azt mondják: kevesebb gondolkodó főre van szükség, aki átlátja, mit miért csinál az Orbán-kabinet és pláne, hogy mit kellene helyette tenni.

A várható élettartam és az iskolai végzettség összefüggései

Számtalan hazai és nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a magasabb végzettség magasabb várható élettartammal jár együtt. Legutóbb idén júliusban jelent meg egy összefoglaló a kérdésről az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet gondozásában.

A tanulmány szerint az iskolázottabbak átlagosan egészségesebben és jobb életkörülmények között élnek, amiben fontos szerepe van annak, hogy magasabb bért kapnak, így többet költenek az egészségükre, meg tudják fizetni a sportolási lehetőségeket, igénybe tudják venni a magánegészségügy szolgáltatásait. Az iskolázottabbak jellemzően jobb munkakörülmények között dolgoznak, körükben kisebb a veszélyes munkát végzők aránya – emelte ki a tanulmány. Egy nemzetközi felmérés szerint az érettségizettek, de különösen a diplomások közt alacsonyabb az elhízottak aránya, kevesebben dohányoznak és kevesebbet isznak, sőt, még a biztonsági övet is gyakrabban használják, mint alacsonyabb végzettségű társaik. A Kereskedelmi és Iparkamara kutatóintézete arra is talált adatokat, hogy a magasabb végzettségűek gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon, sőt, ha cukorbetegek vagy magas vérnyomással élnek, jobban betartják az orvosi utasításokat, mint iskolázatlan sorstársaik.

Az iskolázottság és a várható élettartam, illetve az egészségben eltöltött évek kapcsolata Magyarország esetében különösen erősen mutatható ki – utalt az összegzés egy idei OECD felmérés eredményére. 23 országban vizsgálták a várható élettartam alakulását és kimutatták, hogy a magasabb végzettségű férfiak átlagosan 8, míg a nők 5 évvel hosszabb életre számíthatnak 25 éves korukban, mint az alacsonyabb végzettségű társaik. A különbségek Magyarországon a legnagyobbak: itt egy felsőfokú végzettségű férfi átlagosan 14 évvel élhet tovább, mint egy ugyanilyen korú és nemű középiskolai végzettséggel nem rendelkező társa.

Irány a szakképzés

A kormány a középfokú oktatás rendszerének átalakítását tervezi és részben már meg is valósította. A kiinduló feltételezés, hogy a hazai bedolgozóipar a mostaninál rugalmasabban tudja használni betanított munkára is azokat, akik valamilyen szakmában papírt szereztek, de semmire nem megy a gimnáziumi érettségivel rendelkezőkkel. Egyes hírek szerint a kormány az új Nemzeti alaptantervvel együtt 2019-ben bevezeti a kötelező felvételi eljárást minden középiskolában és központilag meghatározza az egyes iskolatípusokba felvehető tanulók létszámát. Szüdi János volt közoktatási államtitkár, oktatási szakértő szerint attól kezdve az állam akár névre szólóan határozhatja meg az egyes életutakat. A szakember épp itt, a Népszavában fogalmazta meg véleményét, hogy ez a megoldás a melegágya a korrupciónak, a kijárásos rendszer virágzásának.

Iskolai végzettség és gyermekvállalás

A magasabb iskolai végzettségűek általában kevesebb gyereket vállalnak – ezt a tényt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2015-ben megjelent Demográfiai portré című kiadványa is megerősítette. A 3 évente kiadott összegzés szerzői: Kapitány Balázs és Spéder Zsolt ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az érettségivel és a diplomával rendelkezők között már nincs nagy eltérés.

Egy másik - a népesedési folyamatok társadalmi különbségeiről készített - KSH tanulmány pedig azt hangsúlyozta, hogy az alacsony iskolai végzettségű nők vállalnak korán gyereket és ez a magatartás évtizedek óta nem változik. „Az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett anyák ugyanúgy tizenéves korukban vállalják első gyermeküket, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt: sőt még korábban” – olvasható az elemzésben. A gyermekvállalási kor emelkedése a középfokú, szakmával rendelkező vagy érettségizett, illetve az egyetemet, főiskolát végzett nőknél látványos. Az 1990-ben 8,6 év volt a különbség az általános iskolát be nem fejező lányok és az egyetemet végzettek első gyermekének megszületése között, 2013-ra ez 13 és fél évre nőtt, mert a diplomások egyre később vállalnak gyereket. Az életkor kitolódása folyamatos. 1995-ben történt meg először, hogy több 25-29 éves vállalt gyermeket, mint az ezt megelőző 70 évben általánosnak mondható 20–24 éves korcsoport. 2010-ben jött a következő nagy ugrás: ekkor a 30–34 éveseké lett a vezető szerep a gyermekvállalás gyakoriságában. A 2011-es népszámlálás szerint a középfokú végzettségű nők ma általában 29 éves koruk környékén vállalják az első gyereket, míg az egyetemet, főiskolát végzettek csak a harmincas éveik elején.