Zacskóerdő Szombathelyen - Videó!

Olyan látvány fogadja az egyik szombathelyi erdőbe kirándulókat, ami nem csak a természetbe járástól, de az emberektől is elveszi a kedvét - írja a nyugat.hu. A látvány valóban félelmetes: nejlonhulladék és zacskók százai terülnek el az erdőben több száz négyzetméteren, az avarban, a fák ágain, mindenhol.

Nem nehéz kitalálni, írja a portál, honnan kerülnek a zacskók a fák tetejére. Az erdő a szombathelyi Regionális Hulladéklerakó telepe mellett terül el. A szél pedig könnyen kihordja a könnyű hulladékot a szemétlerakóból. Látszik, hogy a kerítést megpróbálták megerősíteni, de itt ennél komolyabb beavatkozásra volna szükség.

Az erdőben járva abban is meg lehetett bizonyosodni, hogy igazságtalan volna az egészet a hulladékcég nyakába varrni, több helyen illegális szemétlerakókat lehet találni. Ennyi szemetet azért eléggé ritka magyarországi erdőben ilyen koncentráltan látni.

A helyi portál megkereste a Szombathelyi Közterület-felügyeletet az üggyel kapcsolatban. Dr. Varsányi Péter elmondta, a felügyelet mezőőri szolgálata rendszeresen ellenőrzi az erdős területeket, ha illegális szemétkupacokat találnak, azt dokumentálják, majd a felügyelet értesíti az ingatlan tulajdonosát, közterület esetén az önkormányzatot.

Ha akadna olyan szombathelyi képviselő, aki még nem látta, megmutatjuk, miről van szó. 

Szerző
2017.12.22 16:31

Csak csurran-cseppen az agrártámogatás

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:30

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az uniós közvetlen területalapú támogatási előleg alig több mint egyharmadát kapják a gazdák idén. Sokan még ennyit sem, ami gondot jelent az őszi munkáknál.
Kellemetlen csalódás érheti azokat a gazdákat, akik május 15-ig benyújtották az uniós közvetlen földalapú támogatási kérelmüket és most a korábbi években megszokott előlegekre számítottak.  Az ez évtől hatályos közösségi jogszabályok szerint a teljes összeg legföljebb 70 százalékát fizethetik ki a tagállamok előlegként a gazdáknak október 16-november 30 között. Decembertől a jövő év közepéig az úgynevezett résztámogatást, vagyis a teljes összeg még ki nem fizetett részét is megkapják a termelők. Az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 28-án hivatalosan megállapított euróárfolyama 324,37 forint volt, ami hektáronként nagyjából 70 ezer forint közvetlen földalapú támogatás (SAPS). A hazai gyakorlat szerint általában az előleg a teljes összeg 50-60 százaléka, vagyis 35-42 ezer forint lenne. Az Agrárminisztérium (AM) Népszavának küldött adatai szerint az 5 millió hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területre beadott 170 411 kérelemre, ha az ellenőrzéseken mindet rendben találnak, a Magyar Állam Kincstár (MÁK) alig 23-24 ezer forintot fizet a termelőknek hektáronként. Ennek oka, hogy a támogatás két részből áll, s 2018-ben csak az összeg 70 százalékát kitevő termeléshez kötött támogatás hektáronként 47 862 forint, s ennek 50 százalékával, 23 931 forinttal számolhatnak a gazdák, s a zöldítésért járó 22-23 ezer forint felét idén már nem valószínű, hogy kézhez kapják a termelők. Így a jogosultak valójában a nekik járó összeg alig több mint egyharmadához juthatnak. Ezt az agrártárca azzal magyarázta lapunknak, hogy az uniós szabályok változása miatt idén itthon is módosult a zöldítésre vonatkozó feltételrendszer. Egyebek mellett vizsgálni kell azt is, hogy a gazdák nem használtak-e növényvédőszert a termelésből ideiglenesen kivont, pihentetett területen, amit a szabályozás is tilt. Az új, a korábbi szabályoknál jelentősen nagyobb adminisztratív terhet jelentő előírásokat úgy kell a MÁK-nak végrehajtania, hogy az ne okozzon hátrányt a gazdáknak, és ne kelljen később visszakövetelni a már kifizetett támogatásokat. Emiatt változott a kifizetési rend. A megnövekedett ellenőrzési feladatok végrehajtását követően a zöldítési kifizetések nagy ütemben indulnak majd meg, ígérte az agrártárca. Az egységes területalapú támogatásokat– így az előlegeket is – csak a jogosultsági ellenőrzések lezárultával fizetheti ki a MÁK. November első napjaival bezárólag 144 ezer kifizetési kérelem érkezett meg a Kincstárhoz. Ez a termelők 83 százaléka, azaz majd’ 119 ezer gazdálkodó kapta meg a támogatást. Ez jelentősen meghaladja az elmúlt évek időarányos teljesítését - tájékoztatott a szaktárca. Igaz, tehetjük hozzá, jóval kisebb összeghez jutottak a jogosultak, mint korábban. A MÁK a jogszabályi kereteknek megfelelően értesíti azokat a termelőket, akik rosszul adták be kérelmeiket. Azokat a gazdálkodókat, akik az első értesítés után nem éltek a szankciómentes javítás lehetőségével, októberben újra felszólították, ebben az időszakban a Kincstár 6 802 adategyeztetésre felszólító végzést küldött ki. Ezzel nem is lenne baj, hiszen érthető, ha az uniós adófizetők pénzére vigyáz a kifizető ügynökség. Márpedig előfordul, hogy egy táblán többen gazdálkodnak, s ha akár csak egy hibás kérelem is érkezik a Kincstárhoz, amíg nem tisztázzák a helyzetet, senki sem kaphatja meg a támogatási előleget. Az is hátráltatja az utalást, ha a birtokhatárokat hibásan rajzolják be a nyilvántartásba. A gond az, hogy korábban az első körös adategyeztetésre augusztusban, a második körre pedig decemberben került sor. Ebben az évben azonban közvetlenül az október közepétől esedékes kifizetések előtt, október 13-án kezdődtek meg az adategyeztetések. Az ügyintézési határidő pedig ettől a dátumtól ketyeg. Az adategyeztetéssel érintett területekre a támogatást addig nem fizeti ki a Kincstár, amíg az eljárást le nem zárják – említette a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetéségének (MOSZ) főtitkára.  Már a csökkentett előleg is óriási gondokat okoz a gazdáknak, az esetleges csúszás pedig tetézi ezt, hiszen az őszi munkáknál számítottak ezekre a forrásokra. Fizetni kellene a a dráguló műtrágyát, a mezőgazdasági gépek üzemanyagát, a szinte folyamatosan emelkedő munkabéreket. A gázolaj áfáját ugyan visszaigényelhetik a termelők, de arra csak az őszi munkákat követően számíthatnak. Ráadásul a hazai agrárium jellegzetessége, hogy igen nagy a bérelt földek aránya. A 2019-es bérleti szerződéseket éppen az uniós támogatásokra számítva, többnyire novemberi, decemberi határidőkkel kötik. Most kellene tárgyalni a tulajdonossal, tulajdonosokkal a bérleti díjról, de ha a gazda nem tud fizetni, a szerződést is felbonthatja a tulajdonos. Sok gazda vett fel éven belül lejáró hitelt valamelyik kereskedelmi banktól, ugyancsak arra számítva, hogy ősszel hozzájuthat a támogatási előleghez. A szokásosnál kisebb összeg, illetve akik még ennyit sem kaptak eddig, bajba kerülhetnek, ha nem fizetik vissza időben a hitelt a bankjuknak – figyelmeztetett Vári Attila, vidékfejlesztési szaktanácsadó. A gazdák jelentős része számára nehezen áttekinthető az uniós támogatások kifizetésének rendszere. A Magyar Államkincstárhoz kell ugyan benyújtani a kérelmüket, az a szervezet folyósítja a támogatást, de az elbírálás a megyei kormányhivataloknál működő agrár-vidékfejlesztést támogató főosztályok feladata. Az adategyeztetés idejét jócskán kitolhatja, hogy a megyei szervezetnek nincs döntési joga, tehát meg kell várnia, amíg a Kincstár Budapesten található Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Központja jóvá nem hagyja a kifizetést. Ez a gyakorlat minden egyéb uniós támogatási esetében is. Ha a Soroksári úti központ sem tudja egy kérdésre a választ, akkor a szaktárcához fordul, például jogszabály értelmezésért.  A szakemberek szerint ez a széttagoltság is okozója a támogatások késedelmes  kifizetésének, és úgy vélték, folytatni kellene azt az át-, vagy visszaszervezést, amelynek keretében a vidékfejlesztési államtitkárság a Miniszterelnökségtől újra az agrártárcához került. Jelenleg ugyanis három főhatóság között, szinte lehetetlen megtalálni a felelőst, például a támogatáskifizetések körül kialakult visszásságok miatt. Az uniós agrár- és a vidékfejlesztési támogatások intézést az Agrárminisztériumhoz kellene rendelni, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan – hangsúlyozta Horváth Gábor. 

Zöld jelzést kapott a Kincstár

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutódjának számító Magyar Állam Kincstár státusza sokáig bizonytalan volt. A kifizető ügynökség akkreditációja – az uniós szabályok szerint - tagállami hatáskörbe tartozik. A MÁK teljes körű akkreditációja 2017. október 11-én lezárult. Információink szerint azonban erre még Brüsszelnek is rá kell bólintania. A közvetlen támogatások keretösszegét az Európai Unió közös költségvetését érintő megállapodás alapján uniós jogszabály rögzíti. A keret hat támogatási jogcímen összesen 1343 millió eurót biztosít Magyarországnak. A kormányzati struktúrában bekövetkezett racionalizálás révén valamennyi uniós forrású kifizetés a Magyar Államkincstárhoz került.

Aggódnak a gazdák

A gazdálkodók most különösen nehéz helyzetbe kerültek – állította a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszetelbeli elnöke.  - Milyen gondokkal küszködnek a termelők? - Az aszály okozta nehézségek mellé most még a pénzhiány is sújtja a növénytermesztőket. A csapadékhiány miatt olyan szárazak a földek, hogy szinte lehetetlen szántani. Az eső és a pénzhiány rendkívül rossz hangulatot teremtett a termelők többségénél.  - Mindenkit egyformán sújt a támogatások csökkenése? - Természetesen minden gazdálkodót másként érint. Nehéz tiszta képet alkotni, mert többen vannak akik inkább nem beszélnek ezekről a gondokról, mint azok, akik elmondják a támogatás csökkenés okozta problémákat és ez nagy baj. Az oka talán az, hogy az előleg nem jár, csak adható és még hátra van a részfizetés is ami jövő év közepéig kell megkapniuk a gazdáknak. - Mi okozza a legfőbb gondot a támogatásokkal kapcsolatban? - A termelők hozzászoktak az előleg fizetés rendjéhez és a nagyjából kiszámítható összeghez. Főleg a kisebb gazdaságoknak hitelt kell felvenniük az őszi munkák elvégzéséhez, s ezek az elsősorban idősebb gazdák nem szoktak hozzá a hitelhez, hiszen eddig az előlegből fedezték az őszi munkák költségeinek nagy részét. A bankok adnának pénzt, hitelbőség van, de sokan nem szívesen adósodnak el. - Miért ódzkodnak ennyire a hitelfelvételtől? - Sok gazda úgy érzi, hogy a földjére, a házára, a vagyonára „ráteszi a bank a kezét”. Ez tart vissza sokakat hitel felvételtől.  - Milyen következményei lehetnek a természeti és a támogatási aszálynak? - Szerintem sok termelő eladja, vagy bérbe adja a földjét és felhagy a gazdálkodással. A világ tendenciáknak megfelelően tovább differenciálódik a mezőgazdaság és ez is gyorsítja a birtokkoncentrációt, ami lássuk be, javíthat a magyar mezőgazdaság versenyképességén. A generációváltásnak csak akkor van értelme. ha a gyerekek, az unokák magas szintű szakmai tudással rendelkeznek.         

2018.11.19 09:30
Frissítve: 2018.11.19 09:30

321,74 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.19 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Minimálisan gyengült a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel fél hétkor az euró 321,74 forintra erősödött a péntek esti 321,54 forintról. Eközben a svájci frank 281,73 forintról 282,12 forintra, a dollár pedig 281,79 forintról 282,12 forintra drágult. Az euró alig mozdult a dollárral szemben: hétfőn kora reggel 1,1398 dolláron állt a péntek esti 1,1409 dollár után.
Szerző
2018.11.19 07:20
Frissítve: 2018.11.19 07:20