Ellenszélben - A falu, ahol megvédték a földeket

Publikálás dátuma
2018.01.04 06:04

Fotó: /
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Tarnaszentmiklós.

Törőcsik Mari, a nemzet színésze egyik kedves emléke, hogy gyerekként a Heves megyei Pélyen élve, ilyenkor tél tájékán édesapja befogott a szánba, pokrócba burkolta családot, s átmentek a szomszédos Tarnaszentmiklóson élő nagyszülőkhöz, igazi tyúkhúsleveses, kalácsos vasárnapi ebédekre. A nagyszülői ház még mindig áll, ám az a fajta, jól működő paraszti világ, amelynek megvolt a mindennapi és ünnepi rendje, már letűnt ezen a vidéken is.

A helybéliek furfangjának köszönhetően legalább a kárpótlási törvény nem vágta gallyra végleg a mezőgazdaságot, noha a sokaknak munkát adó hevesi Rákóczi Tsz és az ottani állami gazdaság is belerokkant a kisgazdák által erőltetett földtulajdoni átalakításba. Még a rendszerváltást megelőzően, a pélyi Tiszamente Tsz akkori vezetői - köztük Buda Sándorné, az ott korábban pénzügyesként dolgozó jelenlegi tarnaszentmiklósi MSZP-s polgármester – szinte egyenként beszélték rá a tagokat, hogy a törvény adta lehetőséggel élve, úgynevezett földnevesítéssel az állami tartalék földekből 110 aranykorona értékig részarány-tulajdont szerezzenek. Mivel a tarnaszentmiklósi szikes földek alacsony aranykoronával bírnak, így egy-egy hajdani téesz-tag átlagosan 10 hektáros birtokot vehetett a nevére, amit aztán később használatra bérbe adott a termelőszövetkezetnek. Háromszáz téesztagból mindössze öten nem éltek a lehetőséggel, akik viszont igen, azok összességében nagyjából háromezer hektárnyi föld használata felől rendelkezhettek. Így tudták elérni, hogy a kárpótlási törvény végül nem zilálta szét a nehéz körülmények ellenére is jól gazdálkodó termelőszövetkezetet. Ez a tulajdonosi szerkezet máig él, s alig néhány olyan település lehet ma az országban - élükön Tarnaszentmiklóssal -, ahol nem multik vagy csókosok, hanem a helyben élők és leszármazottaik kezében van a föld nagy része. A használatért terményben vagy pénzben fizet az időközben Pélyi Tiszatáj Agrár Zrt-vé alakult, valójában ma is egyfajta klasszikus termelőszövetkezetként működő társaság, a föld után járó külön bevétel pedig sokak életét megkönnyíti abban a faluban, ahol a munkalehetőségek a rendszerváltás óta igencsak beszűkültek.

Sok az idős ember
A nyolcszázhatvan fős településen közel kétszáz idős ember él, így a falu folyamatosan öregszik. Tavaly tizenhatan születtek és tizenhárman haltak meg. Sokan a rák miatt mentek el fiatalon, 40-50-60 évesen: közülük többen korábban Tengízben vagy a Metalloglobus itteni akkumulátorbontó üzemében dolgoztak.

Hajdan nemcsak mezőgazdasági, de részben ipari falu is volt Tarnaszentmiklós, itt működött ugyanis a Metalloglobus egyik üzeme, több száz embernek adva munkát. A helyieken kívül hat másik településről: Kisköréről, Átányból, Tiszanánáról, Kömlőről, Hevesről és Pélyről hozta-vitte az embereket a munkásbusz, akkumulátorbontó, fémöntöde és lemezüzem is működött a telephelyen, amelynek mára tíz-tizenkét alkalmazottja maradt, tevékenysége pedig hosszú évekig a veszélyes hulladékok kezelésére szűkült. Tavaly azonban lényeges változás történt az üzem életében: a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. vette bérbe, és telephellyé fejleszti.

A polgármester azt mondja, ilyen körülmények között abban rejlik az ő legnagyobb felelőssége, hogy értelmes közmunkát találjon az embereknek, amelyből valóban tovább tudnak majd lépni a normális munkaerő-piacra. Hisz abban, hogy ehhez előbb jó képzéseket kell tartani, s nem olyan tudásra dobálják ki a pénzt, amiből legfeljebb a kurzusok szervezőinek van hasznuk. Így indult el három évvel ezelőtt a mezőgazdasági tanfolyam, ami szakmunkás bizonyítványt adott az ott végző húsz embernek, s így kezdődött el a családellátók képzése is. Idén január harmadikán pedig huszonketten kezdték el az intézménytakarítói tanfolyamot. Mindennek már van látszatja, a nyolcszázhatvan fős faluban átlagosan húsz-harminc ember van csak tartósan munka nélkül, zömük leginkább egészségügyi okok miatt. Aki akar dolgozni, az el tud helyezkedni a környéken, hisz elérhető közelségben van Jászberény, Jászárokszállás és Gyöngyös is a maga ipari kínálatával. Az utóbbi időben kezd visszatérni az élet az üresen álló házakba is, fiatalok veszik meg őket, jellemzően felhasználva az otthonteremtési támogatásokat, s innen járnak dolgozni a környékbeli városokba. Nyaranta napközis táborokat szervez az önkormányzat, hogy a szünetben is legyen, aki vigyáz a gyerekekre. Óvoda van a faluban, s alsó tagozatos iskola is működik, egyházi fenntartásban, de a felsősök már Pélyre ingáznak át naponta.

Tarnaszentmiklós tíz évvel ezelőtt azzal került be a lapokba, hogy egy húszéves helybéli fiút a halálba kergetett egy olyan család, amely úgynevezett kamatoltatással foglalkozott, vagyis pénzt kölcsönöztek, amelyet aztán duplán kértek vissza. A fiú nem tudta megadni a tartozást, ezért az öngyilkosságot választotta. Buda Sándorné a mostanit megelőző, 1998-2006 közötti polgármesteri időszakában sajátos módszerrel vetett véget annak, hogy egy-két család rettegésben tartsa a többit: a kiszolgáltatott helyzetben lévők pénzét - jellemzően segélyét, családi támogatását – a családdal egyetértésben, általuk meghatalmazva, ő maga kezelte, hozzá kellett bemenni, ha be akart vásárolni az anyuka, vele beszélték meg a kiadásokat, vagyis egyfajta egyszemélyes adósságkezelőként működött. Kiszipolyozható áldozatok híján pedig a kamatoltatós családok egy idő után odébb álltak.

"Majd jóra jön, mint a Ganca hízója..."
Tarnaszentmiklós nemcsak arról nevezetes, hogy az itteni lakosok majd' mindegyike földtulajdonos, hanem neveik is különlegesek. A faluban nem volt ritka a Joáchim, a Jeremiás, a Benjámin vagy a Ráfael utónév, a hölgyek közül pedig többen is viselték a Skolasztika, az Isméria, az Apollónia és az Amália nevet.
A polgármester gyűjti azokat a szólásokat is, amelyek a faluhoz köthetők. "Úgy maradt, mint a Pádár Erzsi földje" - mondják arra, ami nem változott, vagyis „maradt, ahogy volt.” Aki pedig csendes, magába húzódó, arra azt mondják errefelé: "ül, mint Szép Mária az első urával." Ha pedig valakire rájár a rúd, azt azzal biztatják: Majd jóra jön, mint az öreg Ganca hízója".

A helyiek azt mondják, sosem érezték hátrányát, hogy a falu vezetője vállaltan elkötelezett baloldali, MSZP-s aktivista. A térség országgyűlési képviselője, a fideszes Szabó Zsolt nem hagyja figyelmen kívül a falut, miként az máshol tapasztalható: képviselői látogatást tesz, ha meghívják, elmegy hozzájuk, a támogatási lehetőségekről pedig tájékoztatja őket. A település a rendszerváltás óta működési hitel nélkül gazdálkodik, "addig nyújtózkodnak, míg a takaró ér", így nem is estek bele az adósságkonszolidációba sem. A községházát gyakorlatilag két ember viszi a hátán, a falu vezetője, és egy munkatárs, aki korábban közmunkásként dolgozott, s nemrégiben lett köztisztviselő. Egy hivatalsegéd, egy karbantartó "mindenes", egy szociális gondozó, négy konyhás, négy óvónő, két dajka, egy védőnő és egy asszisztens alkotja az önkormányzati összlétszámot, ennyien látják el a közintézményeket.

Megvannak, de a falu látványosabb fejlődéséhez szükség lenne az idevezető, öt számjegyű utak felújítására. Aki ugyanis most Tarnaszentmiklósra megy, inkább útszakaszokkal tarkított kátyúözönt lát, semmint kátyúkkal fedett utat, s ez még a legelszántabb befektetőket is elriasztja.

2018.01.04 06:04

Lefestette a játszóteret, rendőrségi ügy lett belőle

Publikálás dátuma
2018.08.15 08:45
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
„Pénzt és munkát áldoztam rá, hogy szebb és biztonságosabb legyen” – mondta Bálint Róbert. Az önkormányzat ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.
Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést tett a fábiánsebestyéni önkormányzat, miután egy települési képviselő felújította a játszóteret, egészen pontosan lesmirglizte és újrafestette a faelemeket, illetve kicserélte a homokot – írja a Délmagyar. Bálint Róbert bevallotta, hogy ő volt a ,,bűnös”. Úgy fogalmazott:
„a következő testületi ülésen jött a feketeleves. A polgármester úr felháborodásának adott hangot. Minden képviselő elmondta erről a véleményét, ami ugyanaz volt, vagyis hogy bűncselekmény történt a játszótéren, mert nem lett bevizsgáltatva sem a homok, sem a festék... Én már ott bevallottam, hogy én voltam az „elkövető". Megszavazták, hogy feljelentenek, mivel nem kértem engedélyt, hogy az önkormányzat vagyonához nyúljak”
Hozzátette, hogy nem haragszik a képviselőtársaira, ők úgy gondolták, úgy volt jó a játszótér, ahogy volt, ő pedig másképp gondolta. Azt mondta, vállal minden felelősséget és következményt. A fábiáni férfi azóta a rendőrségen is elmondta, hogy ő vitt homokot a homokozóba és ő festette le a játékokat.
„Kislányommal gyakran járunk a játszótérre. A sportpálya melletti a kedvencünk. Pénzt és munkát áldoztam rá, hogy szebb és biztonságosabb legyen. Nem gondoltam, hogy ezért most járkálhatok a rendőrségre”
– fogalmazott.
A portál a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudta, hogy a Szentesi Rendőrkapitányság szabálysértési eljárás keretében vizsgálja az eset körülményeit. Kós György polgármester a megkeresésre közölte: rendőrségi szakban van a feljelentés, és bízik benne, hogy nem lesz belőle semmi különösebb ügy.
2018.08.15 08:45
Frissítve: 2018.08.15 08:45

Négymilliárdos gázszámlát kapott – a közművek elismerte a tévedést

Publikálás dátuma
2018.08.15 08:27
Illusztráció
Fotó: / VAJDA JÓZSEF
Meglepődött Kovács Ferenc, amikor megkapta a postát. Mint kiderült, az összegnél a felhasználó-azonosító szerepelt.
A napokban több mint négymilliárd forintos gázszámlát kapott egy vaszari férfi, Kovács Ferenc, aki a közösségi oldalon meg is osztotta a horribilis összegű csekk fotóját – hangzott el az RTL Klub híradójában. A férfi és családja mindössze egy kis kombi kazánnal fűt. Kovács Ferenc a csatornának elmondta: először nem hitt a szemének. Két nap alatt több ezren osztották meg bejegyzését és kommentek százai árasztották el oldalát. A férfi a szolgáltatóhoz fordult, és később kapott egy másik csekket, már 15 ezer forintról. Az RTL Klub megkeresésére a Nemzeti Közművek közölte: földgázszolgáltatójuk évente 35 millió csekket állít ki, ebből körülbelül egymilliót az ügyfelek kérésére, egyedileg. Ilyen mennyiségnél pedig előfordulhatnak hibák, mint ezúttal is – tették hozzá. A csekken látszik, hogy véletlenül a felhasználó-azonosítót írták az összeghez is.
2018.08.15 08:27
Frissítve: 2018.08.15 08:27