Elfajuló horvát–szlovén határvita

Publikálás dátuma
2018.01.05 06:31
Vonzó környezet a vitatott öbölnél, amely súlyos konfliktus forrása lehet a két ország között Fotó: Jure Makovec/AFP
Fotó: /
Rendkívüli feszültség jellemzi Szlovénia és Horvátország viszonyát azóta, hogy január 1-től Ljubljana a hágai Nemzetközi Döntőbíróság ítéletét végrehajtva módosított határszakaszán a Pirani-öbölnél, s büntetéssel fenyegeti a horvát halászokat.

A még júniusban megszületett döntés értelmében a hágai testület Szlovéniának ítélte a terület ¾-edét, más kérdés, hogy Zágráb nem fogadja el az ítéletet.

Jugoszlávia szétesésekor a logika azt diktálta, hogy Szlovénia és Horvátország között nem lesznek viták. Igaz ugyan, hogy a nyolcvanas évek végén a szlovén kommunista vezetés jóval radikálisabb változásokat követelt, mint a horvát, de ez nem lehetett egy későbbi gyümölcsöző kapcsolat akadálya. A sors azonban másként rendelkezett. A délszláv háborúk vége után a két ország egyre többet foglalkozott határvitájával. Ez 2015-re annyira elfajult, hogy az Európai Uniónak kellett közbelépnie. Ljubljana számára manapság már nem is Belgrád, hanem Zágráb a nagyobbik ellenfél. Nem is kell sokat visszamenni a múltba, hogy megértsük ennek az okát.

A délszláv sajtóban csak Pirangate-nek nevezik a horvát-szlovén határvitát. A két ország már Jugoszlávia széthullása, 1991 óta vitatkozik a Pirani-öböl hovatartozásáról. A szlovének számára nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen ha ők ellenőrizhetik a tengeri terület nagy részét, akkor juthatnak csak ki saját tengeri szakaszon a nemzetközi vizekre. 1992-ben az Európai Tanács segítségével állapították meg az itteni határt. Egy évvel később azonban Ljubljana úgy döntött, hogy ezt nem fogadja el, mert – vélekedése szerint – az öböl teljes része Szlovéniát illetné meg.

2001-ben úgy tűnt, nyugvópontra kerül a kérdés, s megállapodnak arról, hogy közösen halászhatnak az öbölben a horvát és szlovén halászok. 2002-ben azonban ismét elmérgesedett a viszony a két állam között, horvát rendőrök 2002-ben zaklatták az öbölben halászó szlovéneket, többeket előállítottak. Ljubljana a határvita miatt késleltette Horvátország uniós csatlakozását is, méghozzá 2008 decemberétől 2009 szeptemberéig. Ez utóbbi évben aztán áttörés történt az ügyben. Az akkori szlovén és horvát kormányfő, Borut Pahor és Jadranka Kosor átfogó megállapodást kötött. Horvátország garantálta, hogy a szlovén hajók egy korridoron korlátozás nélkül eljuthatnak a nemzetközi vizekre. Szlovénia megígérte, nem akadályozza meg Horvátország csatlakozását az EU-hoz. Megállapodtak abban is, hogy nemzetközi döntőbírósághoz fordulnak. Az EU ad hoc bírói testületet állított fel a kérdés eldöntésére.

A Vecernji List aztán 2015 júliusában olyan lehallgatott telefonbeszélgetéseket publikált, melyek a Szlovénia által rendelt bíró, valamint a ljubljanai külügyminisztérium magas rangú illetékese között zajlottak. Bár a bírónak semlegesnek kellene lennie, kiderült, hogy értékes információkat osztott meg a szlovén féllel, sőt, tanácsokat is adott. Zágráb válaszul bejelentette, kilép a döntőbírósági rendezésből. Ezt a horvát törvényhozás is szentesítette. A szlovén lapok szerint Horvátország valójában azért lépett ki, mert megszimatolta, hogy a bíróság számukra kedvezőtlen döntést hozna. Itt azonban nem állt meg az ügy. Szlovéniában egyre erősebbekké váltak azok a hangok, amelyek szerint meg kell akadályozni Horvátország schengeni csatlakozását.

Tavaly júniusban újabb fordulat történt. Igaz, meglepetésnek semmiképpen sem nevezhető, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Szlovéniának adott igazat. Csakhogy a fent említett okok miatt Zágráb akkorr már nem tekintette perdöntőnek a határozatot. Pedig a testület – már amennyire tőle tellett – salamoni döntést hozott. A 19 négyzetkilométer kiterjedésű Pirani-öböl jelentős részét ugyan Szlovéniának ítélte, más vitatott területeket azonban Horvátország kapott meg, így a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket.

Kolinda Grabar Kitarovic elnökasszony a júniusi döntés után kijelentette: "Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik".

Hasonlóképpen foglalt állást Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is, aki kijelentette, nem tartják kötelező érvényűnek Hága döntését, de „készek a párbeszédre”. Szlovéniának azonban esze ágában sem volt újabb megbeszélésekre, hiszen Zágráb aligha adta volna át önszántából a vitatott részeket. Ljubljana mindenesetre abban bízott, hogy Brüsszel hatalmi szóval utasítja rendre a horvátokat, ez azonban nem következett be. Az Európai Bizottság szóvivője udvariasan visszadobta a labdát Szlovéniának, mondván: a testületnek nem feladata állást foglalni a különböző határviták kérdésében.

A döntőbíróság hat hónapos türelmi időt szabott ki arra, hogy a felek elkezdjék alkalmazni a döntésben foglaltakat. A határidő múlt héten pénteken éjfélkor járt le. Az eltelt fél év alatt azonban egy tapodtat sem közeledett a szlovének és a horvátok álláspontja. December végén ezért Miro Cerar szlovén kormányfő bejelentette: hazája pénzbírsággal sújtja azokat a horvát halászokat, akik a Pirani-öbölben vetik ki hálójukat. A közlés azt jelentette, hogy Ljubljana megkezdte a hágai döntőbíróság ítéletének végrehajtását. Horvátország csütörtökön diplomáciai jegyzékben tiltakozott, és azt kérte, hogy Ljubljana tartózkodjon az egyoldalú lépésektől. Andrej Plenkovic horvát kormányfő pedig azt üzente: Zágráb „megvédi azt, ami horvát”.

Múlt pénteken a horvát halászok még fennakadások nélkül tudtak kihajózni. Szombaton sem volt gondjuk ezzel, igaz, már igénybe vették a horvát rendőrség segítségét is. Kedden, az év első munkanapján azonban a horvát halászok nem mertek kimenni a Szlovéniának ítélt szakaszra. Sőt, szerdán sem lépték át a vitatott határvonalat. Az N1 televízió közlése szerint csak egy hajó haladt át a határon, ám a szlovén rendőrség felszólította a kapitányt, azonnal forduljon vissza.

Büntetéstől félnek
Sok horvát halász eddig naponta ment át Szlovéniába, vagy üzleti okokból, vagy rokonaikat látogatták meg. Most azonban attól tartanak, hogy Szlovénia komoly büntetéssel sújtja őket. Engedély nélküli határátlépés esetén több tízezer euróval sújthatják őket. Davor Bozinovic horvát belügyminiszter arra szólította fel honfitársait, ha megbüntetik őket, ne fizessék ki a pénzt. Egyben ígéretet tett arra, hogy hazája megvédi a horvátok testi épségét. Maria Pejcinovic Buric külügyminiszter „értelmetlennek” nevezte a kitűzött büntetéseket. Állítása szerint a határt már 1991-ben kijelölték, ezért igazságtalan a mostani eljárás. Szlovén kollégája, Karl Erjavec ezzel szemben azt közölte: ez teljesen hamis állítás, ezért is kellett a két országnak nemzetközi közvetítést kérnie. A jelek szerint a vita nem zárul le egyhamar.

2018.01.05 06:31

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21