Megkérdőjelezik Trump alkalmasságát

Az elbocsátott főtanácsadó, Steve Banon könyvbeli történetei is azt támasztják alá, hogy Donald Trump elnöki alkalmassága megkérdőjelezhető, mentális állapota miatt nem alaptalanul aggódnak a képviselők.

„Van-e valami baj Donald Trump idegeivel?” – teszi fel a kérdést a The Atlantic című amerikai magazin. Terjedelmes írásában az orvos végzettségű James Hamblin vezető szerkesztő úgy vélekedik, hogy távdiagnosztikai kísérletezés helyett az amerikai szövetségi kormányzatnak rendelkeznie kellene olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi az elnök közeli, szakszerű megfigyelését ideggyógyászati szempontból.

A kérdés – írja a The Atlantic – annak nyomán vetődik fel, hogy Trump gyakran kifejezetten furcsán, néha aggasztóan viselkedik, és emiatt többen fogalmaznak meg kételyeket a legfőbb hivatalt ellátó személy alkalmasságát illetően. Sokszor elképesztően nagyzol, érzelmeit egyáltalán nem szorítja kordába. Az ilyen jelenségek sorában csak a legutóbbi volt Trumpnak az a felelőtlen harciaskodásról tanúskodó megnyilvánulása, amikor a minap azzal kérkedett, hogy az ő atomcsapás-indító gombja nagyobb, mint Észak-Korea diktátoráé.

Az utóbbi időben több alkalommal lehetett megfigyelni kisebb rendellenességeket az elnök mozdulataiban. Novemberben egyszer beszéd közben ivott egy kortyot, de feltűnően lassan, óvatosan emelte szájához a kis vizespalackot. Ilyenkor az egészséges beszélőnek könnyedén, minden erőfeszítés nélkül kell megtennie a mozdulatot, és közben a szemét nem lenne szabad levennie a hallgatóságról, illetve a kameráról, márpedig Trump levette.

Decemberben, amikor az új nemzetbiztonsági stratégiát ismertette, a beszéd közben két kézzel ragadott meg egy vizespoharat, és úgy itta ki. Ez már nagyobb feltűnést keltett, olyan volt, mint amikor egy átfagyott ember vacogva tartja a kakaós bögrét, vagy mint amikor a gyermek tanulja, miként kell tartani a csészét.

Abban a beszédben, amikor az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetéséről szóló döntését jelentette be, egyes pontokon kifejezetten elmosódottan beszélt, szavait nehezen lehetett érteni.

Pszichiáterhez fordultak a képviselők
Kilenc demokrata és egy republikánus képviselő decemberben a Yale Egyetem ismert pszichiátria professzorához, Bandy Leehez fordult szakvéleményért Donald Trump mentális állapotát illetően, tudta meg a CNN és a Politico. A képviselők attól tartanak, hogy az elnök instabilitása valós veszélyt jelenthet az országra nézve.
A Fehér Ház szóvivője útján reagált, aki nevetségesnek és szégyenletesnek nevezte az elnök alkalmatlanságáról szóló vádakat. Lee professzor mászerkesztőként kiadott egy könyvet ''The Dangerous Case of Donald Trump'' (Donald Trump veszélyes esete) címen, amelybe több pszichiáter Trump elmeállapotátról szóló esszéit közölte. 

Készültek olyan elemzések, amelyek világosan kimutatják, hogy az elmúlt húsz-harminc évben Donald Trump beszédkészsége sokat romlott. Az általa adott interjúkban a beszéd folyamatossága szakadozottá vált, nem fejezi be a mondatokat, szókincse drámaian leszűkült, sokszor ismételgeti ugyanazokat a kifejezéseket.

A beszédkészségért az agyban a homloklebeny felelős, miként az ítélőképességért, problémamegoldó képességért és az önfegyelemért is – jegyzi meg James Hamblin.

Az elnök neurológiai alkalmasságának a vizsgálatára a múltban többször tettek javaslatot, de azokat soha nem valósították meg, holott – írja a The Atlantic szerzője – a hivatal ellátása ma már nem ugyanaz, mint régen, Amerika történelmének legnagyobb részében, amikor a haderő főparancsnoka számára nem volt lehetséges egész kontinensek elpusztítása egyetlen gyors döntéssel. Azokat, akiknek az a dolguk, hogy üljenek egy bunkerben, és várják a nukleáris csapásra vonatkozó jelzést, havonta háromszor tesztelik, képesek-e végrehajtani az előírásszerű teendőket. Az elnököt nem ellenőrzik, képes-e ezzel kapcsolatos saját előírásszerű teendőinek a végrehajtására.

2018.01.06 06:32

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21