Oroszország;elnökválasztás;Putyin;

2018-01-06 06:29:00

Putyinnak nincs párja

Noha 2018 elnökválasztási év Oroszországban, aligha hoz bármiféle változást az ország életében és politikájában. Igaz ugyan, hogy 64 elnökaspiráns készül ringbe szállni a március 18-i megmérettetésen, valós tétje a voksolásnak nincs. Vlagyimir Putyin győzelmét és immár negyedik elnöki mandátumát senki és semmi sem veszélyezteti. Támogatottsága 73 százalék körül mozog annak ellenére, hogy a választók 28 százalékának egyelőre nincs konkrét opciója. Egyetlen riválisa sem tudta még elérni a 10 százalékot sem. Tulajdonképpen akkor is biztos, bár valószínűleg nem 70 százalék körüli győzelemben reménykedhetne, ha egyetlen széles körben ismert potenciális kihívóját, Alekszej Navalnijt nem zárta volna ki a választási bizottság büntetett előéletére hivatkozva.

Fotó: Alexsey Druginyn/RIA Novosti/Sputnik

Fotó: Alexsey Druginyn/RIA Novosti/Sputnik

Az ismert korrupcióellenes blogger így talán még többet is árthat Putyin győzelmi százalékainak, mintha maga is megméretkezhetne, mert bár nem áll mögötte konkrét politikai erő, Navalnij már bizonyította, hogy képes tömegeket megmozgatni demonstráció céljából. Most pedig bojkottra szólított, január végétől tüntetéseket szervez, ami igencsak megtépázhatja az elnökválasztás imidzsét, és tovább csökkentheti az amúgy is rekord alacsony választókedvet. Mivel Putyin számára nem a győzelem a tét, s a korábbi választások története azt mutatta, hogy viszont a győzelem mértékét fontosnak tartja, ezért már nem egy esetben „szépítettek” az adatokon, vélhetően ezúttal sem fogják megengedni, hogy utolsó elnöki mandátumát szépséghibákkal csúfítva szerezze meg a Kreml ura.

Az elmúlt években többször felmerült szakértői szinten, hogy a romló gazdasági helyzet, a szankciók és nemzetközi elszigetelődés okozta gondok miatt lehet, hogy előrehozott elnökválasztásra kerül sor, hogy Putyin még ki tudja használni a Krím elcsatolásával szerzett népszerűséget. Az előrehozott választásra tippelők azzal érveltek, hogy az olajár 2015-2016-os drasztikus csökkenésével súlyosbított gazdasági nehézségek, a növekvő fogyasztói árak és csökkenő jövedelmek miatt az orosz társadalom türelme nem biztos, hogy kitartana 2018-ig, s ezt a Kreml valamilyen módon megpróbálja megelőzni.

Tévedtek. Az OPEC-megállapodás az olajtermelés visszafogásáról meghozta gyümölcsét, az olajár fokozatosan emelkedett és a meghatározó árfolyamok 2014 után először ismét 60 dollár fölött kezdték az új évet. Az orosz gazdaság is lassan bár, de elkezdett növekedni. Hogy ezt márciusig mennyit tudja kamatoztatni a Kreml, tud-e bármennyit javítani a lakossági közérzeten, kérdéses. A regnáló hatalom rendelkezésére álló hatalmas médiapropaganda gépezet minden bizonnyal valamelyest tud segíteni, ha mással nem, akkor a győztes szíriai háború sulykolásával, illetve azzal, hogy Putyinnak köszönhetően „kezd a világ rendje” helyreállni és (legalábbis látszólag) ismét kétpólusúvá válni, ahol a keleti pólus természetesen a Kreml.