Befulladt akcióterv - Tanácstalan szaktárca

Publikálás dátuma
2018.01.06 06:00
KELETI MINTA - Moszkvai diák iskolai gyakorlata Fotó: Shutterstock
Fotó: /

„Kérdése korai és indokolatlan” – így reagált a Honvédelmi Minisztérium, amikor az iskoláktól, óvodáktól elvárt, nagy vitát kiváltó Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT) néhány praktikus részlete iránt érdeklődtünk. Ezzel tárca gyakorlatilag elismerte: úgy rendelték meg az oktatási intézményektől nagy sietve, szilveszter előtt néhány nappal az akciótervet háború vagy szükségállapot esetére, hogy valójában ki sem dolgozták ki a részletszabályokat.

A tragikomikus helyzetről sokat elárul: a tervekben – amelyeket a nyár közepéig kell elkészíteni az érintett intézményekben – az iskolavezetőknek felelőst kell kijelölniük például arra, hogy vészhelyzetben védőöltözetet, takarót, vizet és élelmiszert rendeljen a gyerekeknek és a személyzetnek. Azt azonban a Honvédelmi Minisztériumban sem tudják, hogy a hadtápossá megtett tanároknak milyen élelmiszert, milyen védőöltözetet kellene beszerezniük, kitől, és pláne miből. Itt érdemes megemlíteni: az oktatási intézményeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma utasította a tervek elkészítésére, ám a konkrét ügyben a honvédelmi tárcát jelölték meg illetékesként.

– El nem tudom képzelni, milyen védőeszközökről beszélnek. Mostantól mindenkinek hordania kell magánál bicskát? Esetleg kisfejszét? És mit kell igényelnünk? Gázálarcot? Pisztolyt? Szkafandert? – fakadt ki egy Somogy megyei iskolaigazgató. Ennél is abszurdabbnak tartja a szükségállapot idején a minisztérium által megkövetelt adminisztrációt: a humántárca vész esetén irgalmatlan mennyiségű papírmunkára kényszerítené az igazgatókat. A minisztérium terjengős, 34 oldalas mintaterve alapján az intézményvezetőknek legalább hatféle napi jelentéssel, jegyzékkel, nyilvántartással kellene harcolniuk a nemzetközi terrorveszéllyel szemben. Az intézményvezetőnek a szükségállapot elrendelésekor előre nyilatkozniuk kell például az emberéletben, vagyoni javakban várható veszteségekről is.

„Vagyis egy, remélhetőleg csak a terv kiötlőinek az elborult fantáziájában létező, esetleges támadás esetén írjam le, szerintem hányan halnak majd meg a kollégák és a gyerekek közül?” – háborgott a somogyi pedagógus.

Egy fővárosi általános iskola igazgatója is hasonló indulattal szólt:

– Ha már a kormány tényleg szükségállapotra akar felkészülni, akkor eleve ott kellene kezdeni, hogy az iskoláknak legyen pénze gondnokra. Ma ugyanis, ha hétvégén vagy szünnapon bármilyen vészhelyzet történik az iskola környékén, akkor gondnok híján nincs, aki ki tudná nyitni az iskola épületét a lakosság számára. Ott fognak toporogni az utcán az emberek, akkor is ha mínusz tizenöt fok van!

A HIT mintaterv szerint a közoktatási államtitkár „békeidőben” is bármikor elrendelhet gyakorlatot és akkor a vezetőknek négy, az alkalmazottaknak hat órán belül jelentkezniük kell a munkahelyükön. "Ha ez egy munkanap történik, semmi értelme az egésznek, hiszen úgyis mindenki ott van az iskolában. Azonban hétvégén, de főleg a szabadságolások idején már érdekesebb lesz a helyzet." – fogalmazott egy igazgató. Megemlítette: ilyenkor külön dokumentumban kell vezeti, hogy ki hol van, mit csinál ott, s miért nem tud megjelenni.

„Érdekes lesz egy ilyen vakációs napló: ez nincs itt, mert nyaral, az sincs itt, mert nyaral. Én meg ülök az irodámban majd egyedül, s dokumentálok. Ja, és közben nézem a közszolgálati tévét.” A HIT szerint ugyanis rendkívüli állapot esetén az egyik első lépés, hogy az iskolából valakinek folyamatosan figyelnie kell a közszolgálati média adását.

Szerző
2018.01.06 06:00

Amíg Orbán a Honvédség gépével utazott, a katonák bérelt repülővel mentek Irakba

Publikálás dátuma
2018.09.20 10:30

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala/
Sajnos tapasztalatlan még a személyzet, így a repülők egyszerre csak kevés embert szállíthatnak a honvédelmi miniszter szerint - csak a kormányfőt és az államfőt.
Hiába vásárolt a kormány már két Airbus A-319-es utasszállítót és egy Dassault Falcon business jetet a Magyar Honvédségnek, az iraki katonai kontingens szokásos váltását 2018. augusztus 28-án mégis egy ukrán bérrepülő segítségével oldották meg - írja a 444.hu.
Az LMP országgyűlési képviselőjének, Demeter Mártának a honvédelmi miniszter, Benkő Tibor ezt azzal indokolta:
"a Magyar Honvédség két A-319-es szállító repülőgépe a hajózó és a repülőműszaki állomány repülési és üzemeltetési tapasztalatainak megszerzéséig korlátozott számú személyt szállíthat".
Egyvalakit biztosan vihetnek: ez Orbán Viktor. Számos korábbi alkalmat követően, a miniszterelnök legutóbb Moszkvába utazott kedden az egyik "nem-kormánygéppel", melyet a Zrinyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében vásárolt a honvédség.
A másikkal ugyanakkor utazott volna Áder János a bukaresti Három Tenger Kezdeményezés találkozójára, ám mint az MTI a Köztársasági Elnöki Hivatalra hivatkozva közreadta, meghibásodás miatt meghiúsult az út. A 444.hu úgy tudja, az aszfalton várakozó kormánygép egy cateringes autóval ütközött: utóbbi felemelt rakománya nekicsapódott a kormánygép ajtajának, amely annyira deformálódott, hogy nem szállhatott fel.
2018.09.20 10:30

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00