Élelmiszer helyett katonák a boltban

Több városban a hadsereg ellenőrzi a bevásárlóközpontok bejáratát és azt is vizsgálja, hogy az adott üzletben csökkentették-e az árakat a központi utasításnak megfelelően. Az elképesztő mértékű venezuelai pénzromlás miatt a hatóságok 26 áruházláncban elrendelték bizonyos élelmiszerek árának csökkentését. Venezuelában a világon a legmagasabb az infláció, s az életszínvonal romlása nyomán számos üzletet fosztottak ki. A havi minimálbér már csak néhány eurót ér, az emberek számára egyre kevesebb jut a napi betevőre. Az utóbbi napokban több városban vonultak utcára az emberek a tarthatatlan állapotok miatt.

Beszámolók szerint az üzletek előtt országszerte kígyózó sorok alakultak ki. A fővárosban, Caracasban a hadsereg és a rendőrség csak néhány embert engedett be a szupermarketekbe, amelyekben – az infláció, a keményvaluta hiánya miatt – a kínálat igen gyér.

A legrosszabb helyzet Caicara városában alakult ki. Legalább húsz üzletet raboltak ki és 48 embert vettek őrizetbe – írta az El Nacional portálja. Meg nem erősített hírek szerint legalább két személyt öltek meg az összecsapások során.

Venezuela ezért „unortodox” módszerekkel próbál pénzhez jutni. Az ország – a Bitcoin sikere hatására – saját kriptovalutát hoz létre. Első alkalommal van példa arra, hogy egy ország hoz meg ilyen lépést. Nicolás Maduro elnök pénteken jelentette be, hogy összesen 100 millió úgynevezett Petrót („kőolaj”) dobnak a digitális piacra. Árfolyamát az olaj hordónkénti árához rögzítik. Maduro közlése szerint Caracas így próbálja megkerülni a dél-amerikai állammal szemben az Egyesült Államok által bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket. A venezuelai elnök szerint így lehetőség nyílik arra, hogy hazája a nemzetközi piacokról finanszírozza magát. Mint fogalmazott, a kriptovaluta révén modernizálhatják Venezuelát, s ezáltal könnyebbé válik reális pénzhez jutni. Az állami valuta, a bolívar teljesen elértéktelenedett. Az IMF 2018-ra 2350 százalékos inflációt jósol. Szakértők egyelőre kételkednek a kezdeményezésben, amint abban is, hogy az országnak van-e megfelelő technikai háttere a kriptovaluta bevezetésére. Steve Hanke, a Johns Hopkins Egyetm professzora szerint a Petro amiatt is bukásra van ítélve, mert Venezuela nem rendelkezik annyi olajjal, amennyi az új pénz értékét garantálná.

Szerző

Kármentés Berlinben

Publikálás dátuma
2018.01.08. 06:33
Fotó: Bernd von Jutrczenka/AFP/DPA

A németek többsége úgy véli, létrejön Németországban az újabb nagykoalíció az uniópártok és a szociáldemokraták között. Az Emnid felmérése közvetlenül az előtt készült, hogy vasárnap délelőtt megkezdte a koalíciós egyeztetéseket a CDU/CSU és az SPD. A megkérdezettek 34 százaléka vélekedett úgy, hogy a konzervatívok nem lesznek képesek megállapodni a közös kormányzásról a szociáldemokratákkal, 13 százalék pedig bizonytalannak mondta magát. A megkérdezettek 54 százaléka annak a véleményének adott hangot, hogy az új nagykoalíció jó hatással lesz Németországra. Negatív hatásoktól csak 33 százalék tart.

A tegnapi egyeztetések során először a pártelnökök és a frakcióvezetők ültek tárgyalóasztalhoz, délután a 14 munkacsoport is megkezdte a munkát, méghozzá az SPD központjában. Ma a CDU főhadiszállásán folytatják a megbeszéléseket.

Horst Seehofer, a CSU elnöke derűlátóan nyilatkozott a megállapodás esélyét illetően. „Jó tervezésre, bátorságra és kreativitásra van szükségünk. Ha ez mind megvan, akkor sikerülni fog” – közölte. A tárgyalások végéig nem hoznak nyilvánosságra részleteket a megbeszélések alakulásáról. A megbeszélések csütörtöki lezárásakor várhatóan a pártok által jóváhagyott közös nyilatkozatot tesznek majd közzé. A résztvevőket óva intik attól, hogy a közösségi oldalakon tegyenek közzé részinformációkat.

Ahhoz, hogy az egyeztetéseket követően megkezdődhessenek a konkrét koalíciós tárgyalások, az SPD küldöttjeinek is igent kell mondania, a párt január 21-én, Bonnban esedékes rendkívüli kongresszusán. Német lapok rámutatnak: a pártok megállapodásra vannak ítélve.

Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság elnöke a Rheinische Post hasábjain szólított fel gyors kormányalakításra, szerinte csak így kerülhető el az, hogy ne szenvedjen el az ország további politikai károkat. Martin Schulz, az SPD elnöke az Aachener Nachrichten című lapban „gyorsaságot” és „stabilitást” ígért. Kompromisszumra való készségét hangoztatta Andrea Nahles, az SPD frakcióvezetője is. Utalt arra, tisztában vannak vele, hogy nem minden követelésük szerepel majd a kormányprogramban. Thomas Oppermann, a Bundestag szociáldemokrata alelnöke pedig azt közölte, nem lenne tanácsos, hogy kisebbségi kormány jöjjön létre Németországban.

Szerző

Szivárog a Fehér Ház

Publikálás dátuma
2018.01.08. 06:32

Önmagasztalással reagált az amerikai elnök arra a könyvre, amely többek állításai alapján megkérdőjelezi alkalmasságát a hivatal ellátására.

Michael Wolff újságíró Tűz és düh: Trump Fehér Háza belülről című, pénteken megjelent bestsellere mintegy kétszáz olyan személlyel folytatott beszélgetés alapján készült, akik vagy az elnöki hivatali apparátus jelenlegi, illetve volt beosztottai, vagy pedig máshonnan ismerik közelről a republikánusok színeiben elnökké választott Donald Trumpot.

A legnagyobb közfigyelmet keltő interjúalany az a szélsőjobboldali Steve Bannon volt, akit Trump egy idő után eltávolított fehér házi bizalmi állásából. Bannon történetesen nem az elnökről, hanem annak fiáról és vejéről nyilatkozott nagyon elítélően: szerinte hazaárulásszámba ment, hogy a Trump-család tagjai még a 2016-os elnökválasztási kampány alatt titkosszolgálati hátterű orosz személyekkel találkoztak, akik állítólag Hillary Clintonról, a demokrata párti elnökjelöltről ígértek kompromittáló információkat.

A többi megkérdezett ugyanakkor – részben persze nevének mellőzését kérve - mintegy kórusban ócsárolta az elnököt a könyvben leírtak szerint. Ostorozták végtelen önhittséggel párosuló politikai tájékozatlanságát, alpári megnyilvánulásait és önmérsékletet nem ismerő, egyúttal pedig kiszámíthatatlan, labilis személyiségét. Állítólag ahelyett, hogy keményen dolgozna hivatali feladatain, állandóan tévét néz, a régi barátaival cseveg telefonon, és - ágyban eszi a cheeseburgert. Wolff könyvéből az derül ki: maga a Trump-család sem remélte az elnökválasztási győzelmet, inkább csak további üzleti térnyerési lehetőségeket reméltek a nagy publicitástól, egyszerűen azt akarták, hogy „forogjon a név”.

Donald Trump most 71 éves, és eddig ő a legidősebben megválasztott amerikai elnök, nyolc hónappal Ronald Reagan is fiatalabb volt nála, amikor nyert. Trumpot e hét pénteken átfogó egészségi vizsgálatnak vetik alá – elnökként most első ízben – a Walter Reed katonai kórházban. A demokraták mindeddig eredménytelenül azt követelik, hogy a vizsgálat – a szokástól eltérően – ezúttal terjedjen ki az elnök szellemi állapotának a felmérésére is.

A könyv megjelenésére reagálva Trump önmagát a legstabilabb zseninek mondta, elbüszkélkedett azzal, hogy a legjobb egyetemeket végezte kitűnő eredménnyel – ebből annyi igaz, hogy alapképzésről szóló diplomát szerzett a Pennsylvaniai Egyetemen -, felemlegette, hogy üzletemberként milliárdokat szerzett, mindeközben pedig bolondnak minősítette Bannont, és letagadta, hogy valaha is közel álltak volna egymáshoz.

Arra is panaszkodott, hogy az amerikai jog nem teszi lehetővé a hatékony védekezést a rágalmazás és becsületsértés ellen.

Eközben a Brookings Intézet egyik kutatója olyan elemzést tett közzé, amely kimutatja, hogy a Trump által irányított Fehér Házban az első év elteltével a felső beosztású tisztségviselők körében megdöbbentően magas, 34 százalékos volt a fluktuáció, ami az elmúlt négy évtizedre visszatekintve rekordnak számít. A 64 főből, aki ebbe a kategóriába esett, 22 vagy lemondott, vagy elbocsátották vagy pedig más beosztásba helyezték át.

Reagan első éve után 17, Bill Clinton alatt 11, Barack Obama idejében pedig 9 százalékos volt a fluktuáció ebben a hivatali körben. A nem vezető beosztású fehér házi alkalmazottak körében állítólag hasonlóan magas a személyi mozgás, és időnként nehézséget okoz a státusok betöltése.

Ezt a hétvégét az elnök a Camp David-i üdülőben töltötte, és jórészt a republikánus törvényhozási vezetőkkel tekintette át az elkövetkező időszak feladatait. Ezek közül politikai szempontból különösen kényes azoknak a bevándorlóknak a helyzete, akik gyerekként, illegális módon kerültek az Egyesült Államokba, ott éveken át tanultak, és bíztak abban, hogy van jövőjük Amerikában. Ahhoz, hogy most elkerülhessék a kitoloncolást, Trump engedményeket akar kicsikarni a demokratákból például olyan ügyekben, mint egyes jóléti juttatások megnyirbálása, illetve a mexikói határra korábban ígért védőfal építési költségeinek a kongresszusi jóváhagyása. A Fehér Ház 18 milliárd dollárt kér arra, hogy az elkövetkező tíz év alatt felhúzzák a falat.