Paks - Süllyed a reaktor

Publikálás dátuma
2018.01.08 06:00
Nem elég alaposak a Paksi Atomerőmű számításai az OAH szerint. FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Sokasodnak a geológiai problémák az atomerőmű körül, a lösztalaj alkalmatlannak látszik az újabb blokkok felépítésére.

Az épületsüllyedést mérő eljárások pontosítására szólította fel a Paksi Atomerőművet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) – derül ki a IV. atomblokk élettartam-hosszabbítási engedélyének indoklásából. Bizonyos kitételeik már most a vártnál jelentősebb süllyedésre utalnak. Egyes külső szerkezeti elemek „kihasználtsága” pedig 2025-re meghaladhatja a 105 százalékot. Nincsenek megfelelő tervek arra az esetre sem, ha a IV. blokk reaktortartályának síkja másfél milliméternél nagyobb mértékben megdőlne.

A dokumentumok alapján a napokban Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az energiaügyekért felelős Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezetőhöz, illetve Süli Jánoshoz, „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez” fordult, tudakolván, miért és milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű. Ez már csak azért is fontos, mert az elsődlegesen érintett IV. blokk közvetlenül határos a bővítési területtel. A még fel nem tárt talajmozgási veszélyek így alapvetően kihatnak az Orbán-kormány által tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére – világít rá az ellenzéki képviselő.

Bár az atomerőmű ellenőrzésére hivatott OAH bikkfanyelven írt dokumentumai szokás szerint kimértek és tágan értelmezhetőek, a IV. blokkra kiadott engedély sorai közül mégis kisejlenek a talajsüllyedési mérésekkel kapcsolatos ellenérzések. Mint kiderült, a hatóság az engedélyezési folyamat során többek között megkapta a IV. blokk „öregedéskezelési” terveit, amelyben „nemmegfelelőséget mutató süllyedési értékeket” tapasztaltak. Ennek kapcsán Paksra „tényállástisztázó” felszólítást postáztak. Ebben túl általánosnak ítélték az atomerőművesek süllyedésméréssel kapcsolatos módszereit. Októberben a paksiak ígéretet tettek a pontosításra. A hivatal ezzel beérve nem gördített akadályt a IV. blokk élettartam-hosszabbítása elé. (Így az a most lejáró eredeti engedélyhez képest húsz évvel, 2037 év végéig üzemelhet tovább.)

Arról, hogy milyen mértékben süllyed a IV. blokk vagy akár a teljes atomerőmű, mennyire dől a reaktortartály és mindez mekkora eltérés az előrejelzésektől, nem közölnek adatot. Utóbbi mindenesetre még nincs 1,4 milliméter. E tekintetben viszont csak akkor várnak újabb intézkedéseket, ha a szint már eléri az engedélyezett másfél millimétert. Megjegyzik: a túlzott kihasználtsággal fenyegetett szerkezeti elemek a központi zónán kívül esnek. Ezek vártnál nagyobb süllyedési lehetőségét illetően fokozott figyelmet kérnek, ellenben további vizsgálatot szintén csak ennek bekövetkezte esetére várnak. Többször rögzítik, hogy szerintük mindez semmiben nem veszélyezteti az atomerőmű biztonságos működését. 2017. évi, jóval megengedőbb „tematikus szakértői vizsgálatuk” mindenesetre az öregedéskezelési program módosítását igényli.

Földrengés? Nem gond!
Az új blokkokat pont egy olyan tektonikai törésvonal fölé építenék, ahol akár 10 ezer éven belül is lehetett földrengés – idézett a nyáron az Átlátszó egy, a Paks II. Zrt. által 2016-ban készíttetett geológiai tanulmányt. A kormány ebben ugyanakkor nem lát érdemi veszélyt: közlésük szerint a tervekben ennek eshetőségét is figyelembe vették.

A talajmozgási gondokra a ­2011-es fukusimai atomerőmű-katasztrófa kapcsán készített, egy esetleges földrengésre vonatkozó tanulmányuk is kitér. Eszerint az atomerőmű alatt futó vezetékeket nem kellően készítették fel ilyen esetre. A 10 centinél kisebb átmérőjű csövek esetében már haladnak a problémaelhárítással. A nagyobb méretűek esetén viszont „csúszhat a teljesítés a megfelelő műszaki megoldás megtalálása és a közbeszerzési eljárás várható elhúzódása miatt”.

Tóth Bertalan Seszták Miklóstól arra vár választ, hogy miért, illetve milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű IV. blokkja, milyen szintet várnak 2025-re, mennyi a még biztonságos érték, illetve mit lehet tenni a folyamat lassítása érdekben. Süli Jánosnak pedig azt vetette fel, hogy az V., VI. blokk építési munkálatai milyen hatást gyakorolhatnak a IV. blokk süllyedésére és viszont, illetve az új blokkok esetében eme kockázatok miként csökkenthetőek a lehető legkisebb mértékre. A válaszokat azok megjelenése után idézzük.

Homokra épült vár
A jelenlegi és a tervezett atomerőmű alatti talaj kedvezőtlen geológiai tulajdonságai Paks 2 tervezőinek is sok fejtörést okoztak. „A fedőréteget löszök, löszös homokok, futóhomokok, folyóvízi-tavi-mocsári üledékek építik fel” – olvasható Paks 2 környezeti hatástanulmányában, amiből a laikus olvasónak úgy tűnik: ez nem feltétlenül az a talajtípus, amelyre érdemes atomerőművet építeni. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a geológiai vizsgálatok további veszélyeket is feltártak, a Duna tartósan magas vízállása például jelentősen csökkenti a talaj szilárdságát. Jávor arra is felhívta a figyelmet, hogy az általa kikért anyagokból a geológiai kockázatokra vonatkozó összes információt kitakarták „a Roszatom üzleti érdekeire” hivatkozva. - H. M.

2018.01.08 06:00

Nem bírt a Ferencváros a Pakssal

Publikálás dátuma
2018.08.18 19:01
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Az éllovas Ferencváros 1-1-es döntetlent játszott a vendég Pakssal az OTP Bank Liga ötödik fordulójának szombati játéknapján, így már nem százszázalékos a fővárosi együttes, a tolnaiak pedig továbbra is nyeretlenek.
OTP Bank Liga, 5. forduló: Ferencváros-Paksi FC 1-1 (1-1)  Groupama Aréna, 7147 néző, v.: Erdős gólszerzők: Petrjak (3.), illetve Hahn (45+2.) sárga lap: Heister (72.), Sigér (86.), illetve Hahn (36.), Papp (41.), Haraszti (45.), Kecskés (79.) Ferencváros:  Dibusz - Lovrencsics G., Botka, Blazic, Heister - Leandro (Sigér, 80.), Spirovski (Bőle, 59.), Gorriaran - Varga R., Lanzafame, Petrjak (Finnbogason, 70.) Paks:    Nagy G. - Kulcsár D., Lenzsér, Fejes, Szabó J. - Papp - Bertus, Haraszti (Kővári, 88.), Kecskés, Bartha (Vági, 92.) - Hahn (Simon A., 80.) A házigazda a harmadik perc elején megszerezte a vezetést - Ivan Petrjak volt eredményes -, majd visszafogott tempó mellett megelégedett azzal, hogy az ellenfél térfelén járatta a labdát. A Paks hiába került hátrányba, a védekezésre koncentrált, támadásokat nem tudott vezetni. A félidő derekán Petrjak a kapufát találta el, majd később Botka lövését hárította Nagy bravúrral, ám a két hazai lehetőségtől eltekintve a kapuk nem forogtak veszélyben. A szünetre mégis váratlanul egyenlő állással vonulhattak a csapatok, mert Bertus remek beadását - a ferencvárosi védelem asszisztálása mellett - Hahn a kapuba fejelte. A második félidő elején még mindig érződött a hazaiak játékán a bekapott gól, eltelt 15 perc, amíg beszorították a vendégeket. A Paks azonban állta a rohamokat, fegyelmezetten védekezett, és kisebb megingásoktól eltekintve nem engedte kapuja közelébe az ellenfelet. A ferencvárosi szurkolók több alkalommal ütemesen kritizálták kedvenceiket, akik a hajrához érve egyre nagyobb elszántsággal rohamoztak, a győztes gólt azonban nem sikerült megszerezniük. Sőt, majdnem kikaptak: a 85. percben Haraszti ziccerben a keresztlécet találta el. A Ferencváros a hazai pontvadászatban immár 17 összecsapás óta veretlen, a Groupama Arénában pedig 2017 tavaszán kapott ki legutóbb, azóta 23 találkozón nem talált legyőzőre. A népligeti együttes azonban 2016 áprilisa óta képtelen legyőzni pályaválasztóként a Paksot: egy vereség mellett a legutóbbi három hazai bajnoki találkozón döntetlent játszott vele. Csertői Aurél együttese viszont változatlanul nyeretlen a szezonban: két vereség mellett harmadszor ért el döntetlent.
Szerző
2018.08.18 19:01
Frissítve: 2018.08.18 22:12

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58