Paks - Süllyed a reaktor

Publikálás dátuma
2018.01.08 06:00
Nem elég alaposak a Paksi Atomerőmű számításai az OAH szerint. FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Sokasodnak a geológiai problémák az atomerőmű körül, a lösztalaj alkalmatlannak látszik az újabb blokkok felépítésére.

Az épületsüllyedést mérő eljárások pontosítására szólította fel a Paksi Atomerőművet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) – derül ki a IV. atomblokk élettartam-hosszabbítási engedélyének indoklásából. Bizonyos kitételeik már most a vártnál jelentősebb süllyedésre utalnak. Egyes külső szerkezeti elemek „kihasználtsága” pedig 2025-re meghaladhatja a 105 százalékot. Nincsenek megfelelő tervek arra az esetre sem, ha a IV. blokk reaktortartályának síkja másfél milliméternél nagyobb mértékben megdőlne.

A dokumentumok alapján a napokban Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az energiaügyekért felelős Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezetőhöz, illetve Süli Jánoshoz, „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez” fordult, tudakolván, miért és milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű. Ez már csak azért is fontos, mert az elsődlegesen érintett IV. blokk közvetlenül határos a bővítési területtel. A még fel nem tárt talajmozgási veszélyek így alapvetően kihatnak az Orbán-kormány által tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére – világít rá az ellenzéki képviselő.

Bár az atomerőmű ellenőrzésére hivatott OAH bikkfanyelven írt dokumentumai szokás szerint kimértek és tágan értelmezhetőek, a IV. blokkra kiadott engedély sorai közül mégis kisejlenek a talajsüllyedési mérésekkel kapcsolatos ellenérzések. Mint kiderült, a hatóság az engedélyezési folyamat során többek között megkapta a IV. blokk „öregedéskezelési” terveit, amelyben „nemmegfelelőséget mutató süllyedési értékeket” tapasztaltak. Ennek kapcsán Paksra „tényállástisztázó” felszólítást postáztak. Ebben túl általánosnak ítélték az atomerőművesek süllyedésméréssel kapcsolatos módszereit. Októberben a paksiak ígéretet tettek a pontosításra. A hivatal ezzel beérve nem gördített akadályt a IV. blokk élettartam-hosszabbítása elé. (Így az a most lejáró eredeti engedélyhez képest húsz évvel, 2037 év végéig üzemelhet tovább.)

Arról, hogy milyen mértékben süllyed a IV. blokk vagy akár a teljes atomerőmű, mennyire dől a reaktortartály és mindez mekkora eltérés az előrejelzésektől, nem közölnek adatot. Utóbbi mindenesetre még nincs 1,4 milliméter. E tekintetben viszont csak akkor várnak újabb intézkedéseket, ha a szint már eléri az engedélyezett másfél millimétert. Megjegyzik: a túlzott kihasználtsággal fenyegetett szerkezeti elemek a központi zónán kívül esnek. Ezek vártnál nagyobb süllyedési lehetőségét illetően fokozott figyelmet kérnek, ellenben további vizsgálatot szintén csak ennek bekövetkezte esetére várnak. Többször rögzítik, hogy szerintük mindez semmiben nem veszélyezteti az atomerőmű biztonságos működését. 2017. évi, jóval megengedőbb „tematikus szakértői vizsgálatuk” mindenesetre az öregedéskezelési program módosítását igényli.

Földrengés? Nem gond!
Az új blokkokat pont egy olyan tektonikai törésvonal fölé építenék, ahol akár 10 ezer éven belül is lehetett földrengés – idézett a nyáron az Átlátszó egy, a Paks II. Zrt. által 2016-ban készíttetett geológiai tanulmányt. A kormány ebben ugyanakkor nem lát érdemi veszélyt: közlésük szerint a tervekben ennek eshetőségét is figyelembe vették.

A talajmozgási gondokra a ­2011-es fukusimai atomerőmű-katasztrófa kapcsán készített, egy esetleges földrengésre vonatkozó tanulmányuk is kitér. Eszerint az atomerőmű alatt futó vezetékeket nem kellően készítették fel ilyen esetre. A 10 centinél kisebb átmérőjű csövek esetében már haladnak a problémaelhárítással. A nagyobb méretűek esetén viszont „csúszhat a teljesítés a megfelelő műszaki megoldás megtalálása és a közbeszerzési eljárás várható elhúzódása miatt”.

Tóth Bertalan Seszták Miklóstól arra vár választ, hogy miért, illetve milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű IV. blokkja, milyen szintet várnak 2025-re, mennyi a még biztonságos érték, illetve mit lehet tenni a folyamat lassítása érdekben. Süli Jánosnak pedig azt vetette fel, hogy az V., VI. blokk építési munkálatai milyen hatást gyakorolhatnak a IV. blokk süllyedésére és viszont, illetve az új blokkok esetében eme kockázatok miként csökkenthetőek a lehető legkisebb mértékre. A válaszokat azok megjelenése után idézzük.

Homokra épült vár
A jelenlegi és a tervezett atomerőmű alatti talaj kedvezőtlen geológiai tulajdonságai Paks 2 tervezőinek is sok fejtörést okoztak. „A fedőréteget löszök, löszös homokok, futóhomokok, folyóvízi-tavi-mocsári üledékek építik fel” – olvasható Paks 2 környezeti hatástanulmányában, amiből a laikus olvasónak úgy tűnik: ez nem feltétlenül az a talajtípus, amelyre érdemes atomerőművet építeni. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a geológiai vizsgálatok további veszélyeket is feltártak, a Duna tartósan magas vízállása például jelentősen csökkenti a talaj szilárdságát. Jávor arra is felhívta a figyelmet, hogy az általa kikért anyagokból a geológiai kockázatokra vonatkozó összes információt kitakarták „a Roszatom üzleti érdekeire” hivatkozva. - H. M.

2018.01.08 06:00

Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába

Publikálás dátuma
2018.12.14 21:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
Két részletben még 21, 5 milliárdos tőkemelésről döntött a kormány a zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházásért felelős cégbeno lvasható a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatban, melyet az MTI is idéz.
Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. tavaly 15 milliárdos tőkeinjekciót kapott, hogy a felépítse az önvezető autók tesztelésére is alkalmas komplexumot, a teljes kormányzati ráfordítás összege pedig elérheti a 45 milliárd forintot.
A kormányhatározat szerint Palkovicsnak a pénzügyminiszter bevonásával 2019. február 15-ig ki kell dolgoznia és bemutatnia a kormánynak a zalaegerszegi járműipari tesztpálya piaci jellegű működésének modelljét,
vagyis, két és fél hónapjuk maradt arra, hogy kitalálják, hogyan lesz piacképes és nyereséges a több tízmilliárdos felemésztő beruházás.
Az önvezető autók tesztelésére alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya alapkövét 2017-ben tették le, a létesítmény első három modulját  az idei év végén adják át. Ezek között lesz a fogadóépület, amelyben rendezvények tarthatók, a műszaki épület, amely a tesztpályahasználók bázisa lesz, továbbá a dinamikai felület és a kezelhetőségi pálya a vezethetőségi próbákhoz. Átadják a Smart City zóna első részét is, amelyen parkolót és logisztikai udvart alakítottak ki a vezetéstámogató asszisztensek teszteléséhez, valamint egy olyan felületet, amely a fékek ellenőrzésére alkalmas. 
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy Európában is egyedülálló módon a zalaegerszegi pályán nemcsak városi és közúti tesztkörnyezetben lehet majd vizsgálni a járműveket. Ausztriával és Szlovéniával megállapodva határon átnyúló tesztutakat is biztosítanak a fejlesztőknek, így a határt keresztező infrastruktúrában is tesztelhetik az autókat. Mint a miniszter hozzátette, 150, a világon vezetőnek számító autógyártóval, alkatrészbeszállítóval vagy informatikai céggel folynak tárgyalások a zalaegerszegi tesztpálya igénybevételéről. A tesztpálya maga ugyanakkor 2020 elejére készül el teljesen. 
2018.12.14 21:40

323,72 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.14 21:02
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése szerény mértékben, 323,72 forintra emelkedett este negyed nyolc körül a reggel hét óra körül jegyzett 323,64 forintról. Az euró pénteken 323,42 forint és 324,26 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 286,59 forintról 287,20 forintra, a dolláré pedig 284,89 forintról 286,47 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1361 dollár után este 1,1300 dolláron állt. 
Szerző
2018.12.14 21:02