A bérlakásokkal visszatérnek a háziurak

Publikálás dátuma
2018.01.09 06:03
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
A nagyvárosokban egyre többen választják az albérletet, ami jó üzlet a befektetőknek is. A főváros belső kerületeiben elszaladtak az árak.
Shutterstock 

Shutterstock 

Bár a magyarok döntő többsége még mindig törekszik a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, a statisztikai adatok alapján az utóbbi években némileg többen választják a munkaerőpiaci mobilitást is megkönnyítő albérletet. A jelentősebb megtakarítással rendelkezők – egyelőre zömmel magánszemélyek - ki is használják a növekvő igényt: több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket.

A KSH idősoros adatai szerint 2017-ben a háztartások 5,2 százaléka piaci áron bérelte az általa lakott ingatlant, miközben 2011-ben még mindössze 3,6 százalék volt arányuk. A nem piaci bérlők – vagyis a szociális, önkormányzati bérlakásokban élők - aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt. Ezzel együtt némiképp csökkent – 87,6 százalékról 85,2 százalékra – a saját tulajdonú ingatlanban élő háztartások aránya. Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve méginkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást.

A kiadó lakások iránti egyre élénkebb keresletről számolt be Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is. A vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet. Az díjak ráadásul a keresetek több mint felét elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forintot kell fizetni az albérletért, miközben az átlagkereset nettó 200 ezer forint körül mozog.

Ezt kompenzálhatja némiképp a munkáltatók által adómentesen adható lakhatási támogatás, amelynek összege az idén emelkedik. Tavaly az albérletben élő alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kaphatták támogatásként, 2018-tól a minimálbér 60 százalékát. Mivel a minimálbér is emelkedett, a munkáltató januártól akár havi 83 ezer forint támogatást is adhat dolgozóinak.

A lakások felét feketén adják ki
Összesen 321 ezer lakásban éltek bérlők 2016-ban, ezek túlnyomó részét, 260 ezer lakást magánszemélyek adták ki. A G7 gazdasági portál által ismertetett adóhatósági adatok szerint ugyanakkor csak százezer ember vallott be jövedelmet lakáskiadásból, összesen 85 milliárd forint bevételt jelentettek. Bár vannak, akik több lakást is kiadnak, az nem valószínű, hogy egy lakáskiadóra átlagosan 2,6 kiadott lakás jut, valószínű tehát, hogy a lakások legalább felét feketén adják ki. Vagyis, ha a piac csak tíz százalékot tisztulna a lakáskiadás adóterheinek csökkentése miatt, az hárommilliárd forint többletbevételt jelentene a költségvetésnek – véli a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az idén elvileg olcsóbb is lehetne az albérlet, hiszen januártól már nem kell a bérleti díjakból származó bevétel után a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja). Ez elsősorban a fővárosi albérleteket érintheti, jellemzően ezeknél lépte át az éves jövedelem az egymillió forintot, ami után az ehot meg kellett fizetni. Mindez Balogh László szerint fehérítheti a piacot: várhatóan többen fogják a tényleges bérleti díj bejelentésével kiadni lakásukat. A bérleti díjak viszont nem csökkennek, hiszen annak, aki eddig nem fizette meg maradéktalanul a lakáskiadás után a közterheket – márpedig a lakáskiadók mintegy fele valószínűleg így tett (lásd keretes írásunkat) -, az adócsökkentés nem hoz megtakarítást.

Ezzel együtt – éppen a fenti változások miatt is - egyre jobban megéri kiadási céllal ingatlant vásárolni. A befektetési célú lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot, országosan mintegy 30 százalékra tehető. A piac pedig egyre koncentrálódik: mind több olyan befektető lép be a piacra, aki nem egy-két lakást vesz, hanem nagyobb portfólió kialakítására törekszik. Egyelőre még magánszemélyekről van szó, hiszen ebben a formában jobban megéri a lakáskiadás, mert csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni, míg cégként ÁFÁ-t és társasági adót is kellene fizetni, az osztalékot terhelő közterhekről nem is beszélve.

Ezek a modern háziurak a régebbi társasházakban egész szinteket igyekeznek megvásárolni. Balogh László szerint ez főként a fővárosi belső kerületekben jellemző, ahol a rövidtávú, turistákat célzó kiadás dominál. Ezt egy szintén idei könnyítés is segíti: az ingatlanjukat lakáshotelként hasznosítók már nemcsak egy, hanem három ingatlan után is választhatják a tételes átalányadózást, ami évente 38 400 forint lakásonként. A bulinegyed rövidtávú lakáskiadásának piacán ugyanakkor komoly változásokat hozhat az erzsébetvárosi szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló februári népszavazás. Ha éjfélkor valóban bezárnak majd a szórakozóhelyek, a környék kevésbé lesz népszerű a fiatal turisták körében, emiatt már akadnak is olyan vevők, akik az adásvétel megkötésével inkább kivárják a népszavazást.

Kicserélődhetnek a tulajdonosok a bulinegyedben
Átszabhatja a környék lakáspiacát a februári, erzsébetvárosi népszavazás, ahol a lakók arról döntenek, bezárjanak-e éjfélkor a szórakozóhelyek.
A fővárosi „bulinegyedben” az utóbbi öt évben a fővárosi átlagnál nagyobb mértékben emelkedett a kiadó lakások bérleti díja, illetve az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára. Az ingatlan.com adatai szerint a VII. kerületben 2013 óta 124 százalékkal, 550 ezer forintra emelkedett az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára, az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak pedig 95 százalékkal, mintegy háromezer forintra nőttek. Az V. és a VI. kerületben több mint 120 százalékkal nőtt az eladó lakások átlagos négyzetméterára, az albérleteknél pedig 82 illetve 93 százalékos drágulás történt. Összehasonlításul: a budapesti átlag-áremelkedés az eladó lakásoknál 82, az albérleteknél pedig 83 százalékos volt az elmúlt öt évben.
Az árakat a külföldi turisták hajtják fel, akik körében igen népszerűnek számít a bulinegyed. Ebbe azonban már némiképp beleszólt az V. és VI. kerületi önkormányzat tavaly év végi rendelete, amelynek értelmében - a VIII. kerülethez hasonlóan - csak akkor üzemeltethetik szálláshelyként a tulajdonosok a lakásukat, ha ahhoz a többi lakó is hozzájárul.
Ha pedig most a népszavazás eredményeként éjféli bezárásra kötelezik a szórakozóhelyeket, kevésbé lesz vonzó a környék a szórakozni vágyó külföldiek számára. Ez az erzsébetvárosi eladó és kiadó lakások árára is hatással lehet. Egyes lakásoknál árcsökkenés is elképzelhető, nagyon jelentős áresésre azonban nem kell számítani, hiszen a lakáshotelként üzemelő ingatlanok jó helyen lévő, kiváló minőségű, felújított lakások, amelyek iránt élénk a kereslet. Így egy eseteleges tiltás esetén várhatóan inkább a tulajdonosok és a bérlők cserélődnek majd ki. Ha viszont nem az éjféli bezárás mellett döntenek az erzsébetvárosiak, akkor VII. kerületi - valamint az V. és VI. kerületi - lakások eladási ára és bérleti díja a jövőben is a fővárosi átlagot meghaladó mértékben emelkedhet.

A bérlakásportfólió kialakításának másik jelentős terepét az újépítésű lakások jelentik. Ezekben a lakóparkokban többtucat lakást is megvesznek a befektetők, majd egy ingatlanbérbeadás-menedzsmenttel foglalkozó cégen keresztül rögtön ki is adják. Ilyen vállalkozásokat sok esetben maguk a beruházók hoznak létre, tevékenységükért pedig – az ingatlanközvetítőkhöz hasonlóan - a bevétel mintegy 10 százalékát kérik el. De nem csupán a bérlő felhajtásával foglalkoznak, hanem az ingatlannal kapcsolatos egyéb feladatokat – karbantartás, bérleti díjak beszedése - is elvégzik. E szolgáltatást is nyújtó beruházók komoly versenyelőnyre tesznek szert, hiszen a befektetési céllal vásárlók válláról komoly terhet vesznek le.

A bérlők pedig hajlandók egy kicsit többet fizetni azért, hogy átláthatóbb körülmények között bérelhessenek lakást. A bérlői kör ugyanis itt kevésbé a kényszerből költözők közül kerül ki, mint inkább a pályájuk elején járó, de már jó fizetéssel rendelkező fiatalok közül, akik még nem döntötték el, hol szeretnének letelepedni. Balogh László megjegyezte: egyre több olyan bérlő is megjelenik ezekben a lakásokban, akik rendelkeznek ugyan saját ingatlannal, de kevésbé jó környéken, így annak kiadásával és némi különbözet megfizetésével gyors minőségi ugrást érhetnek el lakókörnyezetükben.

Másfélmillióan ingáznak naponta
Nem minden munkavállaló tud vagy szeretne munkahelye miatt elköltözni: a dolgozók több mint harmada – mintegy másfél millió munkavállaló – napi szinten ingázik munkahelye és lakhelye települése között. Ez az arány pedig az elmúlt öt évben nem változott érdemben – derül ki a KSH 2016-os mikrocenzusából. Országosan ugyanakkor vannak eltérések: Pest, Heves, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az ingázók aránya – itt a dolgozók csaknem fele másik településről jár be dolgozni.
A naponta ingázók több mint fele, 900 ezer munkavállaló lakóhelyének megyéjén belül ingázik, 277 ezren másik megyében, de az adott régión belül járnak be munkahelyükre,182 ezren másik régióban dolgoznak, mint ahol laknak, 72 ezren pedig külföldre járnak át napi szinten dolgozni. Utóbbiak aránya az elmúlt 15 évben fokozatosan emelkedett: a 2001-es népszámlálás a külföldre ingázók arányát még 1 százalék alatt mérte, 2016-ra ez 4,6 százalékra nőtt. A határ túloldalán munkát vállalók a legnagyobb arányban továbbra is a két osztrák határ menti megyében Győr-Moson-Sopronban és Vasban élnek (24, illetve 13 százalék), de jelentős növekedés volt etéren Baranyában is, ahol a naponta ingázó foglalkoztatottak 6 százaléka külföldön dolgozik.
Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy egy másik településen kell munkahelyet keresnie: míg a megyei jogú városokban az ott élők 16 százaléka ingázik, a többi városban lakók 39, a községekben élőknek pedig már a 63 százaléka végzi munkáját másik településen. Ágazatok szerint a bányászat és kőfejtés területén, az építőiparban, a szállítás és raktározás terén, illetve a feldolgozó iparban a legmagasabb – 50 százalék körüli – az ingázók aránya, míg a legtöbb helyben dolgozó az ingatlanügyletek, a közigazgatás és az oktatás területén foglalkoztatottak közül kerül ki.



2018.01.09 06:03

Utolsókat rúgja az Iszlám Állam

Publikálás dátuma
2019.02.14 12:00
Menekülnek az Iszlám Állam harcosainak feleségei
Fotó: AFP/ FADEL SENNA
Szíriában a végéhez közeledik a nyolc éve tomboló háború, miközben az élet lassan visszatér a régi kerékvágásba.
„Az elmúlt fél évben a harcok intenzitása drámaian visszaesett. Szíriában a harcok szünetelnek, ha be azért nem is fejeződtek. Ugyanakkor a hadsereg készül Idlíb-tartomány visszafoglalására. Szerintem a csata kimenetele már azelőtt eldől a javunkra, mielőtt elkezdődne” - írta le a szíriai biztonsági helyzetet a Népszavának Samer Kharouf. A Damaszkuszban élő fiatalember hozzátette, a biztonsági helyzet a legtöbb városban jó, bár azért tartanak a szórványos bombázásoktól, emberrablásoktól, melyeket jobbára önálló terrorista sejtek hajtanak végre. „Az Iszlám Állammal az a baj, hogy nem csak egy katonai szervezet. Sajnos rengeteg a szegény és tudatlan ember, akinek ha fegyvert nyomnak a kezébe, akkor olyanokká válnak, mint az Iszlám Állam. A probléma nem is a fegyverrel van, hanem a gondolatokkal a fejeikben. Addig tehát nem is lehet legyőzni őket, amíg a Közel-Keleten nem történik egy gazdasági és intellektuális újjászületés. A szélsőségesek bármikor és bárhol visszatérhetnek” - válaszolta arra a kérdésünkre, hogy valóban sikerült-e legyőzni a terrorszervezetet. „Biztonságban vagyunk, Damaszkuszban már nem harcolnak. Vidéken, például Aleppóban viszont még előfordulnak bombázások” - számolt be hasonló állapotokról lapunknak egy másik fővárosi lakos, Ghoufran Dayrawan. Az angol tanárként és filmkészítőként dolgozó nő szerint a mindennapi életük már jobb, bár vannak gazdasági nehézségeik. Ő is szeretné folytatni tanulmányait, Európába utazni, de nem engedheti meg magának. „Amerika hozta létre az Iszlám Államot, szóval mikor Donald Trump a legyőzéséről beszél, röhögnöm kell” - kommentálta ugyanakkor az amerikai kivonulás hírét. „Az amerikai kivonás meglepetésként érkezett, és a meglepetések a háborúban mindig gonddal járnak!” - figyelmeztetett ugyanakkor Kharouf. A mindennapokról szólva ő is megerősítette Dayrawan tapasztalatait. „Persze helyenként változik, ám a helyzet összességében jó, ahhoz képest, hogy egy pusztító polgárháború sújtotta országról beszélünk. Az alapvető áruk, például élelem és gyógyszerek elérhetőek” - mondta. „Szíriában az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Tele vagyunk bánattal, könnyekkel, dühvel és gyűlölettel. Ugyanakkor reménnyel és a megbocsátás vágyával is. Még sok dolgunk van, hogy újraépítsük a társadalmunkat és gazdaságunkat. De a történet itt nem érhet véget” - nyilatkozta derűlátóan. Optimizmusa nem alaptalan, hiszen a nyolcadik éve zajló szíriai háború végső felvonásához közeledik, és az már biztos, hogy Bassár el-Aszad államfő győzelmével zárul. Szíriában alapvetően három kérdés maradt terítéken: a kurdok ügye, az utolsó lázadók által uralt terület, Idlíb sorsa, és az Iszlám Állam teljes felszámolása. Különösen mióta Donald Trump amerikai elnök múlt év végén bejelentette a teljes amerikai kivonulást az országból, a lapokat Oroszország és Irán osztja, miközben Törökország próbálja menteni a menthetőt. Ma az oroszországi Szocsiban találkozik Vlagyimir Putyin orosz, Hasszan Róhani iráni és Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy próbáljanak megoldást találni a szövevényes helyzetre. 
Ankara legfőbb célja, hogy az – eleddig – nyugati támogatást élvező, ám általuk terroristaként számon tartott kurdok függetlenedési törekvéseit letörjék, befolyásukat csökkentsék, a határ közelében egy biztonsági ütközőzónát hozzanak létre, akár egy fegyveres offenzívával biztosítva ezt. Erre elméletileg az amerikai csapatok távozásával lehetőség nyílik, kérdés, hogy mit szól hozzá a többi érdekelt fél? A tavaly szeptemberben ugyancsak orosz-iráni-török megegyezéssel létrejött - majd később Angela Merkel és Emannuel Macron közbenjárásával is megerősített - idlíbi tűzszünet is ingatag lábakon áll. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap már arra figyelmeztetett, hogy a tavaly tető alá hozott megállapodás csak átmeneti jellegű, különösen miután a tartomány 90 százaléka fölött a Hajat Tahrír al-Sám vette át az uralmat. Korábban ez a szervezet an-Nuszra Frontként, az al-Kaida szíriai ágaként volt ismert, és bár később függetlenedtek, ez nem változtat azon, hogy szélsőséges dzsihadistákról van szó. A terroristák kiverése jó ürügyként is szolgálhat Damaszkusz számára, hogy támadást indítson az utolsó, felkelők uralta terület ellen, ahogy arra Kharouf is utalt cikkünk elején. Még akkor is, ha félő, egy ilyen offenzíva valóságos vérfürdő lenne, és újabb menekültáradatot indíthatna útjának, hiszen Idlíbben a becslések alapján 70-80 ezer fegyveres, és hárommillió civil él. Ami az Iszlám Államot illeti, az egykor rettegett terrorszervezet fénykorában több mint 133 ezer négyzetkilométert uralt, mára azonban mindössze néhány faluban lobog a hírhedt fekete-fehér zászlójuk. A kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lassan de biztosan számolja fel a terrorszervezet utolsó menedékeit, a dzsihadisták 300-400, főként külföldi harcosa az utolsó vérig harcol, miközben meggyötört családtagjaik százával próbálnak menekülni. Donald Trump amerikai elnök éppen azzal indokolta a szíriai kivonulást, hogy hamarosan a terrorszervezet területeinek száz százalékát felszabadítják, így fölöslegessé válik az amerikai jelenlét. Szavainak némileg ellentmond, hogy az Egyesült Államok vezette katonai koalíció legfrissebb statisztikái szerint január második felében még mindig 645 légicsapást hajtottak végre Szíriában (miközben Irakban kilencet). Az ENSZ tegnap közzétett jelentése ugyancsak arra figyelmeztet, hogy az Iszlám Államot még nem győzték le, 2018 második felében a harcosaik még mindig több támadást hajtottak végre Irakban és Szíriában, mint a világ többi részén összesen. Az viszont biztos, hogy a fenyegetés átalakult. Híradások szerint az SDF erejének jelentős részét már nem a területek visszaszerzése, hanem a már felszabadított részek stabilizálása, az alvó sejtek felszámolása emészti fel. Az nyilvánvaló, hogy minden terroristával – és támogatóikkal – nem lehet végezni, több tízezer egykori harcos maradhatott életben, akik a gyéren lakott sivatagos területeken, a hegyekben, vagy egyszerűen a fegyvert letéve, elvegyülve vár a megfelelő alkalomra. A 2014-es villámháborúszerű katonai sikereik viszont aligha megismételhetőek.

Nem hagy űrt az Egyesült Államok

„Az Iszlám Állam elleni harcok oroszlán részét Szíriában valóban a kurdok végezték, ennek egyik oka, hogy a terrorszervezet őket fenyegette a legjobban. Ráadásul a kurdok célja az volt, hogy a három kurd többségű tartományt elfoglalják és egyesítsék, – ami végül a török beavatkozás miatt nem valósult meg – aminek elérésében az Iszlám Állam ugyancsak az útjukban állt. Közben az Egyesült Államok az Iszlám Államot akarta legyőzni. Mivel a két érdek egybeesett, amerikai fegyverekért és támogatásért cserébe a kurdok területeiktől délebbre, például az Iszlám Állam „szíriai fővárosa”, Rakka ellen is vállalták a harcokat. Ezeket a részeket azonban már valószínűleg nem akarják megtartani a későbbiekben” - vázolta fel a szíriai kurdok szerepét a terrorszervezet elleni küzdelemben Wagner Péter. „Persze a szíriai kormányerők is harcoltak az Iszlám Állam ellen, de eleinte számukra nem ez volt a prioritás, hanem a felkelők uralta területek visszafoglalása” - tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A közel-keleti térség szakértője úgy vélte, az Iszlám Állam elleni küzdelemben az Egyesült Államok szíriai kivonulása nem lesz különösebb hatással. „Az amerikai légierő eddig sem Szíriából, hanem például Irakból, Kuvaitból indította harci gépeit. A nagyjából kétezer fős jelenlét már inkább a törökök elrettentésére szolgál” - tette hozzá. Mégsem gondolta úgy, hogy az amerikai távozás után biztosan azonnal támadnának a törökök. „A szíriai kormánynak, Oroszországnak és Iránnak sem érdeke egy ilyen forgatókönyv. Valószínűleg a szíriai kormányerők és a kurdok valamilyen módon kiegyeznek, például területekért cserébe a kurdok részleges autonómiát kapnak. Moszkva közvetítésével pedig megpróbálnak Törökország számára is megnyugtató megoldást találni” - mondta. Wagner Péter azzal egyetértett, hogy az Iszlám Államot „államként” legyőzték, de arra figyelmeztetett, hogy harcosaik ezután klasszikus terrorszervezetként működhetnek tovább. „Önálló, minimális hierarchiával rendelkező sejtekben hajthatnak végre merényleteket, rajtaütéseket, emberrablásokat, ahogyan Irakban például már teszik is. Ezzel együtt az előző néhány év tendenciáját folytatva a Nyugat fenyegetettsége tovább csökken. Úgy tűnik, az életben maradt harcosok más konfliktuszónákba mentek, és nem Európába próbálnak bejutni” - mutatott rá.

2019.02.14 12:00
Frissítve: 2019.02.14 12:00

Szakszervezetek ideje: kiléptek a fényre és sikerrel fenyítik a multikat

Publikálás dátuma
2019.02.12 06:00

Fotó: / Molnár Ádám
Lökést adott a mozgalomnak az audisok sikeres sztrájkja: az iparban egyre többen lépnek be az érdekképviseletekbe, és naponta érkezik igény tagszervezet-alapításra is.
Több autóipari beszállító cég dolgozói is megkeresték a napokban a Vasas Szakszervezeti Szövetséget, hogy tagszervezetet szeretnének alapítani. Az egyik cég munkavállalói azonnal sztrájkba is akartak lépni, hogy így kényszerítsenek ki egy nagyobb léptékű béremelést. Utóbbiakat úgy kellett erről lebeszélni, hiszen a munkabeszüntetést nem lehet egyik napról a másikra elkezdeni: a jogszabályok által előírt módon egyeztetni kell a munkaadóval, majd ajánlatot tenni, és csak ezek sikertelensége után lehet elsőként egy két órás figyelmeztető sztrájkot szervezni. A szakszervezetek iránt támadt – a Google keresései statisztikáiban is tetten érhető - fokozott érdeklődés egyik oka, hogy január végén az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) a hazai versenyszférában eddig nem látott méretű, sikeres sztrájkot szervezett. Az egy hetesre nyúlt munkabeszüntetéssel jelentős - 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos – béremelést vívtak ki maguknak. Csalogány György, az AHFSZ elnökhelyettese szerint titkuk elsősorban abban rejlik, hogy valóban tagságuk érdekeit képviselik, pártpolitikától mentesen. Az AHFSZ ráadásul az utóbbi években jelentősen bővíteni tudta tagságát, az Audi dolgozóinak 70 százaléka szakszervezeti tag: ők pedig most Magyarországon ritkán látott egységben léptek fel a munkáltatóval szemben.  Országosan korántsem ilyen erős a szakszervezetek támogatottsága: a munkavállalók mindössze 10 százaléka tagja valamelyik érdekképviseletnek. Az ipari cégeknél ugyanakkor több helyen működnek 70-75 százalékos belépési aránnyal szakszervezetek.   Az audisok példáját most sokan követnék. Nemcsak az AHFSZ 9 ezer tagja mellé léptek be a sztrájk kezdete óta még többszázan, a szintén a járműiparban tevékenykedő Vasas Szakszervezeti Szövetség 25 ezer főre tehető tagsága is mintegy 10 százalékkal bővült az elmúlt hetekben. László Zoltán, a Vasas alelnöke szerint ebben csak részben játszik szerepet az Audi-sztrájk, az iparban az utóbbi évek szakszervezeti építkezése nyomán egyre erőteljesebb a dolgozók érdekérvényesítési szándéka és képessége. Ennek látványos példája, hogy a kecskeméti Mercedes gyárban még tavaly decemberben két évre szóló, 35 százalékos béremelést ért el a két helyi szakszervezet. Az autóiparban a legtöbb helyen még zajlanak a bértárgyalások, de a Vasas már több cégnél 10-15 százalékos bérmegállapodásokat kötött, egy tatabányai ipari parkban 17,5, öt másik cégnél 20 százalékos emelést sikerült kiharcolnia. A magasabb emeléseket ott érték el, ahol több a képzett szakmunkás, hiszen a munkáltatók is lépéskényszerben vannak – fogalmazott László Zoltán. Úgy véli: a dolgozók a fokozódó munkaerőhiány, az erőteljesebb szakszervezeti fellépések miatt kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, ha pedig sikeres példákat is látnak maguk előtt, az még jobban megerősíti őket. Ez történt a miskolci S.E.G.A. üzemben is, ahol a múlt csütörtökön 500 fizikai dolgozó tartott két órás figyelmeztető sztrájkot. Itt az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) követel többek között 12,5 százalékos alapbéremelést. Eddig nem jártak sikerrel, most a további sztrájkhajlandóságot mérik fel. Az audisok sztrájkja viszont másutt a munkaadóknak is figyelmeztetésül szolgált. Az egyik, Magyarországon több telephellyel is rendelkező autóipari beszállítónak például elég volt arról értesülnie, hogy a szakszervezet sztrájkra készül, máris engedett merev álláspontjából. Egy másik helyen, a Bosch hatvani gyárban az ÉTMOSZ múlt héten szintén sztrájkra készült, ám úgy tudjuk, hétfőn este mégis aláírtak 14,5 százalékos, de minimum bruttó 34 ezer forintos alapbéremelési megállapodást. Nyilván nem függetlenül attól, hogy az üzem számos autómárkának szállít alkatrészeket, így a leállás jelentős károkat okozna.  

A Suzuki kirúgta a leendő szakszervezeti vezetőt

Az esztergomi Suzuki gyárban eddig nem működött érdekvédelem: múlt csütörtökön azonban a Vasas alapszervezeteként megalakult az első helyi szakszervezet. A tisztségviselőket munkajogi védelem illeti meg. A japán autógyár vezetősége azonban – még mielőtt megszövegezték volna a megalakulást bejelentő értesítést – azonnali hatállyal elbocsátotta az alapszervezeti titkárnak választott férfit – írta a Mérce. A férfi 14 éve dolgozott a gyárnál, eddig nem volt rá panasz.   

A multik ellen nemzetközi összefogás kell

A 174 munkahelyen működő Vasas nem mindegyik tagszervezete „szökkent szárba”: ezeken a helyeken a szövetség képzésekkel is igyekszik segíteni. A Vasas a német fémipari szakszervezettel, az IG Metallal közösen három éve Győrben, két éve pedig Kecskeméten nyitott tanácsadással és képzéssel foglalkozó irodát. Itt jogi, munkavédelmi, kommunikációs, konfliktuskezelési képzéseket szerveznek az érdekképviseleti vezetőknek, akik arról is tanulhatnak, hogyan kell felmérni a sztrájkhajlandóságot, megszervezni a munkabeszüntetést. Ilyen képzésen az AHFSZ vezetői is részt vettek. Hasonló, szakszervezetek közötti nemzetközi együttműködés nem csak Magyarországon létezik: pár éve az IG Metall egy amerikai fémipari szakszervezettel, az UAW-vel közösen az Egyesült Államokban nyitott partnerségi irodát, a skandináv szakszervezetek pedig a lengyel és a balti államok érdekvédőivel működnek együtt ily módon. A fő cél minden esetben a közös dolgozói fellépés és érdekérvényesítés. A multinacionális cégek ugyanis gyakran versenyeztetik a különböző országokban működő leányvállalataikat, hogy melyikük nyerheti el egy-egy fejlesztés, vagy új termék gyártásának lehetőségét. Az egymás ellen kijátszott menedzsmentek pedig az elvárások minél magasabb szintű teljesítése miatt hajlamosak „elfelejtkezni” dolgozóik érdekeiről. A szakszervezetek kénytelenek voltak belátni: ha ezzel szemben sikeresen szeretnének fellépni, nekik is  multinacionális szervezetté kell válniuk.

Béremelési hullám indulhat az autóiparban

A hazai autógyárak dolgozói által kiharcolt béremelések komoly feszültségeket okoznak a beszállító cégek körében. Ezeknél a cégeknél az Audihoz vagy a Mercedeshez képest jóval alacsonyabbak a fizetések, a beszállítók és az autógyár dolgozói ráadásul olykor ugyanazon a telephelyen dolgoznak, így a különbségek még inkább szembetűnőek. A járműgyártásban ugyanis az alkatrészeket „just in time” (éppen időben) vagy „just in sequence” (pontosan a szerelési sorrendben) kell leszállítani. Utóbbi azt jelenti, hogy az alkatrészek gyártása adott esetben a gyár területén belül történik. Emiatt viszont most két, egymástól pár méterre dolgozó, hasonló munkát végző munkavállaló fizetésében akár bruttó 100 ezer forintos különbség is lehet, ami frusztrálóan hat a beszállítóknál dolgozókra. Így most ők is magasabb fizetéseket követelnek. A beszállító cégek vezetői még „emésztik” az eredményeket – számoltak be lapunknak szakszervezeti vezetők, akik úgy látják: lesz olyan cég, amely eleget tesz a magasabb bérigényeknek, és lesz, amelyik erre nem lesz képes. Az autógyárak ugyanis rendkívül nyomott áron veszik át tőlük az alkatrészeket. A Mercedesnél és az Audinál kiharcolt béremeléseknek tovagyűrűző hatása lehet az adott régióban. A multik béremelési lépései eddig is hatottak a hozzájuk kapcsolódó autóipari cégek béreire, de egymásra is. A munkaerőhiány miatt ugyanis már egymástól szipkázzák el a dolgozókat, ezért ha egyikük emel, kénytelen a másik is. Persze épp csak annyit, hogy a győri vagy a kecskeméti magasabb albérletárakat is belekalkulálva már ne érje meg a dolgozóiknak elhagyni a céget  - mondta érdeklődésünkre Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a bérek emelésére van fedezet az autóiparban, mert bár a fizetések jelentősen nőttek, a munkaerő költsége alig emelkedett az utóbbi években. A magyar kormány ugyanis rendkívül nagylelkűen támogatja az autóipart, ahol több tízmilliárd forintért, rendkívül drágán hoz létre munkahelyeket. Ez ugyanakkor öngyilkos gazdaságpolitika, hiszen az autógyárak nem képviselnek magas hozzáadott értéket, mivel csak összeszerelőüzemként működnek. Amit behoznak az országba, azt ki is viszik. A magyar kormánynak viszont az európai nagypolitikában jól jön a német multicégek támogatása – jegyezte meg Molnár László, aki nem lenne meglepődve, ha az Audi hamarosan valamilyen nagylelkű támogatást nyerne. Ami a beszállítókat illeti: a GKI vezérigazgatója úgy látja, bírni fogják a bérversenyt, de hogy melyik mennyire, az elsősorban a szerződéseiktől függ. Ha alapvetően exportra termelnek, vagy közvetlen beszállítóként euróban kötötték meg a multikkal a szerződéseiket, akkor rájuk a forint árfolyam sem lesz hatással. Minél inkább a beszállítói lánc végén szerepelnek azonban, arányaiban annál nagyobb terhet ró majd rájuk a béremelés, ha pedig forintban szerződtek, az árfolyamveszteség is nehezíti a dolgukat.

Még mindig olcsó a magyar munkaerő

Miközben az elmúlt tíz évben csaknem a duplájára nőtt a bruttó átlagkereset, a munkaerőköltség a negyedével sem emelkedett Magyarországon. Az átlagbér 2008-ban bruttó 180 ezer forint volt, tavaly pedig már 338 ezer forint. Az adóterhekkel és különböző támogatásokkal együtt számolt hazai munkaerőköltség 2008-ban 7,4 euro volt óránként, 2017-ben pedig 9,1 euro. Az Eurostat adatai szerint a régióban ennél olcsóbban csak Romániában (6,3 euro) és Bulgáriában (4,9 euro) lehet munkaerőt szerezni. A lengyel (9,4 euro), a szlovák (11,1 euro) és a cseh (11,3 euro) munkaerő drágább a magyarnál, az osztrák és a német dolgozók munkája pedig csaknem négyszerannyiba (34,1 euró) kerül.      

Csak erős szakszervezetek lehetnek eredményesek

Magyarországon sokkal nehezebb dolguk van a szakszervezeteknek, mások a feladataik is, mint Németországban – mondta lapunknak Wolfgang Lemb, a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall ügyvezető elnökségi tagja. - Miért volt fontos az IG Metallnak, hogy a győri Audi-sztrájk sikeres legyen? - A dolgozók megfelelő érdekvédelme országoktól függetlenül mindenhol fontos. Egy szakszervezet akkor érhet el eredményeket, ha erős és jól szervezett. A győriek sztrájkját támogattuk, szép eredményt értek el. Kisebb visszhangja volt, de nagyon jó eredményt ért el a Vasas Szakszervezet tavaly decemberben a kecskeméti Mercedes-gyárban is. Ennek pozitív hatása lesz Magyarországon, illetve a régióban is. - Mit jelent a gyakorlatban, hogy támogatták a győri sztrájkot? Személyesen is részt vettek az előkészítésben? - Nem, senki sem utazott tőlünk emiatt Magyarországra, de írásban kiálltunk a győri szakszervezet mellett, szolidaritásunkról biztosítottuk a kollégákat. - Nehezebb a magyar szakszervezetek dolga, mint a németeké? - Nem lehet összehasonlítani a magyar és a német körülményeket. Magyarországon sokkal nehezebb dolguk van a szakszervezeteknek, de a feladatok a munkahelyeken sem ugyanazok. Németországban nagyon jól működnek a szakszervezetek mellett az üzemi tanácsok is. Magyarországon is léteznek üzemi tanácsok, de ezek funkciója és hatékonysága nem olyan, mint Németországban. - Az Audi-gyárak dolgozói közül a legkevesebbet Győrben keresik a munkatársak, miközben a megélhetési költségek hasonlóak a nyugat-európaiakhoz. Nem az lenne igazságos, ha mindenhol ugyanannyit keresnének a munkavállalók? - Az azonos fizetés nagyon fontos kérdés, de ebben a témában óvatosan fogalmaznék. Vitathatatlan, hogy komoly eltérések vannak, de ez nem kizárólag magyar probléma, hanem egész Közép-Kelet Európát érinti. Nem kérdés, hogy a fizetések terén a keleti régióban jelentősen javulnia kell a helyzetnek, ennek elérése érdekében talán az első lépést éppen Győrben tették meg.  Bernau Péter

2019.02.12 06:00
Frissítve: 2019.02.12 09:29