Agyagba döngöli az ÁSZ az ellenzéket

A Jobbik folytatja az adománygyűjtést, az LMP után a Demokratikus Koalíció is bejelentette, hogy nem hajlandó kifizetni a jogtalannak tartott büntetést. Újabb csatájához ért a számvevőszéki háború.

Végérvényesen eldőlt, hogy Orbán Viktor meg akarja szüntetni az „egyedüli kormányváltó erőt” – jelentette ki Volner János, a Jobbik frakcióvezetője. A politikus azt követően hívott össze rendkívüli sajtótájékoztatót, hogy az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta végleges jelentését a Jobbik gazdálkodásáról. Az ÁSZ nem látott okot rá, hogy a párt észrevételei nyomán felülbírálja álláspontját: a számvevőszék tartja magát ahhoz, hogy a Jobbik több mint 330 millió forintos tiltott támogatást kapott. A hivatalos megállapítás szerint a Jobbik a „politikai hirdetései kihelyezésére kötött szerződések alapján” fogadott el „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást” jogi személyektől, ami a párttörvény értelmében tiltott támogatásnak minősül. A megfogalmazás Simicska Lajos plakátcégeire utal.

A Jobbik az első pillanattól kezdve visszautasította hogy jogsértést követett volna el, és politikai indíttatású támadásnak minősítette az eljárást. Múlt hónapban a Jobbik tiltakozó demonstrációt tartott a Fidesz székházánál: a tüntetésen más, a szélsőjobboldallal nem szimpatizáló pártok képviselői is részt vettek. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a számvevőszék – ha kisebb összegekkel is – sorra büntetni akarja majd az összes ellenzéki pártot.

Az ÁSZ mostani döntése nem okozott meglepetést. Egy napra rá, hogy a számvevőszék jelentéstervezetére a Jobbik elküldte észrevételeit, az ÁSZ sietett közölni: a párt nem csatolt semmilyen bizonyítékot. Egyértelműnek látszott, hogy az „ítélet” készen van, azt már csak formába kell önteni.

„A számvevőszék nem küldött az általunk leadott észrevételekre választ. A jelentésben fel sem tüntette észrevételeinket, csupán önkényesen kiragadott kettőt, de ezeknél sem az észrevételt emelte be a jelentésbe, hanem csak annak saját értelmezését” – hangsúlyozta lapunkhoz is eljuttatott közleményében Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója. Az ÁSZ szerinte jogsértést követett el. A figyelembe nem vett észrevételeket ugyanis a számvevőszék köteles lett volna a jelentésben feltüntetni, és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el.

A Jobbiknak elvileg 15 napon belül be kell fizetnie a költségvetésnek több mint 330 millió forintot, büntetésként pedig a párt ugyanekkora összegű állami támogatástól esik el. A teljes veszteség így meghaladja a 660 millió forintot. Fellebbezési lehetőség nincs.

Volner János szerint a „baloldali pártok vagy gyengék, vagy Orbán Viktor zsebében vannak”, a hatalom ezért akarja a Jobbikot „anyagilag megsemmisíteni”. Hasonló esetre nem volt példa a rendszerváltás óta – tette hozzá. Bizonyítottnak nevezte, hogy a Fidesz „jóval olcsóbban kampányolhatott”, mint a Jobbik: a kormánypártot mégsem büntette az ÁSZ.

A pártnak nincs annyi pénze, hogy befizesse a 330 milliót – mondta kérdésünkre Volner. A Jobbik „újult erővel” folytatni fogja az adománygyűjtést (amely jelenleg 50 millió forint körül jár), hogy indulni tudjon a parlamenti választáson. „Vizsgáljuk a lehetőségét, hogyan lehet ezt a helyzetet túlélni” – jegyezte meg.

Mészáros József, a Magyar Állam Kincstár elnöke ugyanakkor a távirati irodának elmondta: a Jobbik költségvetési támogatásának csökkentését a kincstár 2018. július 1-jétől érvényesíti, a Jobbik erre vonatkozó kérelme esetén, részletekben.

Információink szerint az LMP-ben erősen élt az a felfogás, hogy a párt a „törvényesség útját” járja, és bármennyire jogtalannak tartja is, befizeti a majdnem 9 milliós számvevőszéki bírságot. Végül Ungár Péter elnökségi tag álláspontja lett a győztes. Ungár a Hír TV-ben azt nyilatkozta, hogy „abszurd lenne kifizetni valamit, amit mi ilyen szinten cáfolunk”. Az LMP tehát nem fizet, és ugyanígy döntött a Demokratikus Koalíció is.

A DK esetében – az állami támogatás elvonását nem számítva – több mint 8 millió forintról van szó. Molnár Csaba ügyvezető alelnök szerint az ÁSZ a Fidesz politikai megrendelésére dolgozik, „tőlünk ezért egy fityinget sem fognak látni”. Kormányváltás után a DK is szívesen bíróság elé állítaná az ÁSZ elnökét.

Más kérdés, hogy a büntetés kifizetése nem önkéntes elhatározáson múlik. Az Állami Számvevőszék korábban arról tájékoztatta a Népszavát, hogy amennyiben az adott párt a végleges jelentés nyilvánosságra hozatala után 15 napon belül nem fizeti be a kiszabott összeget, az adóhatóság azt „adók módjára” behajtja.

Vegzálásra számíthatnak a civilek is

Fél évvel a törvény elfogadása után még csak 78 civil szervezet regisztrálta magát külföldről támogatott szervezetként, pedig feltehetően ennél jóval több lehet érintett a 65 ezer civil szervezetből. Több egyesület – így például a Társaság a Szabadságjogokért, valamint az Amnesty International – a jogszabály hatályba lépése után azonnal jelezte: abban az esetben sem regisztrálják magukat, ha átlépik az előírt 7,2 milliós határt. A bojkottot hirdető szervezeteket eddig nem ellenőrizték, de – mint ahogyan Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója lapunknak elmondta – erre még nincs is lehetőségük a hatóságoknak. A civil szervezetek támogatásai ugyanis legkorábban a jövő évi beszámolókból derülhetnek ki, ezek beadási határideje pedig május 31. Demeter Áron, az Amnesty International jogi igazgatója szintén nem számít büntetésre és hivatalos ellenőrzésre a választásokig, álláspontja szerint ugyanis csak akkor láthatnák a külföldről befolyt pénzek nagyságát, ha monitoroznák a bankszámlájukat. L.T.