Egyházi felajánlás - Visszavonásig érvényes

A NAV 3,8 millió adózónak ajánlotta fel idén, hogy kitölti helyettük az adóbevallást - ez a szám végül 600 ezer körül alakult, s közülük 430 ezer olyan adózó volt, aki, miután a NAV elkészítette a bevallást, azt változtatás nélkül küldte vissza. A korábbi években általában az adózók alig több, mint fele ajánlotta fel az 1+1 százalékot. A mintegy négymillió adózó közül általában 1,9-2 millióan nem jelölnek meg kedvezményezett szervezetet, így kb. 6-8 milliárd forinttal a kiemelt költségvetési előirányzatot támogatják (lásd keretes írásunk). Jól látható tehát a csökkenés, ami az egyházak esetében is érvényesült. A 2016-os egyházi 1 százalékos felajánlások (a 2015-ös adóból) első öt helyezése így alakult: a katolikus egyház 2,462 milliárd, a református egyház 925 millió, az evangélikus egyház 265 millió, a Krisna-tudatú Hívők Közössége 156,8 millió, míg a baptista egyház 133,8 millió forint felajánláshoz jutott. Idén (a 2016-os adóból) a katolikus egyház 2,394 milliárd, a református 944 millió, az evangélikus egyház pedig 281 millió forinthoz jutott, a Krisna-tudatú Hívők Közösségének 209 millió, a baptista egyháznak pedig 118 millió forintot ajánlottak fel az adózók szja-juk 1 százalékából.

Ugyanakkor mindössze 31 egyház rendelkezik úgynevezett technikai számmal és szerepel a Fidesz egyházügyi törvényének mellékletében, vagyis csak ezen felekezeteknek lehet egyházi 1 százalékot felajánlani. Az itt nem szereplő és technikai számmal sem rendelkező egyházak csak a civil szervezetek között gyűjthették a felajánlásokat. Az évek óta tartó áldatlan állapotnak vetett (volna) véget az Alkotmánybíróság (Ab), amikor tavaly nyáron mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert "a törvényalkotó nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk egyházi 1 százalékáról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak". Az Ab egyben felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget. Nincs nyoma annak, hogy a parlament ennek eleget tett volna, így nem tudni idén (a 2017-es adóra vonatkozva) mi lesz a felajánlások sorsa.

Az indoklása szerint amúgy "(...) nem indokolható az olyan megkülönböztetés, ami által a bevett egyházak tagjai – amennyiben fizetnek személyi jövedelemadót – jövedelemadójuk 1 százalékát egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek e lehetőséggel. Ebben a tekintetben ugyanis a bevett egyházak és a vallási tevékenységet végző szervezetek homogén csoportot alkotnak."

Hogy működik a rendszer?
Az adó 1 százalékát ma egy civil szervezetnek vagy alapítványnak, további 1 százalékát pedig egy egyháznak vagy az adott éven megjelölt kiemelt költségvetési előirányzatnak (2017-ben - a 2016-os adóévre vonatkozóan - a Nemzeti Tehetség Programnak) lehet felajánlani a személyi jövedelemadóból (szja). Ha valaki úgy dönt, hogy nem támogat egyetlen civil szervezetet vagy egyházat sem, akkor a kiemelt költségvetési előirányzat kapja a pénzt, vagyis az állam. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a NAV a bevallások leadása (május) és szeptember vége között kiutalja a támogatottaknak az 1+1 százalékokat, amiről pedig nem rendelkeztek külön, azt visszatartják.



Szerző
2018.01.12 06:09

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10