Blokksüllyedés - Már nem a sajtó a bűnős

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:24
Vizsgálók - Idén Paks 2 létesítési és a fizikai védelmi engedélyeit vizsgálja a hivatal Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Az hatóság adminisztrációs kifogást támasztott a 4-es blokk süllyedésmérését illetően, de megállapításai idézését nem sérelmezi.

Az MVM Paksi Atomerőmű nem sorolta fel tételesen a 4-es blokk öregedéskezelési tervében az épületsüllyedéssel kapcsolatos, amúgy meglévő eljárásait – közölte lapunkkal Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján a nagy port kavart blokksüllyedési beszámolónk kapcsán. Ezzel a hatóság a lehető legkisebbre csökkenti az atomerőműnek e tárgyban felróhatóakat. Az öregedéskezelési terv következő változatában már biztos tételesen megkapják az atomerőműtől a süllyedéssel kapcsolatos teendőlistát - véli. Így ez se akadályozta a 4-es blokk 20 éves élettartam-hosszabbítását.

Mint emlékezetes, a hivatal a kiadott engedélyben a süllyedési értékek nemmegfelelőségéről, egyes külső elemek 2025-re várható túlterheléséről, a reaktortartály dőlési vizsgálatairól, és mindezek tisztázó tárgyalásairól számolt be. Erre Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető a szakminiszterekhez írt pontosító kérdésekben hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki politikus e tárgyban aggodalmainak adott hangot.

A főigazgató-helyettes szerint félreértés a hivatali megállapításokból bárminemű további gondokra következtetni. A talaj minden épület alatt süllyed. A jelenség a négy blokk közül a 4-es számú esetében központi, hisz az áll a legközelebb a Dunához. Engedélyükben ezért is tértek ki részletesen rá. Kérdésünkre Fichtinger Gyula főigazgató közölte: a 4. blokk az elmúlt 30 éves üzemideje során 2,4 centit süllyedt, egyre lassulóan. Az atomerőmű korábbi közleménye szerint a szint tavaly 130 mérési pontjuk adatai alapján 0 és 1 milliméter közé esett. Bárminemű további cselekvésre – sűrűbb mérésekre, újabb eljárások kidolgozására – is csak évi 2 milliméternél nagyobb érték esetén lenne szükség – vázolta Hullán Szabolcs. „Veszélyességi” értéket nem említett, mert ilyenre szerinte semmi esély.

A reaktortartály esetében a dőlést nézik: az "osztósík" az elmúlt évtizedek során összesen 1,17 millimétert mozdult el. Ez a többi blokk esetében kevesebb, egy milliméter körüli. Itt az 1,5 milliméteres határig – illetve az 1,4 milliméteres „jelzőszintig” - szintén nincs teendő és utána is csak az eljárások felülvizsgálata kerül szóba. Ugyanakkor még 3 milliméter sem jelent veszélyt a biztonságos működésre. (Az érték azért fontos, hogy a problémakor a reaktorba zuhanó biztonságvédelmi rudak pontosan essenek be.)

Arról nem tudott nyilatkozni, hogy a most – épp a szóban forgó 4. blokk mellett - építendő 5.-6. blokk alatt mekkora süllyedéssel számolnak. Afelől azonban – a kormányzati szereplőkhöz hasonlón – biztosított, hogy a tervekbe minden eshetőséget beszámítottak és az építkezés nem lesz hatással a 4. blokk süllyedésére.

A fukusimai atomerőmű-katasztrófa kapcsán készített felmérésükre hivatkozva Hullán Szabolcs rögzítette: a létesítmények akár a lakóépületben már komoly károkat okozó földrengésekre is felkészítették. Jelentésük szerint ugyanakkor bizonyos, az épület alatt futó, 10 centinél vastagabb csöveket egy ennél is nagyobb, a fukusimaihoz hasonló hatás ellen nem kellően védettek. Az anyag szerint még keresik a műszaki megoldást, ám ez a főigazgató-helyettes szerint meglesz. Az ilyen típusú csövek amúgy nem részei a termelésnek.

Az új atomblokkok helyett a jelenlegiek még további, akár 60-80 éves működtetési lehetőségét illető szakértői felvetések kapcsán Hullán Szabolcs nem kívánt műszaki véleményt nyilvánítani, mondván: a törvények a kérdés vizsgálatát nem teszik lehetővé. Tegnap a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila magánblogján szaktanulmányt tett közzé a süllyedésről. Ebben biztosít a jelenség ismertsége és nyomon követése felől. Az új blokkok alatti rétegeket akár két kilométer mélységig is vizsgálták – nyugtat az államtitkár. (Környezetvédők kétségbe vonják a talaj alkalmasságát.) Az atomenergia-hivatal nyilatkozataiban, illetve Aszódi Attila jegyzetében a nemzeti fejlesztési tárca és az atomerőmű korábbi közleményeitől eltérően nincsenek az ügy miatt a „sajtót”, illetve "rémhírterjesztőket" elmarasztaló kitételek. Néhány napon belül Tóth Bertalan bizonyára a hivatalos válaszokat is kézhez kapja.

Több mint kétezer ellenőrzés
Tavaly is teljesen biztonságosan üzemeltek a hazai nukleáris létesítmények – közölte tegnapi, évindító sajtótájékoztatójukon Fichtinger Gyula főigazgató. Több mint 2 ezer ellenőrzést hajtottak végre, 32 biztonságot érintő eseményt jelentettek, amelyek nem érték el a nemzetközi skála alsó szintjét se. A 2011-es fukusimai baleset nyomán ez év végéig megteendő 46 intézkedés közül eddig 33 teljesült. Zajlik az új blokkok engedélyezése: a már kiadott telephelyengedély után idén a létesítési és a fizikai védelmi engedély kerül sorra. Egyes felvonulási épületek engedélykérelmét tavaly javításra vissza kellett küldeni.



Szerző
2018.01.12 06:24

324,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel - írta az MTI.
Az euró 324,27 forinton forgott reggel hét órakor, 21 fillérrel erősödött a jegyzése a péntek esti 324,06 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,92 forintról 276,08 forintra, míg a svájci franké 287,65 forintról 287,71 forintra emelkedett.
A jent 2,4521 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,4508 forinttal.
Az euró 1,1744 dolláron forgott, napi szinten 0,03 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött az euró, 1,1269 frankot ért.
Egy dollárért 0,9596 frankot kértek, 0,08 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 112,59 jent ért.
Szerző
2018.09.24 08:15

Nem segít az áfacsökkentés sem, drágul szinte minden élelmiszer

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Akár tíz százaléknál is nagyobb mértékben emelkednek év végéig az élelmiszerárak a takarmány, az energiaárak, a bérek növekedése miatt. Több termék esetében az öt százalékos áfa csak a még erőteljesebb drágulást ellensúlyozza.
Mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a fogyasztóknak, ha sertés-, illetve baromfihúst, kenyeret, tejet, vagy tejterméket akarnak vásárolni. Bár termékenként is eltérő mértékben, de átlagosan 10-12 százalékkal emelkednek az év végéig a legfontosabb élelmiszerek árai. A sertéscomb például kilónként 120-130, a csirke mellfilé 150-160 míg a kenyér minőségtől, fajtától függően 25-80 forinttal kerülhet többe. Az UHT és az ESL tej csak azért nem drágul, mert évekig tartó huzavona után a kormány végül beadta a derekát, és engedett a szakmai és érdekvédelmi szervezetek kérésének és 2019. januárjától az 5 százalékos áfa körbe kerülnek. Az élelmiszerláncok 8-10 százalékos tejárcsökkentéssel számolnak, de nagy kérdés, hogy ebből mi valósulhat meg. Azt ma még nehéz megmondani, mikor jut a tej a sertéshús sorsára, vagyis milyen gyorsan tűnik el a kedvezményes áfa hatása a fogyasztói árakból. A sertéscombnál maradva, jelenleg átlagosan 1210 forint kilója, ami a 2015-től érvényes 5 százalékos áfakör bevezetése óta eltelt 2,5 év alatt 16 százalékos drágulást jelent.
Az áremeléseknek egyszerre vannak hazai és nemzetközi okai. Több mint 10 százalékkal kevesebb búza termett az idén, a tavalyi 5,2 millió tonna helyett 4 825 ezer tonnát takarítottak be. A takarmánybúza aratáskori induló ára 2017-ben tonnánként 43–44 ezer forint volt, 2018. nyarán ez már eleve 47-48 ezerről indult, de már inkább az 50 ezerhez közelít. A kukorica tonnánkénti ára egy évvel ezelőtt átlagosan 40 ezer forint körül volt, míg idén már 44 ezerért kínálják. Az időjárás nemcsak Magyarországon, de Európa és a világ több, nagy gabonatermelő országában sem kedvezett a jó termésnek. Oroszországban és Ukrajnában 25-30 százalékkal kisebb volt a termés a tavalyihoz képest. 
A sertéshús termelői árában a takarmány aránya eléri a 70, de a baromfi esetében is 60-65 százalékot, ami meghatározza az átadási árakat. A sertéstartók az árak csökkenésére számítottak ugyan az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése miatt, de végül ez nem következett be, mert a Romániában fertőzés miatt levágott mintegy 100 ezer jószág hiányt teremtett az export piacokon. Ha a járvány nem terjed tovább, akkor az Európában felhalmozódó készletek mérsékelhetnék a drágulás ütemét. Ellenkező esetben a folyamat felgyorsulhat. A nyerstej árát a feldolgozóipar szeptembertől 12 százalékkal, a többi tejtermékét 5-7 százalékkal emelte, mert az átlagos 0,5 százalékos profit nem elegendő sem a fejlesztésekre, sem a termelői tej átvételi árának emelésére. Márpedig a tejágazatban is növekedtek a költségek, a 38-40 százalékkal nőttek az  energia, a 8-10 százalékkal pedig az üzemanyagárak, míg a bérekre két év alatt átlagosan egyharmaddal többet fordítottak a cégek. A fejlesztésekhez pedig megfelelő profitra van szükség – nyilatkozta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. Legalább ilyen fontos, hogy a termelők se veszteséggel állítsák elő a nyers tejet, hiszen jelenleg a hazai átlagos felvásárlási ár 91,4 forint, miközben az önköltség ennél magasabb, vagyis a tejgazdaságok veszteséggel működnek. A feldolgozóknak emelniük kell a felvásárlási árakat, hiszen létérdekük a termelők talpon maradása. Novembertől a feldolgozóipar további, igaz, a szeptemberinél kisebb mértékű áremelésre készül. A feldolgozóipar óriási munkaerőhiánnyal küzd mert magasabb bérek miatt elmennek a dolgozók, ezért a tejágazatban jövőre is emelni kell a betanított munkások bruttó 180-200 ezer, valamint a szakmunkások a 300-350 ezer forintos fizetését. Emellett erősíteni kell az automatizálást. A baromfihús is drágább lesz a takarmányárak és a kínálati piac szűkülése miatt. Az olcsó dél-amerikai, főleg brazíliai csirkeimport ugyanis elsősorban a szalmonella fertőzés miatt alaposan visszaesik 2018-ban. A tavalyi 500 ezer tonna, jellemzően mellfilé helyett, legföljebb 250-300 ezer tonna érkezik. A hazai baromfiforgalom nagyjából 50 százaléka a csirke, s élősúlyban számolva ez évi 300-330 ezer tonnát tesz ki. Termékféleségenként eltérő mértékben, de átlagosan a baromfihús is 10-15 százalékkal drágul idén. A baromfihús ára európai szinten is emelkedik az említett okok miatt. A hazai 5 százalékos áfának köszönhetően kisebb mértékű a drágulás, mint azokban az országokban, ahol a baromfihús áfája magasabb. Az árakat nemcsak a költségek növekedése mozdíthatja feljebb, hanem az is, hogy idén ősszel is lesz-e madárinfluenza járvány, és sajnos rossz előjel, hogy Oroszországban egy új vírustörzs jelent meg – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BAT) elnöke, igazgatója. A szakember szerint ha a dél-amerikai országok és az unió között létre is jön a baromfi hús importjáról szóló megállapodás, az egyelőre csak elméleti lehetőség lesz, hiszen többnyire egyikük sem teljesíti az uniós állategészségügyi előírásokat. Így az olcsó dél-amerikai baromfi egyelőre nem nyomja le az európai árakat.

Tárgyalnak az árakról

Az áremeléseket korlátozza a kereskedelemben az éles verseny, illetve a hazai vásárlók árérzékenysége. Kétségtelen, hogy egyes élelmiszerek esetében megindult egy drágulási folyamat, de a termékpálya minden szereplőjének nemcsak az az érdeke, hogy talpon tudjon maradni, hanem az is, hogy a fogyasztók ne vásároljanak kevesebbet, mert a legalapvetőbb élelmiszereken kívül sok terméknél az áremelkedés forgalom csökkenéssel jár – említette Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A termelők, feldolgozók, kereskedők ártárgyalásain dől el, mi az az ár, amit a vásárló még elfogad. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árak között is van különbség ugyanazon termék esetében is.   

2018.09.24 08:00
Frissítve: 2018.09.24 08:00