Szexuálpedagógiai tanácskozás

Publikálás dátuma
2018.01.14 11:00

Fotó: /
A szexuálpedagógia nem a fölvilágositás kérdése. Az önfertőzést a tapasztalatok szerint a gyermekek 96 százaléka űzi - állították 110 éve 

1762 július 11-én Páris piacán máglya tüze lobogott. A magas parlament parancsára a hóhér Jean Jaques Rousseau nagy pedagógiai művét, az „Emil"-t, égette el, mert „istenkáromló elvek" és szemérmet és erkölcsöt sértő nyilatkozatok foglaltatnak benne. A szexuális dolgok természetes fölfogásában ma sincs sokkal messzebb a világ, mint amennyire akkor volt. A hipokrízis hajította a tűzbe az „Emil"-t és tette földönfutóvá Rousseaut. Hatalmas a hipokrízis ma és így ne csodálkozzunk azon, hogy néhány bátor emberen kívül éppen nálunk maradt távol a hivatalos pedagógia a mi témánktól.

A más téren oly diadalmas szociálhygienia a nemi betegségek elleni küzdelmében teljes kudarcot vallott. Az a jelenség paradoxnak látszik, mert éppen a nemi betegségek terjedési módját, elhárításuk egyszerű eszközeit ismerjük legjobban. Ez a paradoxon csak látszólagos.

A küzdelem eredménytelenségének mélyebben rejlő okai vannak. A legfontosabbakat az előadó a következő tételben foglalja össze: A mi korunk kultúremberiségének szexuális nyomorúsága oly nagy, mint a milyen még soha sem volt. Oly nagy, hogy az emberi társadalom megreformálására irányuló forradalmi mozgalmak egy eddig nem eléggé ismert és méltányolt forrása is robbantó anyaga. Ennek a nemi nyomorgásnak egyik következménye a nemi betegségek terjesztése. Tisztán hygienikus rendszabályok hatástalanok kell hogy maradjanak oly jelenségekkel szemben, melyek gazdasági és társadalmi berendezkedéseinkből folynak könyörtelen következetességgel.

A tömegszegénységgel járó lakásnyomorúság és más mizéria, az iskoláztatás mai módszere a gyermekben sietteti a szexuális fejlődést. Az betegesen korai a mi korunk gyermekeinél. Az önfertőzést a budapesti munkásbiztosító-pénztár fölnőtt férfi anyagán szerzett tapasztalatok szerint a gyermekek 96 százaléka űzi. A serdülő korban, hol legnagyobb szükség van arra, hogy az ifjú ember erős ösztönérzéseit eszményérzések mérsékeljék, teljes csődöt mond a nevelés mai formája. A proletariátus képes a serdülő embernek eszményeket adni, — a középosztálynak ma egyáltalában nincsen ideológiája. A fölnőtt emberek két csoportba sorozandók. A házasságon kívül élők szexuális nyomora közismert. A házasságban sincs ma zavartalan szexuális élet. A gyermekáldástól való rettegés mérges forrása az újabb keletű szenvedésnek. Egyik tünete a szexuális nyomornak az az óriási irodalom, mely a szexuális kérdéssel foglalkozik.

Ezekhez a gazdasági okokhoz társul az az évezredes hazugság, amellyel a nemi kérdést szülők, iskola és társadalom körülvette. Az elbukott leány, a gyermekgyilkos kis cseléd, a korán öreg önfertőző, a gyógyíthatatlan betegség miatt magát agyondurrantó fiatalember, az utca leányainak, a kórházban szenvedőknek nagy nagy szenvedő tábora nemcsak gazdasági berendezkedéseink könyörtelen erejének, hanem annak a nagy évezredes hazugságnak is áldozatai.

Az előadó végső következtetései a következők:

A szexuálpedagógia nem a fölvilágositás kérdése. A 10 éves gyermek már föl van világosítva, akár tetszik az nekünk, akár nem. A mi föladatunk csak az, hogy piszkos fogalmak helyébe tisztákat, hazug képzetek helyébe igazakat adjunk.

A szexuálpedagógiának így nagy társadalom-egészségügyi fontossága van. A nevelés föladata, hogy az igazság és a szeretet fegyvereivel küzdjön az évezredes tévedés és hazudozás ellen.

Népszava 1908. január 14.

Szerző
Témák
2018.01.14 11:00

Fideszes törvényhozók a tüntetők között

Publikálás dátuma
2018.09.22 14:00

Fotó: /
Azért vannak ott, hogy segítsék ennek az alkalmatlan, beképzelt, oda nem való miniszterelnöknek az eltávolítását
Több fideszes, illetve az ellenzéki párthoz közel álló politikus, értelmiségi is megjelent a Kossuth téri tüntetők között, sőt némelyikük fel is szólalt a demonstráción. Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek egyik állandó szervezője például a pódiumon éljenezte a szolid forradalmat, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője pedig arra szólította fel a tüntetőket, hogy a több ezres tömeg addig ne hagyja el a teret, amíg a kormány nem adja be a lemondását.
Horváth János, a parlament fideszes korelnöke azt mondta, azért vannak ott, hogy „segítsék ennek az alkalmatlan, beképzelt, oda nem való miniszterelnöknek az eltávolítását”.

 Jakab István fideszes törvényhozó, a Magosz elnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette, szervezete szolidáris a békés tüntetőkkel, és vállalja a fővárosi tüntetők ellátását.

 Népszava 2006. szeptember 22.
2018.09.22 14:00
Frissítve: 2018.09.22 14:00

Száz éve nyílt meg a Gellért fürdő

Publikálás dátuma
2018.09.20 18:00

Fotó: /
Az egykori Sárosfürdő helyén nyílt meg a luxusfürdő. 8 évig húzódott az építkezés. A Népszava korabeli tudósítása
Nyolc esztendő óta épül a régi híres Sáros-fürdő helyén a hírhedté vált Gellért-fürdő. Most végre készen áll. Gyógyító erejű vize hajdan sok beteg embernek adta vissza az egészségét és ezután talán még csodálatosabb hatású lesz, hiszen most már a régi parasztos név helyett szentnek a nevét viseli, úgy mint a főváros valamennyi kórháza.
Az új fürdő története valódi pesti történet; rajta vannak a fővárosi közigazgatás legjellemzőbb vonásai: az előrelátás hiánya, a hosszadalmas huzavona, a szertelen pénzpocsékolás és az uralkodó osztály érdekeinek dédelgetése mellett a dolgozó, vagyontalan osztály érdekeinek elhanyagolása.

 Negyedszázaddal ezelőtt a Ferenc József-hid építésével kapcsolatos szabályozások szükségessé tették a régi híres, de elavult, kopott Sárosfürdő lebontását. Azóta a fürdő gyógyító hatású vize hasznavétlenül ömlött a Dunába, A főváros 1901-ben megvásárolta az államkincstártól a Gellérthegy északkeleti kiszögellésénél fakadó forrást a hozzá tartozó 4178 ölnyi telekkel együtt 1,050.195 koronáért gyógyfürdő és ezzel kapcsolatos szálloda céljára. Tíz évi halogatás után került csak sor a határozat keresztülvitelére. És azután nyolc év kellett a kivitelhez. Az eredetileg előirányzott költség a tervezgetések során 5.650.000 koronára duzzadt, a megvalósítás során pedig lavina módjára nőtt egészen 17 millióig.

A költségek ilyen horribilis megnövekedésében nagy része vaí az előrelátás hiányának (például szükséges területeket utólag — már az építés folyamán — szereztek meg igen magas áron); de része van benne annak a rendszernek is, amely a főváros vállalkozásainál és különösen építkezéseinél általánosan uralkodik.

 Most végre készen áll a Gellért-fürdő. Bódy polgármester szerdán mutatta be a sajtó kép-viselőinek, csütörtökön a kormánynak és a jövő héten már elhelyezkednek benne, már élvezik nagyszerű kényelmét, eleganciáját és kitűnő vizeit... a hadigazdagok. Mert azok számára készült, csak azok fogják használhatni és azok fogják megmenteni az anyagi kudarctól, amely a háborús konjunktura nélkül valószínűleg bekövetkezett volna. Keleti kényelmet, fényűzést sugároz az impozáns épület külseje de még inkább belső berendezése. Fényes lakosztályok, előszobával, külön fürdővel ellátott és minden kényelemmel fölszerelt szobák, impozáns éttermek és szórakozó helyiségek foglalják el az épület nagyobb részét. E mellett azonban a különböző rendszerű fürdőknek és gyógyító berendezéseknek is jut hely bőven.

A természet szintén megtette a magáét: a híres források 24 óránként 2 millió 600 ezer liter 46 fok melegségű vízzel látják el a fürdőt, úgy hogy egy-egy személyre 250 liter vizet számítva, naponként 10.000 ember használhatná az új intézetet. Igen, de csekélységem vagy szegény betegek ide nem jöhetnek. A szállodai szobák ára napi 15—55 korona. Ez még hagyján. De mibe fog itt kerülni a fürdők és gyógyító berendezések használata? Ezt az eddig kiadott prospektusok nem árulják el, de valószínű, hogy 10 koronánál olcsóbban nem igen teheti be az ember a lábát Szent Gellért fürdőjébe.

 Helyes-e, hogy a város a gazdagok szükségleteinek kielégítésére alkosson intézményeket? Nem kellene-e ezt inkább a magánvállalkozásnak átengedni? Én azt hiszem, hogy a gazdagok kiszolgálására is lehet községi intézményeket állítani, ha ez jó üzlet, ha ebből a város számottevő jövedelmet szerezhet a közszükségletek kielégítésére. De a közszükségleteket és elsősorban a szegényebb néposztályok szükségleteit kielégíteni el nem odázható kötelesség, amelyet még nagy áldozatok árán is teljesíteni kell. Így például olcsó és ingyenes népfürdőkről gondoskodni a legsürgősebb községi föladatok egyike. (Itt igazán nem szükséges részletezni, hogy miért.)

 És Budapest ennek a föladatának a lerovásával — nagyon csekély és nagyon elégtelen kezdéseket leszámítva — még ma is adós, ma, amikor itt pompázik a tizenhétmilliós luxusfürdő. Eredetileg úgy tervezték ezt a fürdőt, hogy népfürdő is lesz mellette: no most, a. luxusfürdő itt áll, fényével kihívja a kitagadott osztályok ellenszenvét és népfürdő nincs. Miért? Azt mondják: a háború miatt. De ha a háború ellenére is elő lehetett teremteni a fényűző berendezéshez szükséges anyagokat, akkor az egyszerűbb népfürdő anyagait ne lehetett volna előteremteni? Ki hiszi ezt el?...
Népszava 1918. szeptember 20.
2018.09.20 18:00
Frissítve: 2018.09.20 18:02