Újabb mélypont - Tudose: zászlóik mellett fognak lógni

Publikálás dátuma
2018.01.12 11:48
FOTÓ: DANIEL MIHAILESCU / AFP

Újabb mélypont körvonalazódik a magyar-román államközi illetve romániai interetnikus kapcsolatokban, miután szerdán este Románia miniszterelnöke, Mihai Tudose példátlan kijelentést tett. Az erdélyi magyar pártok hétfőn írtak alá közös állásfoglalást az autonómia elképzelések összehangolásáról. A kormányfő erre reagálva nyilatkozta tegnap a nagy nézettségű Realitatea hírtévének, hogy „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.

A kijelentés otromba durvaságán túlmenően azért is döbbenetes, mert az RMDSZ a Tudose kormány partnere, nem tagja ugyan a kormánykoalíciónak, de parlamenti támogatást nyújt számára. Kelemen Hunor RMDSZ elnök azonnal jelezte, az Európai Unióban nem maradhat funkcióban az a miniszterelnök, aki Tudoséhoz hasonló kijelentéseket tesz, a kabinetvezető kijelentései elfogadhatatlanok, az eset nem maradhat következmények nélkül. „A miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, elvárom tőle, vonja vissza kijelentését" - mondta Kelemen Hunor a Radio France Internationale-nak, hozzátéve, hogy sokkolta Tudose előzmények nélküli nyilatkozata. Ami szintén zavarja, hogy a román politikai pártok vezetőinek részéről sem érkezett elhatárolódás, "márpedig ilyen körülmények között azt is hihetnénk, egyetértenek Mihai Tudose miniszterelnökkel – ez pedig nagy baj".

Tény, még a magyarfóbiájáról elhíresült volt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar sem fenyegette meg akasztással az erdélyi magyarokat.

Nemcsak a román politikai pártok tiltakozása maradt el, egyelőre a román közélet sem reagált a miniszterelnök elfogadhatatlan kijelentésére. Tegnap a magyarországi pártok közül az LMP és a Fidesz tiltakozott.

Tudose szavai minden magyart, minden európait megsértettek
Nincs helye az európai közéletben annak, aki kisebbségek fellógatásáról beszél! - közölte Molnár Gyula, az MSZP elnöke. 
Magyarország és Románia is ugyanannak a közösségnek, az Európai Uniónak a tagja, amely többek között azért jött létre, hogy a Mihai Tudose gondolataihoz hasonlók ne nyerhessenek ismét teret Európában. Mihai Tudose hátat fordított a közös értékeinknek és szavai minden magyart, minden európait megsértettek.

Felelős politikus nem beszélhet Európában kisebbségek fellógatásáról következmények nélkül. Mihai Tudose-nak nincs helye többé az európai közéletben - zárul a közlemény. 

Szerző
Frissítve: 2018.01.12 13:48

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.