Visznek mindent - Lenyúlták a borsodi földeket is

Publikálás dátuma
2018.01.13 06:00
ROKONOK - A borsodi nagy nyertesek között ott találjuk a fi deszes Budai Gyula és Tállai András rokonait is Fotó: Vajda József
Fotó: /
Fitneszedzőből is birtokos lett az észak-magyarországi földliciteken. Lapunk megkapta Ángyán József volt államtitkár legfrissebb jelentését a gyanús árverésekről.

Budapesti, dunaharaszti vagy éppen pátyi címmel regisztrálók is szereztek jócskán földeket 2015 novembere és 2016 júliusa között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a három ütemben dobra vert 11 ezer 300 hektár állami terület több mint felét néhány tucatnyi, időnként érdekes céghálóban összeolvadó érdekeltség kaparintotta meg. Ez az egyik lényeges megállapítása Ángyán József volt parlamenti államtitkár legfrissebb, a földvásárlási anomáliákat bemutató, s ezúttal az északi megyét elemző jelentésének, amelyet a napilapok közül egyedül a Népszavához juttatott el. A vonatkozó adatok szerinte igazolják azt a kormányzati propagandával ellentétes tendenciát, miszerint a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – ebben a megyében például több mint 83 százalékát (!) - külső, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul a területek közel egyharmada olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől a törvényben meghatározott húsz kilométeres sugarú körön jóval messzebb, átlagosan 44 kilométernyi távolságban laknak, sőt, akad köztük, aki 200 kilométerről próbálja "helyben élő földművesként" gardírozni birtokait.

ROKONOK - A borsodi nagy nyertesek között ott találjuk a fi deszes Budai Gyula és Tállai András rokonait is Fotó: Vajda József

ROKONOK - A borsodi nagy nyertesek között ott találjuk a fi deszes Budai Gyula és Tállai András rokonait is Fotó: Vajda József

Valódi licitálás, árverseny a birtoktestek csak kis hányadának árverésén alakult ki, így nem meglepő, hogy az átlagos nyertes árajánlat alig haladta meg a hektáronkénti nyolcszázezer forintot, ami az európai árak töredéke. A langyos versenyszellem egyik oka, hogy a területeket zömében nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, s ezek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok nem rendelkeztek. Sokan pedig eleve nem akarták a „nagyurak” érdekeit keresztezve meglévő kis gazdaságaikat kockára tenni. Akadnak kifejezetten „vesztes települések” - ilyen például Tarcal, Csincse, Emőd vagy Megyaszó, ahonnan senki sem nyert a liciteken. Velük szemben viszont ott vannak a „nyertesek”, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más falvak vagy városok területeihez is hozzájutottak: ezek rangsorát az erős kormányzati kötődésű Miskolc, Szerencs és Mád vezeti, itteniek szerezték meg az összes elárverezett állami föld közel negyedét.

- Borsodban is sűrűn előfordult, hogy nem helybeli gazdacsaládok, hanem nagy agrárholdingok politika-közeli vezetői jutottak jelentős állami földterületekhez. Ebben a megyében a legtöbb területet, kilenc nagyméretű birtoktestből álló 718 hektárt a korábbi bérlő, a Szerencsi Állami Gazdaságot privatizáló Zrt. elnök-vezérigazgatójának és közvetlen családtagjainak érdekköre szerezte meg, de a nagy nyertesek között ott találjuk a fideszes Budai Gyula vagy éppen Tállai András rokonait is - írja Ángyán József. A néhány valódi, helyben élő nyertes gazda névsorát pedig szavai szerint "strómangyanús föld-spekulánsok" egész sora tarkítja: van köztük fitness-instruktor, marketingmenedzser, kormány-közeli polgármester, önkormányzati képviselő, gyáriparos, milliárdos vagyonú cégháló-tulajdonos, építőipari, árufuvarozási nagyvállalkozó csakúgy, mint gépjármű-, fémhulladék- vagy éppen könyvkereskedő.

2018.01.13 06:00

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39