Visznek mindent - Lenyúlták a borsodi földeket is

Fitneszedzőből is birtokos lett az észak-magyarországi földliciteken. Lapunk megkapta Ángyán József volt államtitkár legfrissebb jelentését a gyanús árverésekről.

Budapesti, dunaharaszti vagy éppen pátyi címmel regisztrálók is szereztek jócskán földeket 2015 novembere és 2016 júliusa között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a három ütemben dobra vert 11 ezer 300 hektár állami terület több mint felét néhány tucatnyi, időnként érdekes céghálóban összeolvadó érdekeltség kaparintotta meg. Ez az egyik lényeges megállapítása Ángyán József volt parlamenti államtitkár legfrissebb, a földvásárlási anomáliákat bemutató, s ezúttal az északi megyét elemző jelentésének, amelyet a napilapok közül egyedül a Népszavához juttatott el. A vonatkozó adatok szerinte igazolják azt a kormányzati propagandával ellentétes tendenciát, miszerint a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – ebben a megyében például több mint 83 százalékát (!) - külső, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul a területek közel egyharmada olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől a törvényben meghatározott húsz kilométeres sugarú körön jóval messzebb, átlagosan 44 kilométernyi távolságban laknak, sőt, akad köztük, aki 200 kilométerről próbálja "helyben élő földművesként" gardírozni birtokait.

ROKONOK - A borsodi nagy nyertesek között ott találjuk a ﬁ deszes Budai Gyula és Tállai András rokonait is Fotó: Vajda József

Valódi licitálás, árverseny a birtoktestek csak kis hányadának árverésén alakult ki, így nem meglepő, hogy az átlagos nyertes árajánlat alig haladta meg a hektáronkénti nyolcszázezer forintot, ami az európai árak töredéke. A langyos versenyszellem egyik oka, hogy a területeket zömében nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, s ezek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok nem rendelkeztek. Sokan pedig eleve nem akarták a „nagyurak” érdekeit keresztezve meglévő kis gazdaságaikat kockára tenni. Akadnak kifejezetten „vesztes települések” - ilyen például Tarcal, Csincse, Emőd vagy Megyaszó, ahonnan senki sem nyert a liciteken. Velük szemben viszont ott vannak a „nyertesek”, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más falvak vagy városok területeihez is hozzájutottak: ezek rangsorát az erős kormányzati kötődésű Miskolc, Szerencs és Mád vezeti, itteniek szerezték meg az összes elárverezett állami föld közel negyedét.

- Borsodban is sűrűn előfordult, hogy nem helybeli gazdacsaládok, hanem nagy agrárholdingok politika-közeli vezetői jutottak jelentős állami földterületekhez. Ebben a megyében a legtöbb területet, kilenc nagyméretű birtoktestből álló 718 hektárt a korábbi bérlő, a Szerencsi Állami Gazdaságot privatizáló Zrt. elnök-vezérigazgatójának és közvetlen családtagjainak érdekköre szerezte meg, de a nagy nyertesek között ott találjuk a fideszes Budai Gyula vagy éppen Tállai András rokonait is - írja Ángyán József. A néhány valódi, helyben élő nyertes gazda névsorát pedig szavai szerint "strómangyanús föld-spekulánsok" egész sora tarkítja: van köztük fitness-instruktor, marketingmenedzser, kormány-közeli polgármester, önkormányzati képviselő, gyáriparos, milliárdos vagyonú cégháló-tulajdonos, építőipari, árufuvarozási nagyvállalkozó csakúgy, mint gépjármű-, fémhulladék- vagy éppen könyvkereskedő.