Kétlépcsős földmutyik - Előbb bérbe, aztán tulajdonba

Publikálás dátuma
2018.01.15 06:01
HAVEROK- Jól jártak, akik már az állami földbérleti szerződések idején is közel voltak a tűzhöz FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Beteljesedett Ángyán József néhány évvel ezelőtti jóslata: az igazságtalan, és jó néhány esetben szubjektív pontozással bérbe adott állami földek esetében a haszonbérleti szerződés pusztán adminisztratív ugródeszkaként szolgált ahhoz, hogy a kormányhoz közeli "csókosok" végül olcsón meg is szerezzék a területet. A magántulajdon "szentsége" érvénybe lép, s pár év múlva néhány megszállott kutatón kívül már senki nem fogja firtatni, milyen előzmények is vezettek a több száz hektáros magánbirodalmak kialakulásához. 

A volt parlamenti államtitkár visszás borsodi földliciteket feltáró jelentésének lényegi összegzését szombati lapszámunkban már közöltük. Most azt nézzük meg, miként kovácsolt előnyt néhány család azzal, hogy évekkel korábban – olykor vitatott körülmények közepette – földbérleti szerződést köthetett az állami területekre.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2015-ben és 2016-ban elárverezett 11 ezer 291 hektár állami földterület 11 százaléka, vagyis mindössze 1207 hektár nem volt az árverezés időszakában bérbe adva – állapította meg Ángyán, aki szerint épp emiatt "hamis" az indoklás, miszerint a földvagyont azért kellett eladni, mert az állam rossz gazda lett volna. Az észak-magyarországi megyében elárverezett területek egyharmada – 3888 hektár – esetében a nyertes árverezők saját bérleményükre licitáltak. Ezek a földbérletek zömében 2012 és 2015 között köttettek, és sokszor indoklás nélkül hoztak helyzetbe egy-egy családot.

Miközben a bírálók lepontoztak más, hasonló pályázatot benyújtókat. Ángyán szerint előkészítették a bérlők tulajdonszerzését: Borsodban több, mint száz licitáló részben vagy egészben ilyen, saját bérleményű területeket vásárolt meg, a birtoktestek többsége pedig kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutott hozzájuk.

A Karmopol-Agro Kft. államtól bérelt, meghirdetett területeit, 385 hektárt, például a Budai Gyula volt parlamenti államtitkár, kormánymegbízott rokoni köréhez tartozó cégtulajdonosok, Gerzsánszki Lajos, valamint felesége és veje vette meg, zömében kikiáltási áron. Ők a korábbi Borsod megyei föld-haszonbérleti nyertesek dobogójára is felkerültek. Hasonló történt a Puszta Agro 2010 Kft. meghirdetett, bérelt területeivel is: a felkínált 223 hektárt a céget alapító társtulajdonos, s felesége révén Tállai András rokonságához is köthető Hagyacki József szerezte meg, aki nem mellékesen a NAV elnök kedvenc csapatának, a Mezőkövesdi Zsóry Futball Clubnak is ügyvezetője.

Az összegzés szerint szembetűnő és általános jelenség, hogy a nagy birtoktesteket bérlő családi vállalkozások esetében jellemzően azokat a területeket bocsátották egyáltalán árverésre, amelyet végül jelentős részét maguk a cégvezetők vagy tulajdonosok fel is vásároltak.

Itt érdemes felidézni, hogy miként vélekedett Ángyán József a Népszabadságban 2016. januárjában – tehát még jócskán a földárverések idején – megjelent interjúban. Már akkor arról beszélt, hogy a tulajdonost nem kötik azok a feltételek és vállalások, amelyeket az állam a bérleti szerződésnél megszabott. Nem kell például állatokat tartani. "Milyen érdekes, ugye? Mindjárt jobban megértjük a bihari gazdákat, akik azt panaszolták, hogy az új földesurak nem is akarnak saját állatállományt, hanem másokét vennék a nevükre. Ezek a csókos bérlők vélhetően mindenkinél hamarabb tudták, hogy a bérelt föld nemsokára a sajátjuk lesz. A törvény pedig elővételi jogot biztosít számukra, így nem kell nagyon tartaniuk a versenytársaktól. Ráadásul nem kell saját pénzt betenni, a közösből is meg lehet venni a földet, rendkívül kedvező kamatozású hitelre. Vásárláskor csak tíz százalék önrészt kell letenniük, míg a „külső” nyertes húsz százalék befizetése után kaphat hitelt a banktól. Az eddigi bérleti díj mehet a törlesztőrészletbe, kockázat gyakorlatilag nincs, szépen gyarapszik a magánvagyon, amit a földárak emelkedésével, komoly haszonnal piacra lehet majd dobni."

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző