Kétlépcsős földmutyik - Előbb bérbe, aztán tulajdonba

Beteljesedett Ángyán József néhány évvel ezelőtti jóslata: az igazságtalan, és jó néhány esetben szubjektív pontozással bérbe adott állami földek esetében a haszonbérleti szerződés pusztán adminisztratív ugródeszkaként szolgált ahhoz, hogy a kormányhoz közeli "csókosok" végül olcsón meg is szerezzék a területet. A magántulajdon "szentsége" érvénybe lép, s pár év múlva néhány megszállott kutatón kívül már senki nem fogja firtatni, milyen előzmények is vezettek a több száz hektáros magánbirodalmak kialakulásához.

A volt parlamenti államtitkár visszás borsodi földliciteket feltáró jelentésének lényegi összegzését szombati lapszámunkban már közöltük. Most azt nézzük meg, miként kovácsolt előnyt néhány család azzal, hogy évekkel korábban – olykor vitatott körülmények közepette – földbérleti szerződést köthetett az állami területekre.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2015-ben és 2016-ban elárverezett 11 ezer 291 hektár állami földterület 11 százaléka, vagyis mindössze 1207 hektár nem volt az árverezés időszakában bérbe adva – állapította meg Ángyán, aki szerint épp emiatt "hamis" az indoklás, miszerint a földvagyont azért kellett eladni, mert az állam rossz gazda lett volna. Az észak-magyarországi megyében elárverezett területek egyharmada – 3888 hektár – esetében a nyertes árverezők saját bérleményükre licitáltak. Ezek a földbérletek zömében 2012 és 2015 között köttettek, és sokszor indoklás nélkül hoztak helyzetbe egy-egy családot.

Miközben a bírálók lepontoztak más, hasonló pályázatot benyújtókat. Ángyán szerint előkészítették a bérlők tulajdonszerzését: Borsodban több, mint száz licitáló részben vagy egészben ilyen, saját bérleményű területeket vásárolt meg, a birtoktestek többsége pedig kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutott hozzájuk.

A Karmopol-Agro Kft. államtól bérelt, meghirdetett területeit, 385 hektárt, például a Budai Gyula volt parlamenti államtitkár, kormánymegbízott rokoni köréhez tartozó cégtulajdonosok, Gerzsánszki Lajos, valamint felesége és veje vette meg, zömében kikiáltási áron. Ők a korábbi Borsod megyei föld-haszonbérleti nyertesek dobogójára is felkerültek. Hasonló történt a Puszta Agro 2010 Kft. meghirdetett, bérelt területeivel is: a felkínált 223 hektárt a céget alapító társtulajdonos, s felesége révén Tállai András rokonságához is köthető Hagyacki József szerezte meg, aki nem mellékesen a NAV elnök kedvenc csapatának, a Mezőkövesdi Zsóry Futball Clubnak is ügyvezetője.

Az összegzés szerint szembetűnő és általános jelenség, hogy a nagy birtoktesteket bérlő családi vállalkozások esetében jellemzően azokat a területeket bocsátották egyáltalán árverésre, amelyet végül jelentős részét maguk a cégvezetők vagy tulajdonosok fel is vásároltak.

Itt érdemes felidézni, hogy miként vélekedett Ángyán József a Népszabadságban 2016. januárjában – tehát még jócskán a földárverések idején – megjelent interjúban. Már akkor arról beszélt, hogy a tulajdonost nem kötik azok a feltételek és vállalások, amelyeket az állam a bérleti szerződésnél megszabott. Nem kell például állatokat tartani. "Milyen érdekes, ugye? Mindjárt jobban megértjük a bihari gazdákat, akik azt panaszolták, hogy az új földesurak nem is akarnak saját állatállományt, hanem másokét vennék a nevükre. Ezek a csókos bérlők vélhetően mindenkinél hamarabb tudták, hogy a bérelt föld nemsokára a sajátjuk lesz. A törvény pedig elővételi jogot biztosít számukra, így nem kell nagyon tartaniuk a versenytársaktól. Ráadásul nem kell saját pénzt betenni, a közösből is meg lehet venni a földet, rendkívül kedvező kamatozású hitelre. Vásárláskor csak tíz százalék önrészt kell letenniük, míg a „külső” nyertes húsz százalék befizetése után kaphat hitelt a banktól. Az eddigi bérleti díj mehet a törlesztőrészletbe, kockázat gyakorlatilag nincs, szépen gyarapszik a magánvagyon, amit a földárak emelkedésével, komoly haszonnal piacra lehet majd dobni."