Kétlépcsős földmutyik - Előbb bérbe, aztán tulajdonba

Publikálás dátuma
2018.01.15 06:01
HAVEROK- Jól jártak, akik már az állami földbérleti szerződések idején is közel voltak a tűzhöz FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /

Beteljesedett Ángyán József néhány évvel ezelőtti jóslata: az igazságtalan, és jó néhány esetben szubjektív pontozással bérbe adott állami földek esetében a haszonbérleti szerződés pusztán adminisztratív ugródeszkaként szolgált ahhoz, hogy a kormányhoz közeli "csókosok" végül olcsón meg is szerezzék a területet. A magántulajdon "szentsége" érvénybe lép, s pár év múlva néhány megszállott kutatón kívül már senki nem fogja firtatni, milyen előzmények is vezettek a több száz hektáros magánbirodalmak kialakulásához. 

A volt parlamenti államtitkár visszás borsodi földliciteket feltáró jelentésének lényegi összegzését szombati lapszámunkban már közöltük. Most azt nézzük meg, miként kovácsolt előnyt néhány család azzal, hogy évekkel korábban – olykor vitatott körülmények közepette – földbérleti szerződést köthetett az állami területekre.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2015-ben és 2016-ban elárverezett 11 ezer 291 hektár állami földterület 11 százaléka, vagyis mindössze 1207 hektár nem volt az árverezés időszakában bérbe adva – állapította meg Ángyán, aki szerint épp emiatt "hamis" az indoklás, miszerint a földvagyont azért kellett eladni, mert az állam rossz gazda lett volna. Az észak-magyarországi megyében elárverezett területek egyharmada – 3888 hektár – esetében a nyertes árverezők saját bérleményükre licitáltak. Ezek a földbérletek zömében 2012 és 2015 között köttettek, és sokszor indoklás nélkül hoztak helyzetbe egy-egy családot.

Miközben a bírálók lepontoztak más, hasonló pályázatot benyújtókat. Ángyán szerint előkészítették a bérlők tulajdonszerzését: Borsodban több, mint száz licitáló részben vagy egészben ilyen, saját bérleményű területeket vásárolt meg, a birtoktestek többsége pedig kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutott hozzájuk.

A Karmopol-Agro Kft. államtól bérelt, meghirdetett területeit, 385 hektárt, például a Budai Gyula volt parlamenti államtitkár, kormánymegbízott rokoni köréhez tartozó cégtulajdonosok, Gerzsánszki Lajos, valamint felesége és veje vette meg, zömében kikiáltási áron. Ők a korábbi Borsod megyei föld-haszonbérleti nyertesek dobogójára is felkerültek. Hasonló történt a Puszta Agro 2010 Kft. meghirdetett, bérelt területeivel is: a felkínált 223 hektárt a céget alapító társtulajdonos, s felesége révén Tállai András rokonságához is köthető Hagyacki József szerezte meg, aki nem mellékesen a NAV elnök kedvenc csapatának, a Mezőkövesdi Zsóry Futball Clubnak is ügyvezetője.

Az összegzés szerint szembetűnő és általános jelenség, hogy a nagy birtoktesteket bérlő családi vállalkozások esetében jellemzően azokat a területeket bocsátották egyáltalán árverésre, amelyet végül jelentős részét maguk a cégvezetők vagy tulajdonosok fel is vásároltak.

Itt érdemes felidézni, hogy miként vélekedett Ángyán József a Népszabadságban 2016. januárjában – tehát még jócskán a földárverések idején – megjelent interjúban. Már akkor arról beszélt, hogy a tulajdonost nem kötik azok a feltételek és vállalások, amelyeket az állam a bérleti szerződésnél megszabott. Nem kell például állatokat tartani. "Milyen érdekes, ugye? Mindjárt jobban megértjük a bihari gazdákat, akik azt panaszolták, hogy az új földesurak nem is akarnak saját állatállományt, hanem másokét vennék a nevükre. Ezek a csókos bérlők vélhetően mindenkinél hamarabb tudták, hogy a bérelt föld nemsokára a sajátjuk lesz. A törvény pedig elővételi jogot biztosít számukra, így nem kell nagyon tartaniuk a versenytársaktól. Ráadásul nem kell saját pénzt betenni, a közösből is meg lehet venni a földet, rendkívül kedvező kamatozású hitelre. Vásárláskor csak tíz százalék önrészt kell letenniük, míg a „külső” nyertes húsz százalék befizetése után kaphat hitelt a banktól. Az eddigi bérleti díj mehet a törlesztőrészletbe, kockázat gyakorlatilag nincs, szépen gyarapszik a magánvagyon, amit a földárak emelkedésével, komoly haszonnal piacra lehet majd dobni."

2018.01.15 06:01

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42