Az ellenzék oszt és szoroz

Változatlanul nem egyszerű kiigazodni a magukat demokratikus ellenzéknek nevező pártok választási alkudozásában. Most épp az a legvalószínűbb, hogy közösen indul az MSZP, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt és közösen támogatják Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltet – derült ki a pártok tegnapi közös közleményéből. Az már eddig is biztos volt, hogy az MSZP és a Párbeszéd közös listán fog indulni, így nekik 10 százalékos küszöböt kell megugraniuk a parlamentbe kerüléshez. A mostani bejelentés arról nem szól, hogy Fodor Gáborék kapnak-e saját logót a szavazólapon, amivel már 15 százalékos küszöböt kellene vállalni. - A szövetség technikai részleteiről még nem született megállapodás, a választási lista kialakítására csak akkor kerül sor, ha már lezárultak az egyeztetések a többi ellenzéki párttal és csatlakozni kívánó civil szereplőkkel – közölte lapunkkal a Magyar Liberális Párt.

A férőhelyek számolgatása természetes, hiszen minden párt kap a költségvetésből támogatást, annak arányában, hogy a 106 választókerületből hány helyen tud jelöltet állítani. Az országos listához minimum 27 körzetben kell összegyűjteni a megfelelő számú szignót, a szabályok szerint minimum 9 megyében és a fővárosban is. Ha ez sikerül, akkor a jelölő szervezet 149 milliót kap a kampányára. 54 jelölt után már 298, 80 után pedig 447 millió forint támogatás jár. A maximális összeget, azaz 597 millió forintot az a párt kapja, amely mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet állít. Ennyiből ugyanakkor az MSZP és a DK már biztosan nem gazdálkodhat, hiszen koordinált indulásban állapodtak meg egymással. Az MSZP így 298 millió forintot fog kapni, míg Gyurcsány Ferenc pártja 149 milliót, persze, csak akkor, ha mindenhol összegyűjtik a megfelelő számú, félezer aláírást. Mindez akadályozhatja, de minimum dilemmák elé állítja az egymás javára történő visszalépéseket, azaz az ellenzék egységessé válását egy-egy választókerületben.

A kamupártoknak idén tavasszal nehezebb lesz a Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető nevével fémjelzett törvénymódosítás miatt. A mostani választáson minden olyan párt, amely felvett az államtól támogatást a kampányához, de nem ér el a választáson legalább egy százalékot, köteles visszafizetni a pénzt.

Jön az EP-választás is

Az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett elnökök értekezlete azt javasolja, hogy az EP tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartsák – jelentette be Jaume Duch, az EP szóvivője. A magyar képviselők megválasztásának időpontját a meghatározott időkereten belül Áder János köztársasági elnök írja ki.

Mivel a törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, így az elnökök értekezletének javaslata alapján 2019. május 26-án lenne a magyarországi választás. A bejutási küszöb a magyar EP-választáson öt százalék, nincsenek egyéni választókerületek. Legutóbb – 2014-ben - a baloldali pártok külön indultak.