Bírók lázadása - Handó kritikusai is a bírói tanácsban

Publikálás dátuma
2018.01.16 10:24
Fotó: Szalmás Péter
Fotó: /
Kollégái tapssal fogadták a Handó Tünde ellen pert indító Vasvári Csabának, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírójának programismertetőjét, amikor mintegy ötszáz fővárosi bíró küldötteket választott maga közül. A több mint két tucat jelölt közül egyedül Vasvári kapott hangos tetszésnyilvánítást – írtuk tavaly októberben. Alig pár napja pedig arról adtunk hírt, hogy Handó Tünde már a sokadik bírói vezetői pályázatot nyilvánította eredménytelennek, amikor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke január elején úgy döntött, hogy a Fővárosi Törvényszék január 5-től megüresedő elnöki posztjára kiírt pályázat is jusson erre a sorsra. 

Most a HVG informál arról, hogy Handó legnagyobb kritikusai is bekerültek az őt ellenőrző testületbe. Forradalom, lázadás, taktikai KO az elnöknek  – így értékelték a lap forrásai az új Országos Bírói Tanács tagjainak (OBT) megválasztását. Az biztos, hogy alaposan feladták a bírók a leckét Handó Tünde számára: a hétfői, estébe nyúló választás nyomán és az előjelek alapján igencsak kritikus hangvételű OBT fogja felügyelni az OBH-elnök egyre erősebben vitatott tevékenységét.

A HVG információja szerint az új OBT tagja lett Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki Handó korábbi munkatársából lett egyik legnagyobb kritikusa. Ő volt az is, aki a közelmúltban azért fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), mert úgy véli, vissza lehet élni a fegyelmi elrendelésével, és így Handó befolyásolni tudja az őt ellenőrizni hivatott OBT összetételét. És ugyancsak az új OBT tagja lett a bevezetőben idézett Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírája, aki pedig azért perelte Handót, mert a „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” a bírói álláspályázatok elbírásakor.

Szerző
2018.01.16 10:24

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04