Ne szem előtt fagyjanak meg? - Eltüntetnék a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.01.16 11:37
Hajléktalan Jézus - Timothy Schmalz szobrát megáldotta Erdő Péter bíboros. Egy szobrot. Az "emberrel" meg csak a baj van - Fotó:
Évente írjuk ilyentájt, szigorúbb teleken még korábban, hogy mennyi embertársunk fagy halálra pusztán amiatt, mert nem jut neki egy meleg zug, vagy mert nem futja tűzifára. És megálljuk, hogy ne kezdjünk el hosszú listába fogni, mi mindenre megy el a közös pénz ebben az országban, ahelyett, hogy megpróbálnánk megmenteni a veszélyeztetetteket. Legalább az életüket. Évente átlagosan 200-250 ember hal meg Magyarországon kihűlés miatt, az idei tél eddig 81 áldozatot szedett - írjuk a Sokkoló adatok - Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt c. cikkünkben. Kérdés persze, hogy a sokkhatás, kit mire sarkall. 

Új munkacsoportot állított fel a fővárosi önkormányzat azért, hogy kevesebb hajléktalan ember legyen a forgalmas, fővárosi aluljárókban - informál az ATV.hu. A főpolgármesternek a problémák eltakarása tett erőfeszítéseihez jó segítség a szabálysértési törvény. Amely szerint - emlékszünk -  életvitelszerűen tartózkodni a köztereken, az szabálytalan. A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek szerint természetesen elfedés helyett, megoldások kellenének.

A parlament 2011-ben hozott törvényt arról, hogy büntetni rendelik a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, amit az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenített. 2013-ban a főváros és a kerületek azonban kijelölték azokat a területeket, ahol érvényt szereztek a tilalomnak. Tiltott terület lett 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzet. Ezek között vannak egyebek mellett a metróaluljárók.
Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Megpróbálunk a hajléktalan-probléma kezelésének egy olyan módját letenni az asztalra, amik biztosítják a szociális és humanitárius követelmények kielégítését, de egyben azt is, hogy a város funkcionális pontjai, első sorban a százezrek által használt aluljárók, azok a funkciójuknak megfelelő állapotba kerüljenek – ezzel indokolta Tarlós István a munkacsoport felállítását, amely rendőrökből és közterület-felügyelőkből áll, de részt vesz a munkában az alapjogi biztos és a Máltai Szeretetszolgálat is.  A Város Mindenkié csoport alapítója szerint elsősorban azt kellene belátni, hogy a hajléktalanság nem rendészeti, hanem szociális probléma. Arról nem is beszélve, hogy itt van a szigorodó kilakoltatási helyzet, amit szintén  szociális eszközökkel kellene kezelni.

2017. november 15-től életbe lépett a kilakoltatási moratórium, A Város Mindenkiét mégis hetente többen keresik meg amiatt, hogy elvesztették a lakhatásukat, szállásukat, vagy ez fenyegeti őket. Bár teljesen önkéntes alapon működő érdekvédelmi csoportként kevés eszköz áll a rendelkezésünkre, mindenkinek megpróbálunk tanáccsal vagy egyéb módon segíteni. 

Írja a A Város Mindenkié, a hajléktalanok segítsére létrejött szervezet a honlapján, ahol "Kilakoltatás naplók" sorozatot is  indítottak, hogy láthatóvá váljon az a küzdelem, amit kiszolgáltatott emberek nap mint nap folytatnak a méltóságteljes életért. 

Vissza az adatokhoz: 

Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált. A KSH adatai többé kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója elmondta, országos szinten jelenleg a 80 százalékot is meghaladja az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága, de vannak olyan régiók, ahol teltházas éjszakák is előfordulnak. A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy 10 ezren vettek részt. Vagyis legalább ennyien biztos, hogy vannak, mintegy harmaduk életvitelszerűen az utcán "lakik."

Az is igaz, hogy  - és ez újabb megoldásokra kellene hogy sarkallja mások mellett a főpolgármestert -  a kihűléses halálesetek jelentős része nem az utcán történik, sok áldozat saját, rosszul- vagy sehogysem fűtött otthonában hűlt ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat. A legaggasztóbb helyzetben a szegény háztartások voltak: a szegénységi küszöb alatt élő emberek több mint egyötödénél (22,7 százalék) jelentett gondot otthonuk fűtése. Az időskorúak esetében a jövedelmi szegénység és a magány mellé további kockázati tényezőként rossz fizikai állapot, és betegség társul.

Szerző

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51

Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:10
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Reagált az EMMI: a kormány kitart az új rendszer mellett

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága immár jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett, ráadásul a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyvprogramot is.

Frissítve: 2019.03.19 21:26