Eurómilliárdok sorsa - Paks2 csak idegen nyelveken

Publikálás dátuma
2018.01.17 06:00
FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BURGER BARNA
Fotó: /
A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.

A Fővárosi Törvényszéken folyó adatkérési per során világossá vált, hogy a Paks II. szerződéshez kapcsolódó megvalósítási megállapodásokból csak angol és orosz verzió van. Magyar, az eredeti egyezménytől eltérően, ahol az orosz mellett a magyar szöveg is hivatalosnak számít, nincs. Ezzel az Orbán-kabinet átengedte a szerződés értelmezésének monopóliumát az orosz félnek. Ez kilátástalanná teheti a magyar érdekek érvényesítését elszámolási vita esetén, amikor egyetlen szó (például kötbér, késedelem, kárfelelősség stb.) pontos jelentésén eurómilliárdok múlhatnak, a bírósági útról pedig eleve lemondtunk.

A miniszterelnökséget vezető Lázár János tavaly még azt állította, hogy a paksi bővítés lesz az ország legátláthatóbb beruházása. Süli János bővítésügyi tárca nélküli miniszter pedig a nemzetbiztonsági bizottság ülésén megígérte, hogy a Paks 2-ről az oroszokkal kötött megvalósítási szerződéseket önként nyilvánosságra hozzák. A bíróságon azonban tegnap ismét kiderült, hogy a tervezett atomerőmű ügyében az Orbán-kabinetnek semmit sem szabad elhinni: a miniszterelnökség immár bírósági úton próbálja megakadályozni a megállapodások nyilvánosságra kerülését, és a perbe most már a Roszatom is belépett.

A kormány 2014 januárjában állapodott meg Oroszországgal a paksi bővítésről egy magyar és orosz nyelvű nemzetközi egyezményben. A nyilvános dokumentum az európai gyakorlatban merőben szokatlan kikötéseket tartalmaz: kizár mindenfajta választott bírósági vagy egyéb jogi fórum előtti vitarendezést és a felek erőviszonyaira bízva a konfliktusok eldöntését. Van benne egy felbonthatatlansági klauzula is: „Jelen Egyezmény megszűnése jogi szempontból nem érinti az egyes, a jelen Egyezménnyel összhangban, annak hatálya alatt kötött Megvalósítási Megállapodásokat vagy bármilyen más megállapodást (szerződést) vagy az azok végrehajtása kapcsán vállalt kötelezettségek teljesítését”. Ez azt jelenti, hogy a magyar-orosz egyezményt kifejtő titkos megvalósítási megállapodások (üzleti szerződések) akkor is érvényben maradnak, ha magát az egyezményt a magyar fél a későbbiekben felmondaná.

PLUSZKÖLTSÉG - Hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig, így csak a fordítás százmilliókba kerül majd FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

PLUSZKÖLTSÉG - Hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig, így csak a fordítás százmilliókba kerül majd FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

A három megvalósítási megállapodás közül az első ún. EPC-szerződés az erőmű tervezésének és kivitelezésének részleteit tisztázza, a második az üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig az üzemanyagellátásról szól. Az üzemanyag-szerződés ma is minősített információnak számít, a másik két megállapodás minősítését azonban a kormány két éves időhúzás után, a Jávor Benedek (a Párbeszéd EP-képviselője) által kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás végén tavaly feloldotta. Mikor azonban Jávor kikérte a szerződéseket, Süli János mégis az üzleti titkok védelmére hivatkozott, és nem adott ki semmit. Akkor indult az az adatkérési per, amelyet tegnap folytatott a fővárosi törvényszék. Lapunknak nyilatkozva az EP-képviselő korábban törvénytelennek nevezte Süli eljárását, mivel szerinte – és a magyar bírósági gyakorlat szerint – üzleti szerződéseket nem lehet teljes egészében titkosan kezelni. Ki kell takarni az üzleti érdekeket valóban sértő információkat, a többit pedig megalapozott adatigénylés esetén ki kell adni. Jávor egyébként EP-képviselőként titokszobában már látta a szerződések angol verzióját, szerinte a szövegek 80-90 százaléka nyugodtan nyilvánossá tehető lenne.

A bíróság szeptemberben már kimondta, hogy nem fogadja el a teljes titkosítást, és 4 hónapot adott a kiadható részek nyilvánosságra hozatalára. Ám csupán annyi történt, hogy beavatkozóként tegnap a Roszatom is belépett a perbe. Most éppen a nemzetközi nőnap, azaz március 8. a következő határidő, akkor feltehetően ítéletet hirdetnek. Jávor szerint azonban látható az a kormányzati igyekezet, hogy „a kínos tartalmú szerződések ne legyenek megismerhetőek a választásokig”.

Drága, de legalább kockázatos
Mintegy hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig – válaszolta az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdésére Süli János tárca nélküli miniszter. Már ez a szám is jelzi, milyen irgalmatlan mennyiségű – alapvetően oroszul készülő – dokumentációt kell lefordítani. Először oroszról magyarra, ez alapján az illetékes hivatalok eldöntik mit reagálnak, majd válaszukat vissza kell fordítani. Ehhez legalább 300 szaktolmács több éves munkájára lenne szükség, ám a magyar állam egyszerűen nem tud ennyit mozgósítani – mert nincs.
Így információink szerint az a kompromisszumos megoldás, hogy az orosz dokumentumokat először angolra ültetik át, és ezt a „leiratot konvertálják” magyarrá. Az út visszafelé is ugyanez: magyarból angol, angolból orosz. Ennek a procedúrának azonban két hátulütője is van: egyrészt jelentősen nő a „szivárogtatási kockázat”, másrészt milliárdokban mérhető többletkiadást jelent.

Szerző
2018.01.17 06:00

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Kifogástalan talaj várja a Vidit Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:27
A Pancho Aréna Felcsúton
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az ősszel biztosan valamelyik európai kupasorozat csoportkörében lesz érdekelt a MOL Vidi labdarúgócsapata, melyet a fővárosban rendezendő mérkőzések után aligha panaszolnak be.
„Szerintem a felcsúti pálya állapota nem volt méltó egy BL-selejtezőhöz, de a kiesést nem fogjuk erre. Az UEFA-nak jeleztem, hogy mit gondolok a gyepről”
– ezt Niclas Carlnén, a magyar bajnok által a kedd esti, Pancho Arénában rendezett visszavágón búcsúztatott Malmö ügyvezetője mondta azt követően, hogy csapata összesítésben 1-1-es eredménnyel, egy idegenben szerzett találat miatt alulmaradt a Vidivel szemben a Bajnokok Ligája selejtezőjének 3. fordulójában. A találkozó után a fehérváriak lapunk által megkérdezett futballistája, Pátkai Máté is „borzasztó minőségűnek” nevezte a gyepszőnyeget, ám a játékos hozzátette: a feltételek mindkét fél számára egyformák voltak. 
Korábban egyébként a svédeket felkészítő Üwe Rösler és a magyar együttes vezetőedzője, Marko Nikolic is rosszallását fejezte ki a pár nap leforgása alatt feltűnően hiányossá lett felcsúti fű állapota miatt, melynek kapcsán hivatalos állásfoglalásról nincs információnk, a történtekkel kapcsolatban csak találgatásokról hallani. Nikolic például a visszavágó előtti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy hasonlót még sehol sem tapasztalt, de azt is el tudja képzelni, hogy senki sem hibázott, csupán annyi történt, hogy valamiféle fertőzés támadta meg a füvet.
Tagadhatatlan, hogy a 2014-ben átadott felcsúti futballstadion napjainkban egyike a legkihasználtabb arénáknak. Ha csak az élvonalbeli bajnokságot nézzük, minden héten rendeznek ott meccset, hiszen a Puskás Akadémia mellett átmenetileg a továbbra is az új – a legfrissebb hírek szerint talán a télre elkészülő – székesfehérvári stadion elkészülésére váró MOL Vidi „albérlőként” használja. A fehérváriak az eddigiekben a Bajnokok Ligája kvalifikációs szakaszában is Felcsúton játszottak, az európai szövetség előírásainak megfelelően azonban a jövő szerdai, AEK Athén elleni 4. fordulós összecsapást, majd a párharc eredménytől függően a BL vagy az Európa-liga csoportkörében esedékes három hazai mérkőzést is a nagyobb befogadóképességű Groupama Arénában rendezik. Ott, ahol a Vidi nélkül is sűrű lett volna a következő hónapok programja, hiszen az őszi idényben a Ferencváros hazai bajnoki és kupamérkőzései mellett a magyar válogatott is az Üllői úton fogadja az ellenfeleket a Nemzetek Ligájában. „A Groupama Aréna büszke arra, hogy az ország legrangosabb labdarúgó-mérkőzéseinek adhat otthon 2018 őszén is. A gyepszőnyeget, a kiegészítő egységeket és az egész Arénát profi szakemberek üzemeltetik, akik az elmúlt években sikeres munkájukkal hozzájárultak Fradi és válogatott mérkőzések, vállalati rendezvények, koncertek szervezéséhez. Az üzemeltető ezeknek megfelelően készül az őszi kiemelt terhelésre is" – válaszolta megkeresésünkre Kulin Balázs, a Groupama Aréna marketing vezetője. "– A pálya a hetek óta tartó hőséghez képest most is kiváló állapotban van. Betegség nem tapasztalható, a gyepborítás teljes – ez jó alapot biztosít a következő hetekre, hónapokra. A legnagyobb kihívást ezzel kapcsolatban az időjáráson kívül a még nem teljesen ismert eseménynaptár jelenti, hiszen a Vidi csoportkörös sorsolását egyelőre nem ismerjük. Munkatársaink mindent megtesznek azért, hogy a Fradi, az MLSZ és a Vidi képviselői is elégedetten távozhassanak minden alkalommal a Groupama Arénából.” Közös érdek, hogy ne születhessen több hasonló nyilatkozat, mint Niclas Carlnéné.

Nem a mostani az első eset

A Pancho Aréna gyepét a Pharos ’95 Kft. alakította ki. Bár a fűvel már korábban is voltak gondok (nem sokkal a 2014-es átadó után felázott, sőt, mindössze egy évvel később az alatta levő csőrendszert is ki kellett cserélni), a Pharos szárnyalását ez nem akadályozta meg: a társaság azóta megbízást kapott a paksi aréna felújítására, Dunavarsányban sportcsarnokot építhet, valamint és abból is jól jöhet ki, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség az NB II-es kluboktól is elvárja már, hogy tegyék fűthetővé a pályák füvét – olvasható a hvg.hu cikkében.

2018.08.16 20:27
Frissítve: 2018.08.16 21:46