"Nem akarunk zombik lenni"

Publikálás dátuma
2018.01.18 06:07

Fotó: /

Szerda estig több mint 11 ezren jelezték a "Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért!" elnevezésű megmozdulás Facebook-oldalán: ott lesznek péntek délután a Parlament előtt, hogy kiálljanak egy modernebb oktatási rendszerért. A tüntetést olyan középiskolások szervezik, akik elégedetlenek a jelenlegi oktatási rendszerrel, és ennek nem félnek hangot adni.

A diákok arra szeretnék ráirányítani a figyelmet, hogy a hazai közoktatás mind a tananyag mennyiségében és minőségében, mind pedig módszertanában elavult. Mint írták, diákkoruk nagy része felesleges anyagok túlrészletezésével telik, és nem akarnak "agyonhajszolt zombik" lenni. "Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna, és hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani" – fogalmaztak. Nem értenek egyet az egyentanterven alapuló oktatással sem: "Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára".

A tüntetés délután négy órakor kezdődik, a délelőtti órákban pedig fórumbeszélgetések lesznek. "Január 19-én délelőtt nem megyünk suliba, kiállva az oktatási rendszer fejlesztéséért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szimpla lógásra biztatunk benneteket" – írták a szervezők. Az akciónap lebonyolításában segédkező Független Diákparlament (FDP) több helyszínen szervez fórumokat, akik ezeken vesznek részt, azoknak az FDP igazolni tudja az iskolai hiányzást. Más esetekben, ha a diákok maguknak szerveznek beszélgetéseket egy iskolán kívüli helyen, akkor szüleiknek kell igazolniuk távolmaradásukat (a szülő egy tanévben három nap hiányzást igazolhat).

A tényleges részvételt ugyanakkor gyengítheti, hogy szombaton tartják a középfokú felvételi központi írásbeli vizsgáit a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra. Az Oktatási Hivatal szerint 9. évfolyamon az írásbelire 54 ezer diák jelentkezett, a 6 évfolyamos gimnáziumi vizsgán mintegy 8600-an, a 8 évfolyamoson csaknem 6 ezren vesznek részt. Ám a délutáni tüntetésen nem csak diákok képviseltetik magukat: tanárok, szülők, nagyszülők is kiállnak majd a fiatalok mellett.

Ne féljenek elengedni gyermekeiket
Büszkék vagyunk arra, hogy a gyerekek is felelősen megnyilvánulnak az oktatási rendszerről. Szülőként az a feladatunk, hogy támogassuk őket - mondta lapunknak a Szülői Hang nevű szervezet képviseletében Miklós György. Hangsúlyozta: a szülőknek és gyermekeiknek át kell beszélniük a péntek délelőtti fórumokon és a délutáni tüntetésen való részvételt, fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy "ez nem buli, hanem felelős kiállás". Szülőtársainak azt üzente: ha gyermekeik részt akarnak venni az eseményeken, ne féljenek elengedni őket, a tüntetésre pedig akár ők maguk is látogassanak ki.
"Minden 18 éven aluli gyereket megillet a szabad egyesülés és békés gyülekezés joga, hiszen a jogszabályok szerint ez biztosítja a gyermek helyét a társadalom aktív, résztvevő tagjaként" - írta Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a wmn.hu-n. Arra hívta fel a szülők figyelmét, semmilyen hátrány nem érheti a gyereket, ha a törvényben biztosított alapvető jogát gyakorolja. "Abban az esetben, ha mégis ezt tapasztalja, eljárást kezdeményezhet az iskolában a diákképviseleti szervezeteknél, a fenntartónál vagy az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalánál" - írta.

Szerző
2018.01.18 06:07

A kormány nem tárgyal: országos demonstrációt hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.01.19 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány nem tárgyal az érdekképviseletek négypontos követeléséről, ezért a szakszervezetek szombaton országszerte demonstrációkat szerveznek a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály visszavonása érdekében, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, valamint a méltányos munkafeltételekért és bérekért. Budapest mellett huszonkilenc városban – Ajka, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Fehérgyarmat, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hajdúdorog, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tamási, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg – lesznek tiltakozások és forgalomlassító útlezárások. Többségüket az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) indította el, de csatlakoztak az ellenzéki pártok és civil szervezetek is. Az OSZDB-t tavaly decemberben alakította meg 15 érdekképviselet, valamint szakszervezeti szövetség. Az országosan is ismert politikusok Tatabányán mondanak majd beszédet: a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea és az LMP-s Demeter Márta mellett felszólal majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete vezetője is.
A fővárosban a Budapest Blokád címmel meghirdetett demonstráció résztvevői a Blaha Lujza tér mellett az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd budai hídfőjénél gyülekeznek, majd a Clark Ádám térre vonulnak. Déltől Újpesten, valamint a XVIII. kerületben is lesz félpályás útlezárás, s ugyancsak 12 órától ételosztással egybekötött tüntetést szerveztek a Gundel Étterem elé.
Délután egy órától a Blaha Lujza téren kezdődik tüntetés és forgalomlassítás. Utóbbival kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megjegyezte, a rendőrség csak kivételes esetekben léphet fel az ilyen útblokádok ellen. A civil szervezet szerint ugyanis a forgalomlassító útlezárás jogszerű eszköz, a tüntetés helyszínének megválasztása pedig része a gyülekezési szabadságnak. A rendőrség ugyan közbeléphet, ha a demonstráció mások jogainak aránytalan korlátozásával jár, ám a bírói gyakorlat alapján ez nem érvényes, ha a rendezvény csak lassítja vagy eltereli a forgalmat. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd: Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swansea-ben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is demonstrációkat szerveztek a hét végére. 
2019.01.19 07:00
Frissítve: 2019.01.19 07:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30