Fellélegezhet Martin Schulz - Irány a nagykoalíció

Publikálás dátuma
2018.01.21 18:15
FOTÓ: SASCHA SCHUERMANN / AFP
Fotó: /
Megkezdődhetnek a tényleges német nagykoalíciós tárgyalások – így döntött az SPD kongresszusa. Nagyon rezgett a léc.

Ennyire nehéz rendkívüli kongresszusra talán maga Martin Schulz, a német szociáldemokraták elnöke sem számított. A taggyűlésen ugyanis kis híján a nagykoalíció elutasítói kerültek többségbe. A küldöttek arról szavaztak, zöld utat adnak-e a nagykoalíciós tárgyalások számára. A szavazáson azonban nem lehetett megállapítani egyértelmű többséget, ezért az arra illetékes bizottságnak meg kellett számolnia, hányan voksoltak igennel és nemmel. Végül 362-en támogatták Schulz indítványát és 279-en ellenezték azt, ami azt jelenti, hogy már a héten megkezdődhetnek a tényleges koalíciós tárgyalások.

Martin Schulz a kongresszuson többször is érvelt a megbeszélések megkezdése mellett. Azt közölte, nem fordulhat elő többé az, hogy a kormányzati együttműködés során az uniópártok ne vegyék komolyan a szociáldemokraták feltételeit. „Nem toleráljuk többé a szerződésszegést” – közölte. Azt állította, hogy a koalíciós egyeztetéseket követő megállapodás sikeres volt az SPD számára, s több fontos eredményt értek el. A tényleges koalíciós tárgyalásokon pedig mindent elkövetnek azért, hogy „jó lelkiismerettel nézhessünk szembe a párt tagjaival”. Azt is kiemelte, mindenképpen el kell kerülni az előrehozott választást és meg kell ragadni a mostani lehetőséget.

A 600 tagú küldöttgyűlés összetétele

Észak-Rajna-Vesztfália 144

Alsó-Szászország 81

Bajorország 78

Hessen 72

Rajnavidék-Pfalz 49

Baden-Württemberg 47

Saar-vidék 24

Schleswig-Holstein 24

Berlin 23

Hamburg 15

Brandenburg 10

Bremen 8

Türingia 7

Szászország 7

Szász-Anhalt 6

Mecklenburg-Elő-Pomeránia 5

Szavazati jogú elnökségi tagok 45

Martin Schulz ígéretet tett arra, hogy a tényleges koalíciós tárgyalásokon javít azokon a feltételeken, amelyeket az előzetes koalíciós megállapodás során dolgoztak ki. A pártból ugyanis többen bírálták a pártelnököt, mondván: kevés eredményt ért el. Elsősorban Kevin Kühnert, az ifjú szociáldemokraták vezetője volt a nagykoalíció folytatása ellenzőinek leghangosabb képviselője, aki beszédében kiemelte: semmi sem köti össze az SPD-t a CDU/CSU-val. „Ha nemet mondunk, az új kezdetet jelent” – hangoztatta. Schulznak a kongresszuson mindenképpen szót kellett ejtenie a megállapodás egyes pontjainak újratárgyalásáról, mert két befolyásos tartományi szervezet, az észak-rajna-vesztfáliai és a hesseni szociáldemokraták ezt a feltételt szabták ahhoz, hogy támogassák a nagykoalíciós tárgyalások megkezdését.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a küldöttek nagy lelkesedéssel hallgatták volna a pártelnök beszédét, s feltűnő volt, hogy a nagykoalíció ellenzői nem egyszer nagyobb tapsot kaptak, mint azok, akik az uniópártokkal való együttműködést támogatták. Fontos volt ugyanakkor Schulz számára, hogy a párt egyik legnépszerűbb politikusa, Olaf Scholz hamburgi polgármester kiemelte: az SPD nem félhet a kormányzástól. A kongresszuson több önkritikus felszólalás is elhangzott, Katarina Barley családügyi miniszter úgy vélte, az emberek nem érzik, hogy számíthatnának az SPD-re.

A pártban mindenképpen változásokra lesz szükség. A közvélemény-kutatási adatok egyenesen ijesztőek, egy hónap alatt is csökkent az SPD népszerűsége. Ennek az is oka lehet, hogy a pártvezetés sugalmazása ellenére az emberek azt érzik: az előzetes koalíciós megállapodással nem a szociáldemokraták, hanem az uniópártok jártak jobban. A megkérdezettek 29 százaléka szerint a CDU érdekei érvényesültek, s mindössze 9 százalék látta úgy, hogy az SPD-é.

Az is kérdés, mi lesz Martin Schulz sorsa, képes lesz-e túlélni a következő időszakot. A Kantar Emnid felmérése szerint a németek mindössze 28 százaléka bízik abban, hogy Schulz képes lesz új alapokra helyezni a politikai erőt. Majdnem minden második megkérdezett (48 százalék) annak a véleményének adott hangot, hogy erre a szerepre alkalmasabb lenne Schulz elődje, Sigmar Gabriel külügyminiszter.

2018.01.21 18:15

Transznemű kormányzójelölt Vermontban

Publikálás dátuma
2018.08.15 20:02

Fotó: facebook.com/christineforvermont/
Az állam erősen liberális, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A jelenlegi kormányzó viszont republikánus.
A transznemű Christine Hallquist lesz az amerikai Demokrata Párt kormányzójelöltje a kicsiny északkeleti Vermont államban az idén novemberben esedékes „félidős” választáson, amelynek során újraválasztják az Egyesült Államok képviselőházát és a szenátus egyharmadát, valamint kormányzói, illetve egyéb önkormányzati tisztségek betöltéséről döntenek. Hallquist három másik indulót győzött le a kedden tartott vermonti demokrata előválasztáson. Az eddigi előválasztásokon már több tucat transznemű önjelölt indult – túlnyomórészt a demokraták színeiben -, de ez volt az első eset, hogy valamelyikük meg is nyerje saját pártja előválasztását, és jogot szerezzen a másik nagy párt jelöltjével való megmérkőzésre. Vermont erősen liberális szemléletű, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A többség 1992 óta mindig a demokrata jelöltre szavazott az elnökválasztáson – a kormányzóválasztást azonban 2016-ban történetesen a republikánus jelölt nyerte meg. 
Témák
Vermont
2018.08.15 20:02

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47