kormány;bérek;

2018-01-30 07:10:00

Bértrombózis

Ezért 2016-ban 6 éves megállapodást kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal egy béremelési programról. Az első két évben a garantált szakmai bérminimum 37, a minimálbér 23 százalékkal emelkedett. Igaz, a munkavállalók ennél jóval kisebb nettó fizetésemelést tapasztalhattak, hiszen a személyi jövedelemadó (szja) „lecsípett” az emelt összegű fizetésből.

Hogy kik jártak jól és kik rosszul?

A magyar kis és közepes vállalakozók közül sokan már tavaly is nehezen gazdálkodták ki a bérterheik növekedését, és a helyzet idén tovább romolhat. A nagyvállalatokat kevésbé érintette a béremelési kényszer, hiszen garantált bérminimumért, vagy pláne minimálbérért már régen nem kapnának jó szakembereket. Ráadásul a társasági adó 10 százalékos csökkentése is őket segítette a kicsik 1 százalékával szemben. A tavalyi 5 és az idei 2,5 százalékos, összesen 7,5 százalékos munkaadói járulékcsökkentés pedig alig könnyített a megnövekedett bérköltségek súlyán.

Az igazi nyertes a költségvetés lett. A kötelező béremelés a magasabb fizetési kategóriákban, a bértorlódás miatt szintén további emelést kényszerített ki, mert csak így lehetett elkerülni a bérfeszültségeket. A béremelésekből az államnak az szja bevételei is jócskán megnövekedtek, miközben ehhez mérten alig enyhített a munkaadók terhein. Egyes becslések szerint tavaly csak a többletből 70-80 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Volt miből osztogatni egyházaknak, stadionok építésére és ki tudja még mire. Bónuszként pedig ott van a politikai haszon, hogy lám, a jóságos állam törődik a „keményen dolgozó kisemberekkel”.

Az pedig már nem sokat számít, hogy az állami béradásba sok kisvállalkozás belehalhat.