Kritikus uniós ellenőrök előtt a magyar közbeszerzések

Elég volt! - Deutsch Tamás migránsozó megjegyzéseire reagált így az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának néppárti vezetője. A testület 3 ponton is kritikával illette a magyar közbeszerzéseket.

A Magyarországon megvalósuló uniós pályázatok túl nagy hányadára jellemző az egy ajánlattevő. A közösségi forrásokból megvalósuló projektek egy része nem eredményorientált, magyarul értelmetlen. Jónéhány beruházás értéke nincs arányban a befektetett pénzzel. Az Európai Bizottság szerint ez a három fő probléma az EU felzárkóztatási alapjainak magyarországi felhasználásával. A vélemény az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában hangzott el, amelyben hétfőn vitát tartottak a testület tavaly szeptemberi magyarországi tényfeltáró küldöttségének jelentéstervezetéről. Mint lapunk beszámolt róla, a vizit eredményeként a szakbizottság azt javasolja az Európai Számvevőszéknek, hogy vizsgálja meg a közösségi pénzek magyarországi elköltését, és arról készítsen külön beszámolót.

A meglehetősen gyér érdeklődés mellett megrendezett eszmecserén Thomas Bender, az Európai Bizottság meghívott illetékese tényszerűnek és helyesnek nevezte a jelentés kritikus megállapításait. Kiemelte a közbeszerzések terén tapasztalható szabálytalanságok viszonylag nagy számát, amelyet — mint rámutatott — Brüsszel külön is vizsgál. A bizottsági tisztviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar hatóságoknak gyorsabban és hatékonyabban kellene feltárniuk a visszaéléseket, nem kellene az OLAF ajánlásaira várniuk. Közölte azt is, hogy a 4-es metró beruházással kapcsolatban még tart a brüsszeli vizsgálódás. Az EU a költségek 5 százalékát visszatartotta, és csak akkor fizeti ki, ha a kérdéseire megnyugtató választ kap.

Deutsch Tamás, a szakbizottság fideszes tagja nehezményezte, hogy a jelentéstervezet nem szól arról a hatalmas fejlődésről, amit Magyarország elért a testület korábbi tényfeltáró útja óta eltelt 6 év alatt. Szerinte az egy ajánlattevős közbeszerzések száma ugyan magas, de alacsonyabb, mint a régiós átlag. Deutsch kifejtette: örülne egy újabb, akár számvevőszéki vizsgálatnak is, ha a többi 27 tagországról is készülne ilyen. Egyébként nehéz lenne eloszlatni a gyanút, hogy Magyarországot ismét a migrációval kapcsolatos álláspontja miatt akarják pellengérre állítani. A fideszes EP-képviselőt indulatosan utasította rendre párttársa, a szakbizottságot elnöklő német néppárti Ingeborg Gräßle, aki arra kérte Deutschot, hogy fejezze be “kisded játékait”. “Elég volt!” — mondta arra utalva, hogy az általa vezetett tényfeltáró küldöttség munkáját a magyar kormány és a kormánypárt képviselőinek vádaskodásai kísérték.

A vita másik hozzászólója, Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője aggasztónak tartotta, hogy hosszú fennakadások zavarhatják meg az uniós támogatások Magyarországra áramlását. Ha a kormány még az idén lehívja a jelenlegi pénzügyi ciklusban rendelkezésére álló fejlesztési támogatásokat, akkor fennáll annak a veszélye, hogy pár évig egyáltalán nem vagy csak kevés pénz érkezik Brüsszelből. A 2020 után kezdődő költségvetési periódus elején ugyanis a források szinte bizonyosan lassan csordogálnak majd — fejtegette. Az Európai Bizottság képviselője osztotta a képviselő aggályait, ugyanakkor örömtelinek nevezte, hogy a pénzek felszívása jól halad Magyarországon.